Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-02 / 277. szám, szombat
www.ujszo.com | 2017. december 2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Mindent el lehet érni? Az illetékes szervek tudják, hogy kit kell bírságolni és kit nem MÓZES SZABOLCS 'ÍMi1'/"1,,, ászlóbírságolók, nyelvrendőrök és társaik. Avagy ha mindent el lehet érni, miért nem lehet megoldani néhány régi, fájó problémát? 4500 eurós bírságot kapott a DAC, mivel magyar zászlót formáló koreográfiát mutattak be a hazai drukkerek a Slovan elleni mérkőzésen. Nyelvrendőrök járják a magyar falvakat, hogy piszlicsáré ügyekben zaklassák az önkormányzatokat. Mi a közös a kettőben? Mindkét intézkedéstípushoz a korábbi időszakok magyarellenes jogszabályai vagy törvényrészletei szolgáltatják ajog- alapot. Amelyeket azóta sem módosítottak, sőt, a változtatás nincs is tervben. A magyar zászlók kihelyezését a sportról szóló törvénybe csomagolták bele még a korábbi Ficokormányok idején, lényege: nem lehet külföldi zászlókat vinni hazai sporteseményre. Az sem segít, ha Dunaszerdahelyen úgy próbálják kijátszani a jogszabályt, hogy nem zászlót lengetnek, hanem a szurkolók által felmutatott papírlapokból vagy lufikból áll össze a piros-fehér-zöld trikolór. Hogy mennyire következetesek a bírságolásra hivatott szervek, jól mutatja, hogy a B-közép több szlovák klub stadionjában rendre brit, angol, brazil, cseh és más zászlókat lenget a lelátókon. Ez senkit sem izgat, mivel a rendelkezés nem a külföldi zászlókat hivatott tiltani - ahogy a törvény betűje állítja -, csupán a magyart. Csak ezt így nem lehetett beleírni a jogszabályba. A helyes értelmezést viszont rá lehet bízni az ellenőrző szervekre, amelyek tudják, kit kell bírságolni és kit nem. Ugyanez a helyzet az idegen nyelvű kifejezésekkel. Az óriásplakátok tele vannak angol mondatokkal és szlogenekkel, ám nagyon hosszasan kellene kutakodnunk emlékeinkben, ha csak egy esetet is fel szeretnénk idézni, amikor ezért valakit figyelmeztettek vagy megbírságoltak a kulturális minisztérium derék dolgozói. A magyar nyelvű plakát nyomban mindenkinek feltűnik. Van feljelentő, van nyelvrendőr, van politikai akarat. A drukkerek leleményesek, ha kell, a piros-fehér-zöldhöz még hozzávarrhatnak mondjuk egy egy- centis kék csíkot, és hivatalosan máris négyszínű a drapéria, ergo nem törvénysértő. Ám érezzük, hogy nem ez a megoldás. A megoldás a törvények módosítása, amelyre jobb alkalom nincs is, mint amikor magyar politikusok vannak kormányon. A Híd demagóg és társadalmilag rendkívül káros magyarázkodó szlogenjéből pedig azt is „tudjuk”, hogy ez az a koalíció, amiben a legtöbb kisebbségi előrelépést lehet elérni - állítólag többet, mint a Dzurinda-kormányok idején. Ha ez valóban így lenne, akkor a mostani kommentár apropóját szolgáltató ügyek nem lennének ügyek, hiszen csak egy-két, a szlovákok életét nem érintő, politikai érdeklődésre számot nem tartó paragrafust kellett volna elgyalulni. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) A populizmus királyai LAJOS P. JÁNOS K edden robbant a „bomba”, hogy a képviselők - köztük a kormánypártiak többsége is - nem hajlandók gyorsított eljárásban tárgyalni a fizetésük befagyasztására vonatkozó jogszabályt. Ez azt jelentette, hogy idén már nem tudják mégállítani a törvényből automatikusan következő béremelkedést, mivel ajogszabályt rendes eljárásban csak a következő ülésen fogadhatná el a testület, ami rendes körülmények között csak januárban kezdődik. A javaslatra mindössze 32 képviselő szavazott igennel, ebből 15 Kotleba képviselője. Az ellenzék többi része egységesen elutasította a javaslatot. A kormány főpopulistája A fizetések befagyasztására vonatkozó jogszabályt a kormány nyújtotta be, és javasolta azt is, hogy gyorsított eljárásban tárgyalja a parlament. Mivel a törvényjavaslatot november 15-én fogadta el a kormány, nem is tehetett mást, csak kérni a gyorsított tárgyalást, ha azt akarta, hogy januárban életbe léphessen a törvény. A miniszterelnök indítékairól lehet vitatkozni, feltehetjük a kérdést, hogy vajon a megyei választások eredménye, a Smer és a másik két kormánypárt preferenciáinak csökkenése közrejátszott-e mindebben. Az azonban biztos, hogy már a benyújtása is erősen populista lépés volt. Célja a „soft szavazatvásárlás”, vagyis a választók erre fogékony részének megszerzése/meg- tartása. Fico reakciója viszont már a szélsőséges populista kategóriába esik. Ahogyan viszont bejelentette, hogy összekapcsolja a kormánnyal szembeni bizalmi szavazással, az már az egyik legnagyobb kaliber volt - ennél nagyobbnak talán csak az egy héttel korábban „elsütött” éjszakai műszak tekinthető. Ha ez megrendezett akció volt, akkor a médiatanácsadója komoly karácsonyi jutalomra számíthat, a tervért és a kivitelezésért egyaránt. A másik „király" Robert Ficónak megvan a megfelelője az ellenzéki oldalon. Igor Matovič nem hagyhatta ki ezt a lehetőséget, a parlamenti munkával szembeni averzióját is félretette, és hat hónap után bement a törvényhozásba, hogy ellenzékiként beteq essze ugyanazt a bérbefagyasztási javaslatot, ráadásul egy egészségügyi törvényhez csatolva. Ä kormányoldal elutasítása borítékolható, a cél tehát egyértelmű: úgy beállítani a kormányoldalt, hogy emelni akarja a képviselői fizetéseket. Demagógiából újabb egyes Matovičnak. Sok vagy kevés? Lehet azon vitatkozni, hogy sok vagy kevés a képviselők fizetése. A minimálbérhez viszonyítva sok a több mint 3 ezer euró, az európai parlamenti képviselő fizetéséhez képest - aki mintegy 7 ezer eurót keres -, kevés. Bizonyos időszakokban, mint amilyen a 2009-es gazdasági válság és az utána következő időszak volt, valóban indokolt, hogy az ország vezetői szolidaritást vállaljanak az emberekkel, legalább ne emelkedjen a fizetésük, ha másoké sem nő, vagy egyenesen csökken, esetleg sokan veszítik el munkájukat. Ez az időszak azonban szerencsére mögöttünk van. A demokratikus rendszer nem attól a legjobb, hogy keveset kell fizetni a vezetőknek. A királynak nem volt szüksége fizetésre, hiszen minden az övé volt, az ország .javait” csak „hűbérbe” adta a hozzá hű vazallusoknak, s ha akarta, visszavette azokat. Valami hasonló működött a szocializmusban is, ahol a kommunista pártvezetőknek sem volt szükségük magas fizetésre, hiszen mindent állami pénzből oldottak meg, lásd például az olcsón/ingyen kiutalt villákat. A pénzt különben sem tudták volna elkölteni, mert nem nagyon volt mire. A parlament és a kormány az ország kirakata, ami nincs ingyen. A vezetés fizetésén nem spórolni kellene, hanem olyan embereket oda juttatni, akik megérdemlik. Nem a fizetést kell számon kérni, hanem a munkát. És, hogy kinek fizetünk, az a választásokon dől el. Hány fok kell a boldogsághoz? F ppen a legj obbkor hozták E nyilvánosságra azt a kutatási eredményt, amely szerint a 22 Celsius fokos átlaghőmérsékletben élők a legboldogabbak és legbarátságosabbak. A Melboume-i és a Pekingi Egyetem tudósai 1,6 millió embert vontak be a kutatásba az USA-ból és Kínából. Azt vizsgálták, hogyan hat a hely i átlaghőmérséklet a személyiségre. „A hőmérséklet alapvető környezeti faktor, amely kapcsolatban áll az egyének viselkedési mintáival, és ebből kifolyólag a személyiségük alapvető dimenzióival” - fogalmaztak a tanulmány szerzői. Nos, kiderült, hogy a nagyjából 22 Celsius fokos langymelegben élők személyiségijegyei a társadalmi beilleszkedés és kiegyensúlyozottság terén is kiemelkedőek. Általában nyitottabbak az újdonságokra, és érzelmileg is stabilabbak. „A kellemes hőmérséklet arra ösztönzi az embereket, hogy fedezzék fel a külső környezetet, amely a társadalmi interakcióban és az új tapasztalatokban is bővelkedik” - magyarázták a kutatók. Mondom, mindezt épp jókor tudtam meg, mert továbbgondolhatom a dolgot, akár anélkül, hogy tüzetesebben megvizsgálnám, milyen az átlaghőmérséklet szükebb pátriámban. Lehet, hogy boldognak kellene lennem? Az biztos, hogy engem feleslegesen kérdeznének, mert kedélyállapotom szinte naponta változik. Két napja például konkréten a béka segge alatt volt. „Gyorsvonatom” 50 perces késéssel érkezett a célállomásra, mert fél centis hóban vesztegelt. A váltókat kellett letisztítani, méghozzá manuálisan - láttunk egy embert seprővel szaladni menetirányba az egyik „behavazott” állomáson. 2017.november 30-án. Amikor órás lebontásban követni lehet az időjárás változásait bármely okostelefonon. Másnap már meg se kottyant nekem a pozsonyi városi közlekedés összeomlása, békésen várakoztam a megállóban, nem siettem sehová, főleg munkába nem. Volt nálam hideg élelem és forró tea, gondoltam, letáborozom a pádon. Hát, mire kényelmesen elhelyezkedtem, nem megérkezett a busz?! Megint oda a boldogság, gondoltam, de persze kötelességtudóan felszálltam. Amúgy ez a 22 fok nem hülyeség, „az ember” akár rövid ujjú pólóban is grasszálhat, ha akar, de melege sincs, pont ideálisan érzi magát. Mégiscsak tudhatnak valamit ezek a tudósok. Elhatároztam, hogy megosztom velük egy idei kutatásom eredményeit, teljesen ingyen. Nos, kedves kollégák, a helyzet a következő. (Egyetlen alanyon vizsgáltam a reakciókat, úgyhogy kezeljék ennek megfelelően). A nyári hónapokban a hőmérséklet fokozatos emelkedésével egyenes arányban csökken az adott térségben élő em- berek komfortérzete. Megfigyeltem, ; hogy 3 5 fokos hőségben a zsúfolt : buszon elhangzó cifra káromkodások száma érzékelhetően emelkedik, sőt, nyelvileg is változatosabb képet mutat, mint egy kora őszi napon. Ha kánikulában kutatnák a buszon zötykölődők boldogságérzetét, az bizony a béka segge alatt lenne - bár tudom, hogy ez nem éppen tudományos meghatározás. Viszont ha ugyanazon időben a strandon ; kérdeznék a sütkérezőket, pancso- ; lókat közérzetükről, a boldogság- ; mutató nagy valószínűség szerint a maximumon állna. Hát így. De azért : tessék csak tovább kutatni. Meg- ; jegyzem, lehet, hogy szakmát té- ; vesztettem, és nekem is valami : ilyesmivel kellene foglalkoznom, : persze jó pénzért. JUHÁSZ KATALIN
