Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)

2017-12-15 / 288. szám, péntek

www.ujszo.com | 2017. december 15. KULTÚRA (Képarchívum) Gyomros a mítosznak Nem ez a Csillagok háborúja-film lesz a rajongók kedvence KACSINECZ KRISZTIÁN Lezajlott az év eseménye: a szokásos, minden fronton támadó, elképesztő erőket mozgósító előkószítő marke­ting és az elmaradhatatlan jegyárusítórondszer-összeom- lás után, a karácsonyi döm- ping kellős közepén, nagy csinnadrattával bemutatták a Star Wars-széria Vili. (igazából már kilencedik) epizódját, Az utolsó Jediket. Elöljáróban csak annyit, hogy bár a film nem szűkölködik lélegzetelállí­tó, drámai jelentekben, ötletes, bizarr lényekben és helyszínekben, vala­mint izgalmas új karakterekben, mégis az az érzés motoszkált bennem a kijárat felé tolongva, hogy ennek a minihalálcsillagnak bizony nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Pedig az én gyermeki lelkemet is ugyanúgy megbizsergeti még mindig - immár több évtizede - az előrántott fény­kard hangja, mint sok kortársamét. Talán éppen ezért gondolom úgy, hogy nem ez a rész lesz a rajongók kedvence. Mondom is, miért. Zavaros sztori, közhely és giccs A VIII. részben egyik olyan kér­désre sem kapunk kielégítő választ, ami Az ébredő Erő után a leginkább kínozta a rajongókat. Van egy cso­mó, homályos utalás, például Rey (Daisy Ridley) származását illetően, de semmiben sem lehetünk bizto­sak, mindennek akár az ellenkezője is igaz lehet. Ez részben talán szán­dékos fricska a fanatikus rajongók­nak, akik két éve azon pörögnek, hogy kicsoda valójában Rey, illetve Snoke. Ugyanakkor kifejezetten za­varó, hogy továbbra is homályban maradtak olyan fontos előzmények, mint a Birodalom örökébe lépő Első Rend kialakulása vagy az Új Köz­társaság válsága. Nyilván nem lenne kifizetődő, ha a készítők idő előtt lelőnének minden poént; valamit hagyni kell a IX. epi­zódra is. Csakhogy míg az aktuális résszel oly gyakran párhuzamba állí­tott A Birodalom visszavág egy olyan csavarral ért véget, amely miatt tűkön ülve vártuk a trilógia befejező részét, most inkább úgy érezzük, nemcsak az Erőben, hanem a készítők fejében is némi zavar támadt a dramaturgiát il­letően. Az utolsó Jedik sötétebb hangulatú az előző epizódnál, és több tekintet­ben is a tavalyi spin-offal, a Zsivány Egyessel mutat inkább rokonságot, például a közhelyes, démonizált Birodalom/Első Rend - idealizált lázadók/ellenállók ellentétpár árnya­lása okán. Ugyanakkor a humordöm- ping sem marad el, melynek egyik legtöbb forrása talán kissé meglepő módon a flegma, szarkasztikus, ősz Jedi-mesterré érett Luke Skywalker (Mark Hamill valószínűleg élete ala­kítását nyújtja). Az ébredő Erőhöz képest az új rész rendező-forgató- könyvírója, Rian Johnson erősen visszavett a rajongók elvárásait ki­FILMKOCKA Star Wars: Az utolsó Jedik ■ Eredeti cím: Star Wars: The Last Jedi ■ Szlovák dm: Star Wars: Poslední Jediovia ■ Amerikai sci-fi, 2017,152 perc ■ Rendező: Rian Johnson ■ Forgatókönyvíró: Rian Johnson ■ Operatőr: Steve Yedlin ■ Zene: John Williams ■ Szereplők: Mark Hamill, Carrie Fisher, Daisy Ridley, Adam Driver r A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. szolgálni igyekvő nosztalgiázásból, még ha vannak is konkrét utalások az „őstrilógiára”, egy-egy legendás je­lenet vagy szállóige felidézésével. Sajnos bekerült Az utolsó Jedikbe egy kifejezetten giccses jelent és egy rettenetes, a legkevésbé sem oda illő filmes közhely is. „Butus, a szeretet a legfontosabb, ez ad értelmet az egész lázadásnak” - vonja le a „magas­röptű” tanulságot a fináléban az egyik új szereplő, miközben éppen hősi ha­lált készül halni. Pár jelenettel ké­sőbb meg Luke hajol el Mátrix- szerüen Kylo Ren (Adam Driver) fénykardja elől. Uraim, több ko­molyságot, ha kérhetem! Leamortizált sötét oldal, leamortizált jedik Ebben a részben sem a gonosz, sem a jó oldalon harcoló szereplők nem felelnek meg a szokásos elvárások­nak, Rey, Luke és Kylo Ren/Ben So­lo is vívódó, önmagával meghason- lott figura. A karakterek árnyalása mindenképpen pozitívum, az már kevésbé, hogy a Kylo Ren melletti másik két fögonosz, Snoke legtöbb vezér (Andy Serkis) és Hux tábornok (Domhnall Gleeson) hovatovább ön­maga paródiájává válik, ezzel párhu­zamosan pedig a sötét oldal is sokat veszít eddigi, a totalitárius diktatúrá­kat idéző félelmetes hatásából. A másik oldalon a szent tehén, a ma­kulátlan hős jedik mítosza is kap egy gyomrost, amit nem biztos, hogy minden rajongó díjazni fog. Amiért mégis látni kell A VIII. rész minden hibája elle­nére az előző epizódokhoz hasonló­an természetesen kötelező darab, már csak Carrie Fisher (Leia herceg­nő) utolsó alakítása miatt is; közös jelenetük Luke-kal nem csak a ra­jongók számára lesz megindító. Ha az új karakterek közül kellene ki­emelni valakit, akkor az minden­képpen a szakadt, dadogós, de kel­lően macsó, flegma és gálád kódtö­rő, DJ (Benicio Del Toro) lenne, aki személyében egyesíti Han Solo és Lando Calrissian legmocskosabb és egyben legszórakoztatóbb vonásait. Üzenjük a készítőknek: őt minden­képpen tegyék be a következő rész­be, és kapjon több játékidőt. A lélegzetelállító látvány, a gran­diózus űrcsata, a különleges helyszí­nen vívott szárazföldi összecsapás, a fénykardozás és a különös, szemet gyönyörködtető, cuki vagy éppen gusztustalan lények felvonultatása már szinte alapkövetelmény egy Star Wars-filmekben. Újdonság a háború drámai ábrázolása, a pusztulás képei ezúttal szokatlanul megrendítőek. A cselekmény nem várt fordulatokban gazdag, szóval a figyelmünk a két és fél órás játékidő ellenére egy pilla­natra sem fog lankadni. Megosztó alkotás Rian Johnson filmje, a vérre menő viták a filmes és rajongói berkekben előre borítékol­hatok. Ez részben a mítoszromboló attitűdnek, részben a merészebb és újító jellegű hozzáállásnak köszön­hető. Az ébredő Erővel ellentétben erre a filmre már senki sem sütheti rá a remake bélyegét, de nem kizárt, hogy a rajongók éppen ezért fogják kevésbé szeretni. |________________________________________111 Spirál - tóparti thriller Budapest. Tóparton játszódó lélektani krimi lesz Felméri Cecília első mozifilmje. A magyar-román koprodukcióban készülő Spirál című film forgatása 2018 február­jában indulhat. A Spirál egy tópar­ton játszódó lélektani krimi, hát- borzongató háromszögtörténet egy férfi és két nő között az elenge­désről, ismétlődő kapcsolatokról és konfliktusokról. A női főszerepe­ket az immár európai filmdíjas Borbély Alexandra (Testről és lé­lekről) és Kiss Diána Magdolna (A nagy füzet, Szelíd teremtés) játsszák, a férfi főszereplő kivá­lasztása még zaj lik. Felméri Cecília első mozifilm­jének helyszíne a sződligeti hor­gásztó lesz. A filmet Réder György fényképezi (Brazilok), a látvány- tervező Cseh Renátó, a jelmezter­vező Ferencz Zsófi lesz. Felméri Cecília az első erdélyi magyar alkotó, aki a Román Film­központ támogatásával készíthet mozifilmet. Korábbi alkotásai, a Boldogságpasztilla (rövidfilm, 2012), a Végtelen percek (rövid­film, 2011), a Mátyás, Mátyás (ani­mációs dokumentumfilm, 2010) és a Kakukk (rövidfilm, 2008), szá­mos rangos fesztiválra voltak hiva­talosak, többek között Locamóba, az Amerikai Filmintézet fesztivál­jára, Varsóba, Mar dél Platába és Lipcsébe. Filmjeivel már több mint 30 díjat nyert világszerte. (MTI) PENGE A kommunikáció, ha kreatív így még nem dőltem be borítónak. A híres Boring-ábra eredeti fekete-fehéijét a hatás kedvéért bordó-krémszínűre cserélte a bo­rító tervezője. Fent a címben a krémszínű már pirossal variáló- dik, s a fejlécet, melyre amúgy is a leginkább tapad a tekintet, maga­biztosan uralja egy piros sáv - a meggyőzés nem túl diszkrét bája. Hát persze, esik le, hiszen kreatív VIDA GERGEĽí KRITIKAI ROVATA kommunikáció folyik. Ez a cí­münk is: Kreatív kommunikáció. Ehhez tényleg a kemény borítás illik, na de a kiváló minőségű kré­tapapír már felkelti a gyanút: va­jon mi lehet itten becsomagolva ennyire? Nos, alig valami. Dezsényi Péter (volt rádiós, szinész, 1991 és 1995 között a kassai Thália Színház fő­rendezője, kommunikációs szak­ember, főiskolai oktató) a terület kiváló ismerője, de könyve sajnos, hogy maradjunk a jelzett színvi­lágnál, több sebből vérzik. Pedig biztató a kezdet. „Az tud kreatívan kommunikálni, aki ki­ismeri magát a különböző logikai síkok, értelmezési keretek egy­másba fonódó dzsungelében” - tudjuk meg a Bevezetés korrekt, bár nem túl invenciózus meghatá­rozásából. A továbbiakban a kre­ativitás a problémamegoldással lesz egyenlő - ami persze ordas közhely: ezt szajkózzák céges tanfolyamokon, ezt hirdetik (igen álságosán egyébként) a pedagógiai-módszertani kézi­könyvek, az életmódmagazinok vonatkozó fejezetei. Igazából arról szól a könyv, ho­gyan is lehetne a fentiekre való készségre szert tenni. A fejezetek a téma egy-egy aspektusát bontják ki, az improvizációs készség fej­lesztésétől a narratíván át a képes beszédig, konkrét feladatokkal a végeken. Gond azonban, hogy nem tisztá­zódik, ki is lenne a célközönség. A hátlap a kommunikáció szakem­bereinek és a szélesebb olvasókö­zönségnek ugyanúgy ajánlja a könyvet, de mintha két szék közé esnénk. A szakmabeliekjoggal várhatnák el a címben megjelení­tett két, kulturálisan rendkívül agyonterhelt fogalom árnyalását, a szélesebb közönség pedig a mar­kánsabb szövegvezetést. A könyv ugyanis túlírt, a tanulságosnak szánt anekdoták, aforizmák kevés esetben illeszkednek szervesen, és megvilágító erejükből sokat el­vesz közhelyjellegük. (A tájéko­zódást a nemtörődöm tipográfia sem segíti, a drága papirosra nézve ez tényleg fájó.) Invenciózus le­vezetéseket alig kapunk, ha fel is tűnnek eredeti ötletek, gyakran lapos futamokba torkollnak. A Boring-ábráról, a menedzser- képző tanfolyamok e klassziku­sáról is csak annyi „újat” tudunk meg, hogy észlelési kétértelműség jellemzi, s a tanulság is fájón la­pos: szeretjük az egyértelmű helyzeteket, de „az »élet nem ha­bos torta«, vagyis a valóban egyértelmű helyzet ritka, mint a fehér holló”. Az efféle oldott, hu­morosnak gondolt hangnem egyre inkább zavaróvá válik, ahogy ha­ladunk az olvasásban. Kiváló és megvilágító erejű viszont egy szép esettanulmány Ecuador és Peru elnökének tárgyalássorozatáról (az asszertív [erőszakmentes] kommunikációról szóló fejezet­ben), mely által végül sikerült bé­késen rendezni a két ország terü­leti viszályát. Erényei ellenére nem rajzolódik ki a könyvben markáns narratíva, vagyis olyan értelmezési keret, melyet maga a szerző a kreativ kommunikáció egyik alapvető vonásának tart - amit jómagam pedig most szerzői víziónak ne­veznék. Dezsényi Péter: Kreatív kom­munikáció. Medicina Könyvki­adóból?. 280 oldal. Értékelés: 5M0 Rey (Daisy Ridley) és Luke Skywalker (Mark Hamill)

Next

/
Thumbnails
Contents