Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)

2017-12-14 / 287. szám, csütörtök

10| KULTÚRA 2017. december 14. | www.ujszo.com Színházról, hatalomról Letérni és leesni az útról Dunaszerdahely. Holnap 18 órai kezdettel vátja az érdeklő­dőket a dunszt.sk online kultu­rális magazin következő estje, melynek témája: Színház és ha­talom. A helyszín a művészeti alapiskola (Smetana liget 6.), ahol Czajlik József rendezővel, a kassai Thália Színház igazgató­jával és Schilling Árpád rende­zővel, a Krétakör alapítójával Varga Emese, a Komáromi Jókai Színház dramaturgja beszélget. Hol tart és mitől tart most a ma­gyar színház határon innen és túl? Milyen mértékben befolyásolja a színházi bátorságot a politika, s miként működik az öncenzúra? Esetleg a színházi piacgazdaság az, ami eltorzítja az alkotói szán­dékot? Van-e egészséges közép­út, vagy a méricskélés egyenes út az önfeladáshoz? A színházi er­kölcs még létező fogalom egy er­kölcstelen világban? Vagy ahogy az elmúlt hónapok színházi bot­rányai után emlegetik: „ez a szakma már csak ilyen”? Milyen most a magyar színházi szakma - s hol húzódnak az alkotói, ren­dezői kompetenciák? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a hol­napi Dunszt-est. A beszélgetés után jazz: közreműködik Farkas Attila (zongora) és Lázók Mártó (bőgő). (k) Kortárs irodalom által inspirálva Kassa. Holnap 18 órától ren­dezik meg a Thália Színház Má- rai Stúdiójában a LitFest című es­tet, amelyen a kortárs irodalom kap főszerepet, más művészeti ágak tükrében. A Fecsó Pál Pol­gári Társulásnak idén már három város - Szepsi, Királyhelmec és Kassa - egy-egy középiskoláját sikerült bevonnia a programba, amely egyre nagyobb érdeklő­désnek örvend. A LitFest első részében három szerzővel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Czinki Ferenc író és Gráf Dóra költő Magyarország­ról, az elsőkönyves Bogyó Noé­mi író pedig Pozsonyból érkezik, hogy megossza a közönséggel a szövegek születésének műhely­titkait. A beszélgetés után követ­keznek az irodalmi alkotásokból vagy azok ihletésére készült ze­nés produkciók és színpadi jele­netek a Kassai Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola mellett Bodon Andrea vezetésével működő KGSzT irodalmi szín­pad, valamint a Királyhélmeci Gimnázium Sycorax irodalmi csoportja előadásában, Pekáro- vics Marianna rendezésében. A programban önálló irodalmi al­kotásokat, megzenésített verse­ket és videoprojekciókat is be­mutatnak a diákok. Az est harmadik része egy ki­állítás megnyitója lesz, amelyet kortárs irodalmi művek alapján készült festményekből, grafikák­ból, videofilmekből állított össze Fecsó Szilárd kassai művész­tanár. A LitFest kitalálói elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogyan hatnak egymásra a különböző művészeti ágak, illetve mi min­den juthat eszébe egy tizenéves fiatalnak egy kortárs versről vagy prózáról. (juk) Cseke Szilárd installációja február 4-ig látható a pozsonyi Kunsthalle LAB kiállítóterében 5 TALLÓSIBÉLA Pozsony. A Kunsthalle föld­szinti, LÁB elnevezésű kiállí- tóterében látható Cseke Szilárd Fali by the Roadside című kiállítása. A magyaror­szági képzőművész olyan helyspecifikus, kinetikus térinstallációt alkotott első pozsonyi bemutatkozásához, amely a betérő látogatókat interaktivitásra készteti. Ám a mobil installáció - örökmoz­gó jellegének köszönhetően - meg­állítja az utca emberét, a járókelőket is, akik kíváncsiságból néznek be a LÁB kirakataiba, de megragadja őket a kinetikus mű különös játéka. „Az egész teret betöltő asztalrend­szert építettem ki saját fénnyel, ami­től a projekt különösen estefelé ér­vényesül - kalauzolt a kiállítás teré­ben Cseke Szilárd. - A megemelt te­repen különféle formájú és ívű pá­lyákon ventilátorok hajtanak ping­ponglabdákat, amelyek útját, hala­dását ilyen-olyan akadályok nehezí­tik. A rendszer pályái, a rajtuk köz­lekedő labdák és az akadályok me­taforikus jelentéssel bírnak. Az em­beri életpályát is láthatjuk a kialakí­tott útrendszerben, a pingponglabdák pedig átvitt értelemben az embereket jelentik. Miközben a labdák a rend­szer pályáin egymást követve rohan­nak, akárcsak saját életútjukon vagy a nyüzsgő városokban az emberek, előre nem látható dolgok történnek velük. Ezekre a váratlan történésekre utal a Fali by the Roadside cím. Azokra a tényezőkre, körülmények­re, melyek kizökkentenek, kimozdí­tanak a biztosnak hitt pályáról.” Nina Vrbanová, a Kunsthalle meg­bízott igazgatója és fokurátora el­mondta, már akkor elhatározta, hogy Cseke Szilárdot meghívja kiállítani az intézményükbe, amikor Velencében megnézte Fenntartható identitás című térinstallációját, amely hosszú fólia­csövek rendszeréből állt, a csövek­ben pedig ventilátorok által mozga­tott fehér golyók gurultak. „Szilárddal a velencei biennáléra olyan kinetikus projektet valósítot­tunk meg, melynek megtervezésekor a magyar pavilon teremek adottsága­Cseke Szilárd ► 1967-ben született Pápán, Budapesten él és dolgozik ► a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen végezte művészeti tanulmányait, Keserű Ilona, Bencsik István és Konkoly Gyula voltak a mesterei ► mobil objekteket és kinetikus installációkat alkot, de festészeti munkássága is jelentős ► 2014-ben megkapta a Munkácsy-díjat ► 2015-ben Fenntartható identitás című interaktív projektje képviselte Magyarországot az 56. Velencei Képzőművészeti Biennálén iból indultunk ki. A magukban moz­gást hordozó tárgyakból megkompo­nált Fenntartható identitás egy gon­dolati teret képezett - mondta Ger­man Kinga, aki a pozsonyi kiállítás­nak is kurátora. - Ezt a koncepciót folytatjuk itt is, de a művész egy má­sik, ugyancsak kinetikus munkájá­ból, A jó pásztorból indultunk ki. Az egy saját fénnyel ellátott pingpong- asztalszerű terep, amelyen a labdákat ventilátorok hozzák mozgásba úgy, hogy azok időnként leesnek. Hatal­mas ablakfelületeinek köszönhetően a Kunsthalle LAB olyan kivételes ki­állítóhely, amelybe nem akartunk kész munkát hozni. Két egyetemista segítségével Szilárd hét nap alatt megépítette A jó pásztor erre a térre alkalmazott, újfajta verzióját, amely itt egészen más formát kapott.” A labdák a Kunsthalle LAB-ban is leesnek az asztalrendszerről. A né­zőnek pedig lehetősége van, hogy beavatkozzon; felvegye őket, írjon rájuk valamit, és visszahelyezze a pályákra, vagyis segítse a továbbha­ladásukat. „Ez a rendszer kihozza az emberből a segíteni akarást - mondta Cseke Szilárd. - Ránézésre tökéle­tesnek képzeljük a pályát, mint ami­kor az életben optimistán belevá­gunk a dolgokba. És mégis van va­lami, ami váratlanul megakaszt, megállít. Lehet az betegség, de bár­mi más is, amin saját erőből igyek­szünk mihamarabb túl lenni, de érez­zük, hogy jól jönne a segítség má­soktól is. A pingponglabdák szép szabályos rendben haladnak, áram­lanak, aztán valamelyik véletlensze­rűen leesik az asztalról, mert a rend­szer úgy van kitalálva, hogy a vélet­lenek bele vannak iktatva. Ilyenkor az ember természetes reakcióként óha­tatlanul leguggol, felveszi és vissza­teszi a pályára a labdát. Nem biztos, hogy ez ugyanígy történik, amikor egy elesett, megbotlott, útjáról letért, letaszított emberrel találkozunk. A kiállítás karácsonyi, szakrális idő­szakra esik, amelyben benne van, hogy egymás felé fordulunk, nyitot- tabbak vagyunk egymásra.” Káosz finn nőkkel a Tháliában Ma mutatják be a kassai Thália Színházban a kortárs finn drámaíró, Mika Myllyaho Káosz című tragikomédiáját Czajlik József rendezésében. Kassa. Az emberi esendőségről, kisiklott életekről szóló darabnak ez lesz a szlovákiai ősbemutatója. „Há­rom hétköznapi nő nem mindennapi csapdákkal teli élete. Sofia, Emmi, Julia. Finn nők az idegösszeomlás szélén. Három habitus, három válasz az élet kihívásaira, három zsákutca. A gátlásos tanítónő, a gyakorlatias újságírónő, a saját érzelmeit is ne­hezen kordában tartó pszichoterape- uta. Mindegyiküknek valahol el­akadt az élete. Szeretette vágynak, sikerre, boldog, gondtalan életre, s valahogy minden félresikerül. Vajon tudnak-e segíteni egymáson, azok a barátnők, akik a maguk bajaira sem igazán találnak megoldást?” - áll a színház ajánlójában. A három sze­replő - Szabadi Emőke, Rab Henri­etta és Varga Lívia - saját figuráján túl több más karaktert is megjelenít, köztük férfiakat is. „A kiélezett helyzetek ez által is mindig megőr­zik ironikusságukat, nem veszítenek játékosságukból, minden gyötrelem, kínlódás, fájdalom idézőjeles lesz, semmi sem halál komoly” - emeli ki a Thália csapata. Mika Miyllyaho az egyik legsike­resebb mai finn drámaíró, a Káoszt már több magyar színház is műsorára tűzte Jankó-Szép Yvette fordításá­ban. A kassai előadás dramaturgja Forgács Miklós, a díszlet és jelmez- tervező Gadus Erika, a zenei válo­gatás Lakatos Róbert munkája, a ko­reográfus Kántor Kata. (k) n *• Rab Henrietta, Varga Lívia és Szabadi Emőke az előadás egyik jelenetében (Fotó: ifj. Szászé k György) Gyerek és felnőtt óhatatlanul segíteni akar, egyengetni a pingponglabdák útját

Next

/
Thumbnails
Contents