Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-14 / 287. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2017. december 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR A Híd és az okos lány A megoldás talán az, hogy elvek kérdésében nincs kompromisszum I smerik a mesét, amelyben Mátyás király arra utasítja az okos lányt, hogy jöjjön el hozzá, de se gyalog, se lóháton, se pőrén, se felöltözve, s hozzon is ajándékot meg ne is? Annak kapcsán jutott ez eszembe, hogy elolvastam a Híd álláspontját a melegjogokkal kapcsolatban: a vitát nem utasítja el, de komoly fenntartásai vannak, s mivel erősen megosztó témáról van szó, a párt nem siet a feszegetésé- vel. Hm. Ez is egy álláspont, csak milyen? A kényes témákhoz nem nyúlunk, inkább a szőnyeg alá seperjük őket, s nem mondunk egyértelmű véleményt, nehogy bárkit is magunkra haragítsunk. Merthogy mi kicsit „pozsonyi kávéházi” párt is akarunk lenni, meg vidéki konzervatív is, s különben is, kit érdekelnek a melegek. Meg Hosszú távon a választók igenis értékelik az elvekhez való következetes ragaszkodást, már csak azért is, mert az ilyesmiből siralmasan nagya hiány. Danko úgyis megmondta, hogy ő alatta soha. A történet így szépen kidomborítja a Híd arculatválságát. Tudja, hogy a liberális szlovák választók nélkül lőttek neki, de ugyanez érvényes a magyar vidéki konzervatív választók vonatkozásában is. Okos lány legyen a talpán, aki ezt megoldja. Nos, a megoldás talán az lehetne, hogy elvek kérdésében nincs kompromisszum, nincs helyezkedés, függetlenül attól, hogyan alakíthatja ez a preferenciákat. Márpedig ha az LGBT-jogokra kisebbségi jogokként tekintünk - minthogy azok -, akkor egy kisebbségeket is képviselő pártnak nincs hezitálni- valója a kérdésben. Hogy ez rövidtávon népszerűségcsökkenéshez vezethet? Lehet. Am hosszú távon a választók igenis értékelik az elvekhez való következetes ragaszkodást, már csak azért is, mert az ilyesmiből siralmasan nagy a hiány a hazai politikai piacon. Persze, ehhez az kell, hogy legyenek valamilyen elvek is. I 7 Amit ér FINTA MÁRK H allja, míg él. Azt tagadta meg, amit ér. Elvonta puszta kénye végett kívül-belől menekülő élő elől a legutolsó menedéket - tajtékzott a költő, aki reménytelenül szerelmes volt csinos pszichoanalitikusába, de az visszautasította. Ugyanígy tajtékozhat a társadalom - legalábbis azon része, mely szerint Iustitia nem egy lepedőkbe öltözött, vak kofa a piacon, hanem az igazságszolgáltatás istennője -, miután elolvasta az Alkotmánybíróság első tanácsának határozatát az Andrej Kiska államfő által elutasított alkotmánybíró-jelöltekről. Mert az Alkotmánybíróság első tanácsa végső soron azt tagadta meg, amit az Alkotmánybíróság ér. A legfőbb jogi instanciaként, az alkotmány őreként feddhetetlennek kell lennie, mert ha nem az, nem jelenthet legutolsó menedéket a társadalom számára, melyet szolgálni hivatott. A zavaros, önmagának ellentmondó határozatával most újra azt bizonyította - legalábbis az első tanács -, amit már régóta hangosan mondanak sokan: messze van a normális működéstől, és ezt a válságos állapotot bármikor hajlandó még jobban elmélyíteni. Andrej Kiska pedig a parlament által megválasztott alkotmánybírójelöltek elutasításával épp azt a triviális kérdést tette fel, amit már rég fel kellett volna: rendben van-e, hogy az alkotmánybírói posztokat olyanok töltsék be, akiknek semmi közük az alkotmányjoghoz, horri- bile dicht politikai „mandzsúriai jelöltek”, akiket akkor aktivál a hatalomhoz foggal-körömmel ragaszkodó politikai párt, amikor épp szüksége van rá. A kérdést pedig még jogosabbá teszi a fékek és ellensúlyok rendszerének régóta tartó ingatagsága és a teljes igazságszolgáltatási rendszert marcangoló bizalmi válság - egy friss felmérés szerint jelenleg az emberek több mint fele szerint a bíróságokon a korrupció uralkodik. A kérdésre adott alkotmánybírósági és politikai válasz pedig mindezt teljes valójában fedte fel. Azt is, hogy a jelenlegi alkotmánybírók egy része politikai motivációval dolgozik, és a helyzet pedig nem változik. S azt is, hogy a jelenleg uralkodó politikai osztályban nincs meg a hajlandóság arra, hogy változtasson a káros gyakorlaton — emlékezzünk csak, milyen diadalittasan sürgette Robert Fico kormányfő Andrej Kiskát, hogy nevezze végre ki a „mandzsúriai jelölteket”, melyet még az ő egyszínű kormánya uralta parlament választott meg. Kiska azután, hogy Fico és az első tanács kiterítette a lapjait, két irányba indulhatott el. Az egyik a radikálisabb, tökösebb, de végső soron harmadik világbeli irány lett volna - voltaképpen alkotmánysértő módon ragaszkodni az alkotmány szentségéhez azzal, hogy nem nevezi ki az uralkodó kormánypárt jelöltjeit, kockáztatva ezzel az ország stabilitását. Ebben az esetben ugyanis Ficóék szinte biztosan a torkának esnek, és népszavazás általi leváltását kezdeményezik a parlamentben. Ha azonban a népszavazás sikertelen, az államfő ugyan a helyén maradt volna, ám a parlament feloszlik, és új választásokat kellett volna kiírni. Ez pedig olyan káosszal járó kockázatvállalás, amit egy felelősséget hangoztató politikus nem engedhet meg. Kiska tehát a felelősségteljes döntést választotta azzal, hogy tett egy lépést hátra, és kinevezte az alkalmatlannak tartott jelölteket. Ez azonban azzal járt, hogy az Alkotmánybíróság rendbetételének felelősségét ismét a politikai elitre bízta, mely láthatóan nem akarja feladni sok izzadsággal megszerzett befolyását a harmadik hatalmi ágban. Ebből a 22-es csapdájából két módon lehet kikerülni. Az egyik út, ha valaki, például az igazságügyi tárcát irányító Lucia Žitňanská a sarkára áll, és foggal-körömmel áterőszakolja a kormányon és a parlamenten az alkotmánybírók jelölésének teljes reformját. Ez ugyan nem tűnik túl reálisnak, de olyan cél, mely mellé felsorakozhatnak az eddig hallgató politikusok, akiknek megszólal a lelkiismerete. A másik út az igazságszolgáltatásra rátenyerelő hatalmi elit leváltása egy tisztességes választáson. Ez pedig a polgári társadalom felelőssége. S akkor talán elindulhat végre a gyógyulási folyamat. Elhalaszthatják a párizsi merénylők perét A védelmet ellátó ügyvéd kérésére elhalaszthatják a gyilkossági kísérlettel vádolt Salah Abdeslam és társa, Soufien Ayari ügyének jövő hétfőn kezdődő tárgyalását - közölte a La Libre Belgique című belga napilap. A lap információi szerint Sven Mary, Abdeslam kijelölt védőügyvédje a hétfőtől péntekig tervezett tárgyalás és ítélethozatal januárra halasztását fogja kérni a hétfői ülésnapon, azzal az indokkal, hogy alaposabban áttanulmányozhassa védence dossziéit. A korábbi tájékoztatás szerint a tárgyaláson jelen lesz Soufien Ayari, valamint saját kérésére részt vesz Salah Abdeslam is. A 2015 novemberében Párizsban elkövetett terrortámadások egyik kitervelőjének tartott Salah Abdes- lamnak és társának azért kell bíróság elé állnia, amiért egy héttel a brüsszeli terrortámadásokat megelőzően rendőrökre támadtak, továbbá tiltott fegyvertartás miatt indult eljárás ellenük. A jelenleg franciaországi őrizetben tartott Abdeslam és társa tavaly március 15-én, Brüsszel Forest negyedében lőfegyverrel támadt a házkutatásra kiérkezett rendőrökre. A tűzpárbajra a hatóságok terrorellenes csoportjának a párizsi terror- támadások felderítése kapcsán folyatott művelete közben került sor. A lövöldözésben négy rendőr megsebesült, egy gyanúsított meghalt, két másik - köztük Abdeslam - pedig elmenekült. A szökevényeket néhány nappal később a főváros Molenbeek nevű negyedében elfogták. A hatóságok szerint bizonyította kapcsolat * a párizsi és a brüsszeli merényletek elkövetői között. A francia nyomozók szérint a párizsi támadásokat elkövető dzsihá- dista csoport egyetlen életben maradt tagja, Abdeslam szállította a Stade de France nemzeti stadionnál magát felrobbantó három öngyilkos merénylőt a helyszínre, majd Párizs északi részén hagyta a gépkocsit. Robbanóövét tíz nappal később Párizs egyik elővárosban találták meg egy szemetesben. Négy hónapnyi hajtóvadászat után március 18-án Belgiumban fogták el a rendőrök, s április 27-én a belga hatóságok átadták Franciaországnak, azóta egy szigorúan őrzött börtön biztonsági kamerák által megfigyelt magánzárkájában tartják fogva Fleury-Merogis-ban. A belgiumi születésű (marokkói felmenőkkel rendelkező) 26 éves francia állampolgárt terrorcselekmények elkövetésével és gyilkossággal vádolják. Tavaly március 22-én a belga fővárosban először a Zaventem nemzetközi repülőtéren, majd fél órával később az európai uniós negyed közelében lévő Maelbeek metróállomáson hajtottak végre öngyilkos merényletet egy dzsihádista csoport tagjai. A két támadásban harminckét ember életét vesztette, és nagyjából háromszáznegyvenen megsebesültek, utóbbiak között két magyar állampolgár is volt. Párizsban 2015 novemberében hét helyszínen követtek el merényleteket, amelyekben 130emberhaltmeg. A hatóságok szerint bizonyított kapcsolat van a párizsi és a brüsszeli merényletek kitervelői és elkövetői csoportjai között. Mindkét támadás elkövetőjeként az Iszlám Állam terrorszervezet jelentkezett. (MTI) CZAJLIK KATALIN Robert Fico tanítása: Ha megdobnak kővel, dobd vissza kettővel!
