Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)

2017-12-14 / 287. szám, csütörtök

www.ujszo.com | 2017. december 14. KÖZÉLET I 3 A jégkorong-vb az első a keresési listán DEMECS PÉTER Pozsony. A világon a karibi térségben és az Egyesült Államokban szeptemberben pusztító Irma hurrikán, Magyarországon a Black Friday, Szlovákiában pedig jégkorong-világbajnokság vezeti a Google 2017-os abszolút keresési listáját. A trópusi ciklont az iPhone 8, az iPhone X, a szexuális zaklatás gya­núja miatt elbocsátott Matt Lauer újságíró, a nemrég Harry herceg menyasszonyává avanzsált Meg- han Markle, a 13 okom volt című amerikai webes televíziós sorozat, az október elején elhunyt legendás amerikai rocker, Tom Petty, az ál­lítólag stresszoldó hatású három­ágú műanyag játék, a fidget Spin­ner, a Linkin Park idén júliusban meghalt énekese, Chester Ben- nington, valamint az indiai krikett­válogatott követi a Google idei ab­szolút keresési listáján. Ariana Grande, Despacito A Google minden év végén be­mutatja a keresési toplistákat. A ke­resőjébe világszerte évente beírt több ezer milliárd kifejezést összegzi, az így születő keresési toplisták pedig minden évben tükröt tartanak az egyes országoknak és az egész vi­lágnak. Az idén 17. alkalommal publikált lista több mint hetven ország több száz toplistáját ismerteti többféle te­matika - kultúra, sport, mozifilmek, tévéműsorok és a legkeresettebb re­ceptek - szerint. A keresési toplisták elkészítéséhez anonim, statisztikai­lag összesitett keresési információ­kat használ. A világ legfelkapottabb zenei előadója a Google szerint idén Ari- ana Grande, a légkeresettebb zene­száma és dalszövege pedig a Des- pacito lett. A világban zajlott vá­lasztások közül a francia elnökvá­lasztás érdekelte leginkább a fel­használókat. Magyarország abszolút toplistáját a Black Friday vezeti, maga mögé utasítva az Eurovíziós Dalfesztivált és a FINA világbajnokságot. A ma­gyar listán szerepel még a szmogri­adó, a fidget spinner, az X-Faktor, az óraátállítás, az iPhone 8, a Stats Ro­yale és Chester B ennington. A televíziós műsorok körében az X-Faktor jár az élen, a receptek kö­zött pedig a csirkemell és a frank­furti leves elkészítési módjára ke­restek rá a legtöbben. Mozifilmek között az Az című horror, a Pappa Pia és a Kincsem vezetik a sort. A hokitól a piknikig Szlovákiában az idei jégkorong­világbajnokság és az önkormányzati választás után a piknik szó került a Google-szavak Szlovákiában 1. Jégkorong-vb2017 2. Megyei választás 3. Piknik szó 4. Tour de France 2017 5. Operabál 6. A farm 9 7. A farm 8 8. Wimbledon 2017 9. PixWords 10. Stats Royale keresési lista harmadik helyére. Ez utóbbi az önkormányzati választá­sokkal együtt újonc a minden évben közzétett listán. „Nem meglepő, hogy idén ismét a jégkorong­világbajnokságra kerestek rá a leg­gyakrabban, az előző évhez képest egy hellyel előrelépett a Tour de France kerékpárverseny, s a Wimb­ledon is bekerült a leggyakrabban böngészett szavak tízes listájára” - közölte lapunkkal Alžbeta Houza- rová, a Google csehországi és szlo­vákiai PR-menedzsere. A közismert személyiségek közül Peter Sagan kerékpározóra kerestek rá a legtöbben. Az ételek és italok kategóriában a bodzaszörp vezet, a leggyakrabban böngészett recept pedig a székelykáposzta receptj e volt idén. A jelentős események kategó­riában az első tíz közé került Adela Banášová műsorvezető esküvője. Kresák: Danko nem diktálhat Kiskának Maďarič harcot indít az RTVS-ért IBOS EMESE Pozsony. Az Alkotmánybírósá­gon 2014-ben három bírói szék üresedett meg, melyek közül And­rej Kiska államfő csupán egyetlen helyet töltött be. A többi jelölt ki­nevezését szakmai rátermettségük kétségbe vonásával utasította vissza. 2016-ban újabb alkotmány- bíró mandátuma járt le, mely a to­vábbi kettővel együtt máig betöl­tetlen maradt. Az utóbb megürese­dett hely betöltésére jelölte a sme- res többségű parlament akkori két parlamenti képviselőjét, Jana Laššákovát és Mojmír Mamojkát. Andrej Danko házelnök szerint Kiskának nem szabad mindkette­jüket kineveznie. Peter Kresák (Híd) alkotmány- jogász és a Híd parlamenti képvi­selője szerint azonban Andrej Dan­ko házelnöknek nincs joga, hogy diktáljon az államfőnek. Ráadásul az Alkotmánybíróság első tanácsá­nak döntése több pontban sántít, és zavaros helyzetet teremt. „Az Al­kotmánybíróság első tanácsa hatá­rozatában nem foglalkozott azzal, hogy az államfőnek hogyan kell választani ajelöltek közül, pusztán arra utasította, hogy az összes jelölt közül kell választania” - magya­rázza Kresák. Szerinte a zavaros határozat miatt nem közelíthetünk a kérdéshez a jelöltpárosok szem­pontjából, mert akkor azt is meg kellene vizsgálni, hogy Miroslav Duríš - a harmadik befutó - mely kettős közül került ki. Utóbbi pedig további kérdéseket vonna maga után. „Ráadásul a múltból már van precedens hasonló esetre, amikor is Ivan Gašparovič akkori államfő nem egy időben megválasztott alkotmánybíró-jelöltek közül ha­sonlóan választott alkotmánybírót. Akkor senki nem vonta kétségbe a döntését és nem követelte, hogy a különböző időpontban megválasz­tott jelöltekről ne egyszerre dönt­sön” - emlékeztetett az alkotmány- jogász. Kresák szerint tehát a ta­nács vitatható határozatát figye­lembe véve Kiska döntését nem le­het kétségbe vonni. Kresák is támogatja azt az ellen­zéki elképzelést, mely szerint mi­előbb módosítani kell az alkot­mánybírók megválasztásának sza­bályait. Lapunknak elmondta azt is, hogy már egyeztetett Lucia Žitňanská tárcavezetővel a módo­sításról, és van is elképzelésük a módosításról. Karácsonyig szeret­nék kidolgozni saját javaslatukat. Járható útnak tartja Ján Budaj (OLaNO) kedden vázolt javaslatát, mely megegyezik a Velencei Bi­zottság ajánlásaival. Budaj szerint elengedhetetlen, hogy a jövőben alkotmányos többséggel, vagy két­harmados többséggel válasszon alkotmánybíró-jelölteket a parla­ment. Jelenleg az életkor, a jogi végzettség és az általánosan meg­fogalmazott szakmai gyakorlat szerepelnek kritériumként. Kresák szerint pontosabban meg kell fo­galmazni a jelöltekkel szemben tá­masztott szakmai elvárásokat, me­lyeket szigorítani kellene. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Marek Maďarič kulturális miniszter az első komolyabb harcát készül megvívni a koalícióban úgy, hogy már nem számít „erős embernek" a Smerben. A közmédia tárnáját veszi elő, de sok jóra nem számíthat. Nemsokára a kormány elé kerülhet ugyanis az a miniszter által jegyzett törvénymódosító javaslat, mely el­venné a parlamenttől a közszolgálati RTVS vezérigazgatójának megvá­lasztásának jogát, és egy szakmai tes­tületre bízná azt. A miniszter már a nyáron bejelen­tette elképzelését, miután a parla­ment hosszas huzavona után az SNS által erőltetett Jaroslav Rezníket vá­lasztotta meg a közmédia élére. A nemzeti párt régóta hangoztatta, hogy határozott elképzelései vannak az RTVS-szel, és az üzembentartási dí­jak miatt Andrej Dankóéknak volt már egy komoly csörtéjük Marek Maďaričcsal - s végül mindig a mi­niszter húzta a rövidebbet. Nagyobb függetlenség Maďarič így más fronton nyitott harcot. Azt javasolja, hogy az RTVS igazgatój át ne a parlament, hanem egy független, alkalmi tanács válassza meg, melyben helyet kapnak az RTVS alkalmazottai, de az önkor­mányzatok, az egyházak, a szakszer­vezetek, vagy épp az egyetemek kép­viselői is - számol be a törvényter­vezetről az Aktuality.sk portál. Jozef Bednár, a tárca szóvivője szerint a ja­vaslat erősíti az RTVS függetlensé­gét, s hasonló elvek alapján választ­ják a közmédia vezetőit Németor­szágban és Ausztriában is. A javaslat szerint az RTVS Tanácsa felügyeleti szervként jogot kapna a közmédia igazgatójának menesztésére is. Ezt a jogot jelenleg szintén a politikusok gyakorolják. A Híd sem rajong Az azonban kevéssé valószínű, hogy Maďarič keresztül tudná vinni terveit a kormányon és a parlamen­ten. A Smer egyelőre ugyan nem nyilvánult meg a javaslatról, ám a két másik kormánypárt, az SNS és a Híd nincs elragadtatva. Anton Hrnko, az SNS alelnöke szerint Maďarič javas­lata idejétmúlt, az igazgató megvá­lasztása pedig jó helyen van a parla­ment kezében. A Híd lapunk kérdéseire azt vála­szolta, a politikamentes választás kérdése nem új keletű, korábban több vezérigazgató a Szlovák Televízió Tanácsától kapta mandátumát. „Ez­zel a feladattal Iveta Radičová kor­mánya bízta meg ismét a parlamenti képviselőket” - emlékeztet a párt. A közmédia igazgatóját azóta választja a parlament, hogy összevonták a közszolgálati rádiót és televíziót. Bugár Béláék egyelőre még csak a sajtóból ismerik Marek Madarič ja­vaslatát, és nem tudják, milyen ha­táskörökkel ruházná fel az a parla­mentet. „Nem szabad megfeledkez­nünk arról, hogy közpénzből finan­szírozott, sajátos programstruktúrá­val rendelkező közszolgálati intéz­ményről beszélünk” - válaszolta la­punknak a párt. Rigó Konrád, a Híd kulturális ál­lamtitkára lapunknak azt mondta, a törvénytervezet kidolgozásában nem vett részt, és nem is ért vele tel­jesen egyet. „Ez egy elég alapvető és jelentős változás, amit sokkal hosszabb távú szakmai egyeztetés­nek kellene megelőznie” - véleke­dett. Szerinte nem rossz megoldás, ha a parlament választja a közmédia elnökét. (fm, aktuality.sk) Maďarič nem sok jóra számíthat (jASR-feivétei) Tizenhetedik alkalommal közölte a Google a böngészőbe leggyakrabban beírt szavak listáját

Next

/
Thumbnails
Contents