Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-11 / 284. szám, hétfő
6 | KULTÚRA 2017. december 11. | www.ujszo.com RÖVIDEN Könyvbemutató gyógyteákkal Pozsony. Száz Pál Fűje sarjad mezőknek - Phytolegendárum című új könyvét mutatják be ma 18.30-tól a Pozsonyi Magyar Intézetben. A szerző történeteit a gyógynövények, az elbeszélt történelem és egy mitikus, Marad nevű falu ihlette. A Kalligram Kiadó gondozásában megjelent kötetet Szőke Erika illusztrálta - a képzőművész régi családi fotókat és a természet folyamatait felhasználó képei a jelenlét és az elmúlás viszonyát ragadják meg. A ma esti beszélgetést Csanda Máté művészettörténész vezeti, a türelmesebb résztvevőknek a szerző személyre szóló gyógyteát készít, a képzőművész pedig „időterápiát” tart. Quk) Továbbjutott a Pósfa és az llosvai Budapest. Újabb hat produkció továbbjutásával kialakult a középdöntő végső mezőnye a Fölszállott a páva 5.évadában, amelynek utolsó elődöntőjét pénteken közvetítette élőben a Duna televízió. A zsűri döntése alapján a középdöntőben folytathatja a versengést a gellei Pósfa zenekar, valamint a nagy- idai llosvai Selymes PéterNép- táncegyüttes is. A Hagyomány összeköt! mottóval ezúttal felnőttek számára megrendezett népzenei és néptáncos tehetségkutató műsor elődöntőiből hathat, összesen 24 produkció jutott tovább a középdöntőbe. (MTI) A Batka-meséről Komáromban Komárom. A közelmúltban jelent meg a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás gondozásában a Batka, a pozsonyi muzsikamester című mesekönyv Kacsinecz Krisztián tollából. Szerdán 16.30-kor íróolvasó találkozóra kerül sor Komáromban, a Szinnyei József Könyvtár Nádor utcai épületében a szerző, valamint Bolemant Éva sorozatszerkesztő részvételével. A Pozsonyi mesék sorozat legújabb darabja Batka Jánost, Pozsony sokoldalú egyéniségét mutatja be. Igazi reneszánsz ember volt, aki a 19-20. század fordulóján zenekritikusi és kultúraszervező tevékenységével a várost komolyzenei és a kulturális központtá tette. A kötetet Gyenes Gábor grafikusművész illusztrálta. (k) Borbély Alexandra lett a legjobb női főszereplő A Testről és lélekről négy fontos kategóriában volt esélyes az Európai Filmdíjra Borbély Alexandra a szombat esti díjátadó utáni fotózáson (MTi-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Borbély Alexandra kapta a legjobb női főszereplőnek járó Európai Filmdijat a Testről és lélekről című filmben nyújtott alakításéért szombat este Berlinben. Enyedi Ildikó alkotásának februárban volt a világpremierje a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, ahonnan Aranymedvével, azaz a szemle fődíjóval tért haza a rendező. A német főváros másodjára a film női főszereplőjének hozott rangos elismerést. Borbély Alexandra alakítását már februárban is szuperlatívuszokban emlegette a filmes szaksajtó, a Ber- linalén azonban lemaradt az egyéni díjról. „Vártam, bizakodtam, reménykedtem, bár belül nem jött el az az érzés, az a bizsergés, ami ilyenkor elő szokott jönni, hogy igen, itt lehet valami. Be is igazolódott, mert amikor Enyedi Ildikót visszahívták Berlinbe, a díjátadó ünnepségre, engem pedig nem, tudtam, hogy nem nyertem. Az Ahogy tetsziket játszottam aznap este a Katonában, Ildikó felhívott a kinti gáláról, hogy a zsűri minden tagja elmondta neki, nekem akarták adni az Ezüstmedvét, de egy film csak egy díjat kaphat a fő zsűritől, és úgy ítélték meg, ha ez a film bejárja a világot, az mindennél nagyobb elismerés lesz számomra is” - mesélte a budapesti Katona József Színház társulatának nagycété- nyi származású, a komáromi gimnáziumban érettségizett tagja a lapunk december 2-ai számában megjelent interjúban. És valóban: a Testről és lélekről az elmúlt hónapokban rangos nemzetközi mustrákon szerepelt, továbbá idén ezt a filmet jelölte Magyarország Oscar- díjra a legjobb idegen nyelvű alkotások versenyében. „Hozzon neki igazi kibontakozást!'^ Az Európai Filmdíjak 30 éves történetében egyébként a Testről és lélekről az első magyar alkotás, amely négy jelölést kapott: a legjobb női főszereplő kategóriája mellett esélyes volt a legjobb film, a legjobb rendezés és a legjobb forgatókönyv versenyében is. Borbély Alexandra, aki ez alkalommal díjra váltotta a jelölést — miközben olyan világsztárokkal együtt méretett meg, mint Ju- liette Binoche és Isabelle Huppert - a meghatódottságtól sírva vette át az Európai Filmakadémia (EFA) elismerését. Rövid beszédében köszönetét mondott Enyedi Ildikónak, a film rendezőjének, hogy eljátszhatta a szerepet. Enyedi Ildikó a berlini díjátadó után úgy fogalmazott: „Nagyon nagy boldogság Alexandra díja. Sokszor elmondtam, de nem lehet elégszer, hogy mennyire különleges élmény volt számomra együtt dolgozni vele, tanúja lenni annak a csodálatos, belülről jövő metamorfózisnak, amivel átalakult ennek a filmnek a főszereplőjévé, Máriává. Sok igazán tehetséges, izgalmas színésznőt ismerek, közülük is kiemelkedik azzal az elképesztően széles skálával, aminek minden szegmensét még nem is volt alkalma megmutatni, pedig sokféle szerep megtalálta már, eddig főleg színházban. Hozzon neki ez a nagy elismerés sok, boldog, önfeledt munkát, igazi kibontakozást!” Enyedi Ildikó különleges hangulatú, már-már mágikus szerelmes filmjét, amelyben Borbély Alexandra Máriát, a vágóhíd autiszti- kus, introvertált új minőségellenőrét alakította, partnere pedig Morcsányi Géza, a Líra Kiadói Csoport igazgatója volt, a márciusi bemutató óta közel 90 ezren nézték meg a magyar mozikban. A fesztiválokkal együtt világszerte több százezren látták. A Testről és lélekről már DVD-n is hozzáférhető. A négyzet volt a legsikeresebb alkotás Az Európai Filmakadémia gáláján A négyzet volt a legsikeresebb alkotás: a svéd-német-ffancia-dán koprodukció hét jelölésből ötöt váltott díjra. Ez lett a legjobb film, Rüben Östlund elnyerte vele a legjobb rendezésért és a legjobb forgató- könyvért járó Európai Filmdíjat, A négyzet kiérdemelte a legjobb vígjátéknak járó elismerést is, főszereplője, Claes Bang brit színész pedig a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat vehette át. A mozi, amely egy múzeumigazgató kényelmes, rendezett életének abszurd fordulatokkal teli összeomlását meséli el, májusban már begyűjtötte a cannes-i fesztivál fődíját, az Aranypálmát is. A közönségdíjat, amelyre interneten lehetett szavazni, a Stefan Zweig - Búcsú Európának című német-osztrák-francia koprodukció, Maria Schräder német rendező alkotása kapta meg. Az EFA életműdíját Alekszandr Szokurov orosz filmrendező vehette át. Julie Delpy francia-amerikai színésznőt, filmrendezőt és forgatókönyvírót az Európai hozzájárulás a világ filmművészetéhez nevű díjjal tüntették ki a kamera előtt és mögött végzett munkájáért, Cedomir Kolar horvát producer pedig az Európai Koprodukciós elismerést, a Prix Eurimages-t kapta meg. A legjobb rövidfilmnek járó elismerést Juanjo Giménez spanyol rendező Időkód című munkájának ítélték oda. (A kategóriában Bucsi Réka Love című animációja is a jelöltek között volt.) A több mint háromezer filmes szakembert összefogó EFA 30. éve osztja ki díjait az adott esztendőben bemutatott európai filmeknek. Ezúttal is 21 kategóriában ítélték oda az európai Oscar-díjként is emlegetett elismeréseket. Wim Wenders német filmrendező, az EFA elnöke az évforduló alkalmából elmondott ünnepi beszédében a nacionalista és populista politikai erőkkel szembeni fellépésre és az európai kultúra sokszínűségének védelmére szólította fel az európai filmművészeket. (MTI, k) Morcsányi Gézával a Testről és lélekről egyik jelenetében (Képarchívum)
