Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)

2017-12-11 / 284. szám, hétfő

4 | KÜLFÖLD 2017. december 11. | www.ujszo.com Az Arab Liga a Palesztin Állam elismerésére szólítja lel a világot Fegyveresek Gázavárosban. A Hamász palesztin mozgalom, amely a Gázai övezetet uralja, egyenesen felkelésre (in- tifádára) szólított fel. Feltehetően Trump döntésével hozható kapcsolatba az is, hogy megsokasodtak a gázai rakéta- támadások Izrael ellen. (TASR/AP-feivétei) RÖVIDEN Szaakasvili éhségsztrájkja Kijav. Éhségsztrájkot kezdett szombaton a fogdában Miheil Szaakasvili volt grúziai elnök, aki az elmúlt években Ukraj­nában politizált, és az ellenzék vezéralakj ává vált - jelentették ukrán hírügynökségek. Miheul Szaakasvilit péntek este vették őrizetbe Kijevben. A fő­ügyészség közölte, kérni fogja a bíróságtól, hogy helyezze Szaakasvilit házi őrizetbe, kö­telezve nyomkövető viselésére. Azzal gyanúsítják, hogy erő­szakos hatalomátvételre készült Ukrajnában a 2013-2014-es kijevi Majdan-tüntetésekkel megbuktatott Moszkva-barát ukrán vezetés - az Oroszor­szágba menekült Viktor Janu- kovics posztjáról leváltott volt ukrán elnök - környezetével együttműködve. (MTI) Támadás a zsinagóga ellen Göteborg. Gyújtópalackkal dobáltak meg egy zsinagógát álarcosok a svédországi Göte­borgban szombaton késő este. Senki sem sérült meg. A zsina­góga egyik helyiségében ren­dezvényt tartottak, az ott tar­tózkodó fiatalok az épület alagsorába menekültek a táma­dás miatt. Az Expressen című helyi újság a rendőrséget idézve azt írta, hogy az épületre Molotov-koktélokat hajítottak. Több rendőri egység vonult a helyszínre, hogy meg­vizsgálja a történteket, továbbá azt, hogy a támadás jelent-e fe­nyegetést a helyi zsidó közös­ségre. Az esettel összefüggés­ben három embert őrizetbe vettek. Az incidens ugyanaznap történt, amikor a fővárosban, Stockholmban tüntetők tilta­koztak Donald Trump amerikai elnök döntése ellen, amely szerint az Egyesült Államok nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetik. A megmozdulás többnyire béké­sen zajlott, ugyanakkor a részt­vevők elégettek egy izraeli zászlót. (MTI) A liberálisok nyerhetnek Madrid. Az Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális középutas párt nagy eséllyel megnyerheti a katalán parla­menti választásokat december 21-én- derült ki a La Vanguar- dia című katalán országos na­pilapban tegnap megjelent fel­mérésből. A GAD3 közvé­lemény-kutató cég december elején készített felmérése sze­rint a párt a szavazatok 23,1 százalékát szerezheti meg. A függetlenségi Katalán Köztár­sasági Baloldal (ÉRC) 21,5 százalékos támogatottsággal másodikként juthat be a tör­vényhozásba. A harmadik lehet a katalán pártok versenyében a jelenleg Brüsszelben tartózko­dó Carles Puigdemont volt ka­talán elnök pártja, az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalu- nya), 18,2 százaléknyi szava­zattal. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kairó/Rámalláh/Bejrút/Dubaj. A Palesztin Állam és fővárosa, Kelet-Jeruzsálem elismeré­sére szólította fel a világ országait szombaton Ahmed Abul Goit, az Arab Liga főtit­kára a szervezet rendkívüli külügyminiszteri értekezle­tén, amelyen a résztvevők kialakítják válaszukat az amerikai elnök Jeruzsálemet Izrael fővárosaként elismerő döntésére. Közben folytatód­tak az arab világban a tiltakozások. Az Arab Liga rendkívüli tanácsko­zásának elején Ahmed Abul Geit ki­jelentette, hogy Donald Trump dön­tése „bűnössé teszi” országát és kor­mányát is, amely ezt jóváhagyta. A döntés - mondta - megkérdőjelezi Washington békeközvetítői szerepét nemcsak a Közel-Keleten, hanem az egész világon. „Ez a döntés a meg­szállás legalizálásával ér fel” - tette hozzá, Jeruzsálemnek az 1967-es közel-keleti háborúban történt izraeli megszállására majd annektálására utalva. Donald Trump szerdán jelen­tette be, hogy a több világvallás szá­mára is szent Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosaként. A döntés heves bírálatokat váltott ki, nemcsak a mu­zulmán országok és közösségek, ha­nem az Egyesült Államok szövetsé­gesei körében is. Izraeli katonák pénteken megöltek két palesztin tüntetőt és megsebesí­tettek 35-öt a Gázai övezet és Izrael határa mentén. Ok voltak az első ál­dozatai a forrongásnak, amely Trump sokat búált bejelentése miatt tört ki. Á palesztin területeken legalább né­gyen meghaltak a hét végén, és több mint százan megsebesültek. Tiltakozások Bejrútban Bejrútban több százan tiltakoztak az amerikai nagykövetség közelében, Andrej Babiö szerint az Euró­pai Uniónak nem kellene nyo­móst gyakorolnia a csehekre amiatt, hogy nem akarják befogadni a menedékkérőket. Prága. A cseh miniszterelnök­jelölt úgy véli, a nyomásgyakorlás a szélsőséges pártok erősödéséhez ve­zethet az országban. Babiš arra rea­MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Haider al-Abádi iraki kormányfő szombaton beje­lentette az Iszlám Állam terro­rista szervezet elleni, három áve kezdődött háború végét. A miniszterelnök az iraki újság­írók szövetsége által szervezett kon­ferencián jelentette be, hogy Irakot teljesen felszabadították a dzsihá- dista szervezet uralma alól. amely a libanoni.fővárostól északra fekvő Avkarban van. A biztonsági erők lezárták az odavezető főutat, könnygázt és vízágyúkat is bevetet­tek a tiltakozók ellen, akik közül egyesek petárdákat hajigáltak rájuk, Trump-portrékat égettek, és palesztin zászlókat lengettek. Mohamed bin Zájid al-Nahajan, az Egyesült Arab Emúségek trónörökö­se is búálta Trumpot jeruzsálemi döntése miatt. „Az amerikai lépés mentőöv lehet a terroristáknak és a fegyveres csoportoknak, amelyek már kezdték elveszíteni a talajt a lá­buk alól a térségben” - közölte az emúségek tulajdonképpeni vezető­jének tartott trónörökös az egyik wa­shingtoni közel-keleti kutatóintézet delegációjával tárgyalva Dubaiban. A trónörökös szerint Trump egyoldalú döntése ENSZ-határozatokat sért. gált, hogy az Európai Bizottság csü­törtökön bejelentette: új szakaszba lépteti, az Európai Búóság elé utalja a Csehország, Lengyelország és Ma­gyarország ellen indított kötelezett- ségszegési eljárást, mert ez a három ország nem hajlandó teljesíteni a me­nekültek elosztásáról hozott uniós határozatot. A politikus megismétel­te Prága ezzel kapcsolatos hivatalos „A hadseregünk teljesen ellenőrzi az úaki és szíriai határt, ezért beje­lentem az Iszlám Állam elleni háború végét” - közölte Haider al-Abádi. Ezzel egy időben hasonló tartalmú közleményt adott ki az úaki hadse­reg is. Röviddel a bejelentés előtt kö­zölte az úaki média, hogy a hadsereg és a Népi Mobilizációs Erők milícia fegyveresei „teljes ellenőrzésük alá vonták az úaki-szíriai határ térségét, miután kifüstölték onnan a dzsihá- dista szervezet fegyvereseit. Az úaki hadsereg november 23-án Felszólította az amerikai elnököt, hogy gondolja újra döntését. Egyeztetés telefonon Emmanuel Macron francia és Re- cep Tayyip Erdogan török államfő szombaton telefonon egyeztetett Je­ruzsálem státuszának ügyében, és mindketten arra a megállapításra ju­tottak, hogy az Egyesült Államok iz­raeli nagykövetségének tervezett Je­ruzsálembe költöztetése aggodalom­ra ad okot a régióban. Török források szerint a felek ezért abban egyeztek meg, hogy Párizs és Ankara együtte­sen megpróbálja majd elérni az ame­rikai döntés megváltoztatását. Netanjahu Európát bírálja Benjámin Netanjahu izraeli mi­niszterelnök Európát bírálta közle­ményében amiatt, hogy elítélte Do­álláspontját. „A (Európai) Bizottság bármelyik pillanatban visszavonhatja a keresetet. Tárgyalnunk kell erről, javaslatot kell tenni különféle model­lekre, például határellenőrzésre vagy más országok megsegítésére. Mi nem akarunk menekülteket” - mondta Babiš a Právo című napilapban szom­baton megjelent interjúban. „Az EU-nak meg kell értenie, hogy jelentette be, hogy megindította az utolsó offenzíváját az Iszlám Állam sivatagban bujkáló tagjainak kézre kerítésére, és az általuk birtokolt te­rületek visszaszerzésére Szaladdin, Ninive és Anbár tartományban. Az Iszlám Állam 2014 nyarán ro­hanta le Irak és a szomszédos Szíria kiterjedt térségeit. A dzsihádisták ak­kor rátették kezüket Irak második legnagyobb városára, Moszuúa is, amelyet csak idén júliusban tudtak visszafoglalni a kormányerők. Az úaki hadsereg szövetségesei­nald Trump amerikai elnököt Jeru­zsálem izraeli fővárosi státuszának elismeréséért, de nem hallatta a hang­ját amiatt, hogy Izraelt rakétatáma­dások érték, amelyeket a palesztinok lakta Gázai övezetből indítottak. A katonai rádió beszámolója szerint a miniszterelnök szombat este mondta ezt újságúóknak a Ben Gurion repü­lőtéren, párizsi és brüsszeli tárgyalá­sába tartva. „Hallom, hogy elítélik Trumpot, de nem a rakétatámadásokat. Nem fo­gadom el ezt a képmutatást, felemelt fejjel képviselem Izraelt” - mondta Netanjahu, aki szerint Európa kettős mércével mér, ami elfogadhatatlan. Tel-A vív belvárosában közben is­mét tízezrek vonultak az utcára a kor­mányzati korrupció felszámolását és Benjámin Netanjahu miniszterelnök távozását követelve. ha nem fogja meghallgatni a javasla­tainkat, akkor nőni fog az olyan pár­tok befolyása, mint a (német) ÁFD vagy a (cseh) SPD, amelyek straté­giája tulajdonképpen az ÉU tönkre­tétele” - mondta Babiš. Andrej Babišt szerdán nevezték ki kormányfőnek, de felhatalmazást a brüsszeli tárgyalásokra hivatalosan csak december 13-án kap. (MTI) vei és az Egyesült Államok vezette koalíció támogatásával együtt ez­után sorra foglalta vissza a lakott te­rületeket az iszlamistáktól, utolsó­ként a szúiai-iraki határon, az Euf- rátesz partján fekvő Rava települé­sét november 17-én. Ezután a dzsi­hádisták kezén már csak lakatlan si­vatagi területek, patakok menti te­rületek és oázisokat maradtak, vagyis a dzsihádista szervezet által - megszerzett úaki és szíriai területe­ken kikiáltott kalifátus gyakorlati­lag megszűnt létezni. Babiš: az EU a szélsőségesek malmára hajtja a vizet Az iraki miniszterelnök bejelentette a háború végét

Next

/
Thumbnails
Contents