Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-09 / 283. szám, szombat
6 | KÜLFÖLD 2017. december 9. | www.ujszo.com RÖVIDEN Kalapozásba kezd Vona Gábor pártja Budapest. Utcára hívhatja az embereket a Jobbik, és közösségi pénzgyűjtésbe kezd, hogy elindulhasson a jövő évi választáson. Vona Gábor pártelnök szerint az Állami Számvevőszék 660 millió forintos büntetése már nem róluk, hanem a magyar demokráciáról szól. A Jobbik nincs olyan kapcsolatban Simicska Lajossal, hogy az üzletember kifizetné a 660 milliós büntetésüket - mondta Mirkóczki Ádám az ATV Start c. műsorában. Csak üzleti kapcsolatuk volt vele a plakátok miatt - nyomatékosított a párt szóvivője. A Jobbik vezetősége válságtanácskozást tartott, majd bejelentette, hogy gyűjtést indít az indulás érdekében. Ä Számvevőszék tiltott támogatást állapított meg a Jobbiknál, ami súlyosan megnehezíti a párt indulását a jövő évi választáson, sőt egyes nyilatkozatok szerint kétségessé is teheti azt. (ATV, ú) Még marad az amerikai követség Washington. Az US A „valószínűleg” két éven belül nem költözteti át az izraeli nagykövetségét Tel Avivból Jeruzsálembe -jelentette ki Rex Tiller- son amerikai külügyminiszter. „Ez nem olyan dolog, amely idén bekövetkezik, és valószínűleg még jövőre sem, de Donald Trump elnök azt akarja, hogy nagyon konkrétan haladjunk előre” - mondta az amerikai diplomácia vezetője. (MTI) Békefenntartókat öltek meg Kongóban Kinshasa. Legalább 14 ENSZ- békefenntartó életét vesztette és több mint 40 megsebesült ismeretlen fegyveresek támadásában a Kongói Demokratikus Köztársaság Eszak-Kivu tartományában - közölte F arhán Hak, az ENSZ- fotitkár helyettes szóvivője. A csütörtök éj szaka végrehajtott támadásban a kongói ENSZ- misszió (MONUSCO) több kéksisakosa halt vagy sebesült meg. A MONUSCO, amely az ENSZ legnagyobb békefenntartó küldetése, 1999 óta van jelen a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A misszióban 19 ezer fő teljesít szolgálatot. (MTI) Lengyel bíróságok: igen a törvényre Varsó. Megszavazta tegnap a lengyel alsóház, ahol a Jog és Igazságosság (PiS) párt van többségben, az Andrzej Duda államfő által előterjesztett, Brüsz- szel és a Velencei Bizottság által előzetesen kifogásolt törvényt a legfelsőbb bíróságról. Ajogsza- bály egyik előírása alapján 70 évesről 65 évesre - a jelenleg érvényes korhatárra - csökkentenék a bírák nyugdíj korát. A szolgálati idő meghosszabbításáról az államfő dönthetne. A legfelsőbb bírósági tagok nyugdíjazása az egyik fő pontja volt az Európai Bizottság kifogásainak a lengyel igazságügyi reformról. (MTI) Brexit: az első megállapodás Egyezség a szigetországban élő külföldiekről, a brit befizetésről és az ír-északír határról A brexit bája, avagy brit humor Brüsszelben. Boris Johnson brit külügyminiszter hasonmása retteg a Theresa May kormányfőt szimbolizáló bábtól. (Tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ London. A brit EU-tagság megszűnésének időpontjában már Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok, illetve az akkor külföldi EU- tagállamokban élő brit állampolgárok megszerzett jogosultságainak megvédéséről is intézkedik a brit kilépés feltételrendszeréről London és az EU között tegnap létrejött megállapodás. Tegnap végre áttörést értek el a három fő kérdésben az Egyesült Királyság és az Európai Unió tárgyalásai. A sikerre óriási szükség volt, mert a jövő heti uniós csúcson döntenek róla, továbbléphetnek-e az egyezkedéssel, de az előkészítéshez e héten nyélbe kellett ütni az alkut. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May brit kormányfő tegnapi, eredményes tárgyalását követően az Európai Bizottságjavaslatot tett a brexittárgya- lások második szakaszának megkezdésére, mondván, hogy sikerült elegendő előrehaladást elkönyvelni a legfőbb kérdésekben. „Első alkalommal értünk el áttörést, sikerült méltányos, kompromisszumos megállapodásra jutni” — mondta Juncker, rámutatva, hogy ez még nem a végleges kiválási egyezmény. Juncker kielégítőnek nevezte az előrelépést az ír-északír határellenőrzés, a pénzügyi elszámolás, valamint az állampolgári jogok terén is. Utóbbi kapcsán például elmondta, a szigetország a kilépés után is el fogja ismerni az Európai Bíróság joghatóságát az uniós állampolgárok esetében, amit a brit kormány korábban elutasított. Hozzátette, mindig is szomorúsággal fogja eltölteni a britek távozása, de ajövőbe kell tekinteni, és a „lehető legszorosabb baráti és szö- vetségesi viszonyt kell kialakítani” az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, a felek együttműködése ugyanis kulcsfontosságú. Maradhatnak a külföldiek May leszögezte: az előzetes egyezmény teljes körűen biztosítja a jogait az Egyesült Királyságban élő mintegy 3 millió uniós állampolgárnak, ahogy a bennmaradó tagállamok valamelyikében élő, nagyjából egymillió britnek is. Azt is közölte, hogy az ír-északír határellenőrzés kérdésére sikerült olyan megoldást találniuk, amely az ország „alkotmányos és gazdasági integritásának” fenntartása mellett garantálja, hogy nem állítják vissza a „kemény határokat” Eszak- írország és az ír Köztársaság között. Az Írország és Eszak-írország közötti határ nyitva tartásának mikéntjéről a megállapodás úgy fogalmaz, hogy London továbbra is garantálni kívánja a fizikai határellenőrzés visszaállításának elkerülését. A problémát az okozza, hogy a brit kormány az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is ki akar lépni, így Írország és Eszak-írország csaknem 500 kilométeres határa — amelyen jelenleg semmiféle ellenőrzés nincs - az Európai Unió és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz a brit EU-tagság megszűnése után. Leo Varadkar ír miniszterelnök álláspontja szerint Dublin kizárólag akkor tud hozzájárulni a brexittárgyalások 2. szakaszának elkezdéséhez és sikeres befejezéséhez, ha szilárd írásos garanciákat kap Londontól arra, hogy a brit EU-tagság megszűnése után sem lesz fizikai határellenőrzés Írország és Eszak-írország között. Fizetnek a britek A pénzügyi rendezésről Theresa May annyit mondott, hogy tartják magukat a kötelezettségeikhez, és a rendezés „méltányos” lesz a brit adófizetőknek. A gyakorlatban viszont szinte teljesen megadták magukat az EU-nak, és még a nyugdíjakhoz is hozzájárulnak, de majd csak akkor fizetnek, amikor egyébként is kellene, ha tagok maradnának. így elkerülték, hogy pontosan ki lehessen számolni, mennyibe is kerül a válás. (MTI, Index) Tárgyalnak a szocdemek Berlin. Felhatalmazást adott a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kongresszusa a párt vezetőségének a kormányalakítás lehetőségeiről szóló tárgyalások megkezdésére az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségével. A berlini kongresszuson a küldöttek 6 órán át tartó, „intenzív és tiszteletteljes vita” után nagy többséggel megszavazták az elnökség indítványát, amely szerint úgynevezett nyílt végű, nem feltétlenül az SPD kormányra lépésére irányuló tárgyalást kell folytatni a CDU/CSU-val. A folyamat végeredménye így egy újabb nagykoalíció, egy CDU/CSU-s kisebbségi kormány szociáldemokrata külső támogatása, de akár előrehozott választás is lehet. Martin Schulz pártelnök beszédében hangsúlyozta: „nem muszáj mindenáron kormányoznunk, de nem is szabad mindenáron azt akarni, hogy ne kormányozzunk”. Az SPD-ben sokan ellenzik a kormányzás folytatását a CDU/CSU-val. A párt ifjúsági szervezete aláírás- gyűjtést is kezdett a nagykoalíció ellen, amelyhez már 10 ezren csatlakoztak. Szerintük egy újabb nagykoalíció a német szociáldemokrácia további hanyatlását okozná. (MTI) Forrongó palesztinok Jeruzsálem/Prága. Tegnap megöltek két palesztin tüntetőt és megsebesítettek 35-öt izraeli katonák a Gázai övezet és Izrael határa mentén, ők az első halálos áldozatai a közel-keleti forrongásnak, amely amiatt tört ki, hogy Donald Trump amerikai elnök több évtizedes amerikai politikával szakítva elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának. A palesztin területeken kirobbant tiltakozások nem csak a Gázai övezetre korlátozódnak: Ciszjordániában is összecsapások voltak izraeli katonák és palesztin tüntetők között. Az izraeli hadsereg közölte, hogy két rakétát lőttek ki a Gázai övezetből, de nem érték el Izrael területét, még a Gázai övezeten belül becsapódtak. Az izraeli hadsereg megtorlásul a Hamász célpontjait lőtte a szóban forgó térségben. Trump bejelentésére számos muszlint ország felháborodottan reagált, a világ számos országában muszlint tüntetők vonultak az utcára a pénteki ima után. A cseh államfő üdvözölte Donald Trump döntését Jeruzsálemről, és javasolta, hogy Csehország támogassa azt. „Olyan lépésről van szó, amely érvényesíti az USA öntudatos politikáját” - jelentette ki Miloš Zeman. (MTI) Hazafias politikus váltja a lengyel Beata Szydlót Beata Szydlo gratulál utódjának, Mateusz Morawieckinek (tasr/ap) Mateusz Morawiecki eddigi kormányfőhelyettes és pénzügyminiszter váltja fel Beata Szydlót a lengyel miniszter- elnöki poszton - jelentette be Beata Mazurek, a Jog és Igazságosság (PiS) szóvivője a lengyel kormánypárt vezetősógi ülését követően. Varsó. Beata Mazurek „a változó nemzetközi helyzettel összefüggő új kihívásokra” utalva közölte: a PiS vezetői testületé, a politikai bizottság ülésén Beata Szydlo benyújtotta lemondását, és ezt el is fogadták. Azonban továbbra is kiemelt posztot tölt majd be - Jan Dziedziczak külügyminiszter-helyettes közölte, Szydlo az egyik kormányföhelyettesi posztra lép. A politikai bizottság Mateusz Morawieckit jelölte kormányfőnek, Andrzej Duda államfő máris megbízta kormányalakítással. A Szydlo-kabinet az utóbbi hónapokban növekvő társadalmi támogatottságot élvezett, a nemzetközi tapasztalattal, jó külföldi kapcsolatokkal rendelkező Mateusz Morawiecki viszont szelídítheti a Varsó-Brüsszel vonalon növekvő feszültséget, és várhatóan folytatja a sikeresnek tartott gazdasági reformokat. A kormányfőváltás egyik oka az, hogy a kormánypárt elnöke, Ja- roslaw Kaczynski szerint Lengyelországot eddig nem elég hatékonyan védték külföldön, és a kijelölt új miniszterelnök Orbán Viktorhoz hasonlóan képes lehet a konfliktusok csillapítására - írta kommentálj ában a wpolityce.pl konzervatív hírportál. Ä 49 éves pénzügyminiszter hazafias neveltetésben részesült, apja, Koméi Morawiecki, a lengyel aísó- ház jelenlegi korelnöke 1982-ben a kommunista rendszerrel szemben radikális szembenállást hirdető, földalatti, úgynevezett Harcoló Szolidaritás legendás alapítója volt. Az illegális szervezetben gimnazistaként Mateusz Morawiecki is dolgozott, részt vett tüntetéseken, többször őrizetbe vették, a kommunista állambiztonság több alkalommal bántalmazta. Történészként, majd közgazdászként diplomázott. (MTI)
