Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-01 / 276. szám, péntek
www.ujszo.com | 2017. december 1. KÖZÉLET 3 Dráguló kenyér, jobb fizetés a pékeknek ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A vaj ós a tojás idei drasztikus árugrását követően jövőre várhatóan a kenyérhez és a péksüteményekhez is drágábban juthatunk majd hozzá, mint idén. A pékipari szakmai szervezetek ugyanis 180 fokos fordulatot vettek, és ma már azért küzdenek, hogy a Fico-kormány által bejelentett szociális csomag rájuk is vonatkozzon. A Fico-kabinet által bejelentett legújabb szociális csomag ellen a leghevesebben kezdettől fogva a pékipari vállalkozók tiltakoztak. Az új csomag lényege ugyanis az, hogy míg jelenleg az éjszakai műszakban ledolgozott minden egyes óráért legalább 50 centes bérpótlékot kapnak az alkalmazottak, jövő májustól ez 1,38 euróra nő. Ezen kívül a hétvégén elvégzett munkáért az alkalmazottak külön bérpótlékban részesülnek, amelynek az alsó határa a minimális órabér lesz, vagyis jövő májustól eléri a 2,759 eurót. Ezzel párhuzamosan az ünnepnapokon dolgozók az eddigi 50 helyett az időarányos átlagfizetésük 100 százalékát kapnák bérpótlékként. A pékségekben azonban a munkaidő nagy része épp az említett időszakokra esik, az ágazatban vállalkozók bérköltségei az új szabályok miatt így látványosan megugranak. Ezt időközben a kormányfő, Robert Fico is elismerte, és hajlott arra a javaslatra, hogy az új szabályozás a pékségekre ne vonatkozzon. Szívesen fizetnének Mára azonban a pékségek 180 fokos fordulatot vettek. A SzlováJövőre drágulhat a pozsonyi kifli is kiai Pékek Tanácsa által tegnap kiadott nyilatkozat szerint a pékségek már nem tiltakoznak az alkalmazottaknak fizetett bérpótlékok emelése ellen, épp ellenkezőleg, azt szeretnék, ha az említett szabályozás rájuk is teljes mértékben vonatkozna. „Kiállunk a dolgozóink mellett, és egyetértünk azzal, hogy a nehezen elvégzett munkájukat kellőképp megbecsüljük” - nyilatkozta Vladislav Baričák, a Szlovákiai Pékek Tanácsának a képviselője, az Ipari Pékek Szövetségének (UPPSR) az alelnöke, aki egyúttal elismerte, hogy az említett intézkedések, a minimálbér emelésével együtt, nagyjából 26,4 millió eurós többletköltséget jelentenek majd az ágazatban vállalkozó cégeknek. Ezekből jelenleg nagyjából 480 van a szlovák piacon, és Baričák is elismeri, hogy többségük a túlélésért küzd. Kevés a pók Hogy ennek ellenére mégis a bérpótlék növelése mellett döntöttek, annak rendkívül egyszerű oka van. Baričák már korábban elismerte, hogy az ágazatban tapasztalható alacsony, 649 eurós bruttó havi átlagbér miatt már most is egyre nehezebben találnak új alkalmazottakat, miközben a pékségeknek több mint 1700 új munkásra lenne szükségük. Több cég már külföldön keres új munkaerőt, ha azonban nem szeretnék, hogy hátat fordítsanak nekik a szakképzett hazai pékek, kénytelenek lesznek nagyobb fizetésekkel megtartani őket. A pékipari vállalkozók így most attól tartanak, hogy ha az ágazatra nem vonatkozna a „Kiállunk a dolgozóink mellett, és egyetértünk azzal, hogy a nehezen elvégzett munkájukat kellőképp megbecsüljük.'' Vladislav Baričák, Szlovákiai Pékek Tanácsa bérpótlékok emelése, az alkalmazottak tömegesen mondanának fel. Dráguló kenyór Az ezzel járó többletköltségeket ugyanakkor a fogyasztókkal fizettetnék meg. „A költségeink évről évre nőnek. Az egyedüli dolog, amit szeretnénk elérni, hogy a kenyér és (Jozef Jakubčo illusztrációs felvétele) a péksütemények árát pár centtel növelhessük. Nem szeretnénk elbocsátani az alkalmazottainkat, épp ellenkezőleg, nagyobb béreket szeretnénk nekik fizetni, ehhez azonban elengedhetetlen az áremelés” - mondta Baričák. Hogy pontosan milyen drágulásra számíthatunk, arról a pékipari szövetség képviselői egyelőre nem nyilatkoztak. Időközben azonban már felszólították a kormányt, hogy az árakról szóló törvény módosításával tegye számukra lehetővé az áremelést. A pékek azt szeretnék elérni, hogy megszabjanak egy minimális árat, amelynél alacsonyabbat az üzletláncok nem fizethetnének nekik a termékeikért. A kormány bérkiegészítési javaslatáról szombaton tárgyal az érdekegyeztetőtanács. (mi) 5-ből négyen interneten is vásárolnak Egyre többen vásárolunk otthonról (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) Menekültek: az észtek eltörölnék a kvótákat ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában a karácsonyi ajándékokat is a lakosság egyre nagyobb hányada rendeli meg interneten keresztül. Csak minden ötödik megkérdezett szerzi be az összes ajándékot kizárólag az üzletekben. Pozsony. „Az elmúlt években sokat változtak a karácsonyi bevásárlással kapcsolatos szokásaink. Míg korábban tömegesen rohantuk meg az üzleteket, mára egyre többen rendelik meg az árut inkább interneten keresztül” - nyilatkozta Roman Müller, a fogyasztási hiteleket kínáló Home Credit elemzője, a társaság legújabb felmérésére hivatkozva. Eszerint a lakosság harmada manapság már csak az ajándékok nagyj ából felét vásárolj a meg az üzletekben, a másik felét az interneten keresztül rendeli meg, miközben egyre népszerűbbek a külföldi webshopok. Ez utóbbiakból a többség elsősorban ruházatot és elektronikai cikkeket rendel. Inkább a fiatalok A felmérés szerint az internetes vásárlást elsősorban a fiatalabb korosztályok és a magasabb végzettséggel rendelkezők veszik igénybe. „A webshopoknak megvannak az előnyei és hátrányai is. Egyrészt ezeknek köszönhetően elkerülhetjük a túlzsúfolt üzleteket, másrészt nem mindig azt kapjuk, amit elképzeltünk, ráadásul az ünnepek előtt ügyelnünk kell arra is, hogy időben megrendeljük az árut” —mondta Müller. Már novemberben A felmérésből az is kiderült, hogy az emberek nagyjából kétharmada a bevásárlást nem hagyja az utolsó pillanatra, hanem már november végén, december elején beszerzi az ajándékokat. „E tekintetben a nők jóval felelősebben viselkednek, mint a férfiak, ez utóbbiak közül ugyanis jóval többen halasztják az utolsó pillanatra a bevásárlást” - tette hozzá Müller. Szerinte minden harmadik megkérdezett bevallotta, hogy nem szereti a meglepetéseket, ezért már jó előre megbeszélik, hogy ki mit szeretne karácsonyra, és az így összeállított lista alapján vásárolnak. Ami azonban az elemzőket is meglepte, az az, hogy az emberek nagyjából ötödé saját kezűleg készített ajándékkal is igyekszik meglepni a szeretteit, ami a jelenlegi fogyasztói szokásokat figyelembe véve egyáltalán nem mindennapi dolog. (mi) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Brüsszel. Kompromisszum készül a menekültkérdés megoldásában, várhatóan nem írja majd elő az unió a kötelező menekültkvótákat az egyes tagállamok számára. A dublini rendszer a jövőben sem tartalmazna állandó, kötelező jellegű áthelyezési kvótákat az Európai Unió soros észt elnöksége által a közös menekültügyi szabályozás reformjáról benyújtott javaslatok értelmében. „Bízunk benne, hogy az új javaslat megfelelő alapot nyújt majd a várható vitáknak” - jelentette ki az észt elnökség szóvivője. A javaslatot az észt elnökség a tagállamok uniós nagykövetei előtt mutatták be. Elsősorban azokra a menekültekre fókuszál, akik már Európában vannak, és kérték a menedékjogot, vagyis a másik országba való áthelyezésükre kínál alternatívát. A tervezet értelmében az Európai Bizottság felállítana egy úgynevezett korai előrejelző rendszert, és az első fázisban, amikor a tagországok valamelyikében megnő a bevándorlási nyomás, Brüsszel önkéntes anyagi vagy logisztikai támogatást kéme a társállamoktól. A második fázisban, ha a menedékjogi kérelmek száma átlépné egy, az ország teherbíró képességét figyelembe vevő, meghatározott mutató 150 százalékát, akkor kötelező lenne a segítségnyújtás. Ez azonban a menedékkérők áthelyezése helyett teljesíthető lenne például anyagi támogatással, esetleg szakemberek, felszerelések küldésével. Jüri Laas észt uniós elnökségi szóvivő „tisztességes, kiegyensúlyozott és működőképes kompromisszumnak” nevezte országa javaslatát, amelynek szakértők szerint az a fö célja, hogy kimozdítsa a holtpontról a dublini szabályozás reformtervezetéről nagyjából másfél éve megrekedt tárgyalásokat. A javaslat meglehetősen nagy eltérést mutat ahhoz képest, amit novemberben tett le az asztalra az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága. A javaslatot az EP szintén tárgyalási alapnak szánta, de az meghatározna egy stabil mechanizmust, amely alapján az egyes tagállamoknak be kellene fogadniuk frontországokba érkezett menekülteket - természetesen csak akkor, ha megfeleltek a menedékkérelmi feltételeknek. A dublini rendszer átalakításáról azonban az Európai Tanács, vagyis az egyes tagállamok vezetői fognak majd dönteni, várhatóan a jövő év folyamán. (ipj, mti, euractiv.sk)
