Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)

2017-12-08 / 282. szám, péntek

101 KULTÚRA 2017. decemberß. | www.ujszo.com PENGE Mert mindig van egy ÉN „Az intuíció, a beteg tudaton belül tapogatózva, igyekszik a kóros világot a beteg szemével látni: nem az objektív elrendezést kere­si, hanem az interszubjektív [sze­mélyközi] igazságot”-írja Mi­chel Foucault 1954-ben, abban az időben, amikor a humanisztikus pszichológia irányzatai a főso­dorban is megjelennek, és R. D. Laing bölcsészháttérrel, valamint skóciai és angliai klinikai tapasz­talatokkal felvértezve első köny­ve, A meghasadt én koncepcióján dolgozik (1960-ban jelenik meg). VI DA GERGELY KRITIKAI ROVATA Laing műve a foucault-i kijelentés módszertani kifejtéseként is ol­vasható. A két szerző a fenome­nológiai pszichiátria bázisán ta­lálkozik, mely súlyos kritikát fo­galmaz meg a klasszikus pszichi­átriával szemben. Ez ugyanis- Freud kutatásai ellenére is - szi­gorú határokat von normális és patologikus, ész és téboly közé, így a társadalom peremére tolva a rászorulókat. Laing egyik radiká­lis megfogalmazása a korszak hi­degháborús és faji tébolyát is éle­sen kirajzolja: „Aki inkább meg­hal, mint hogy kommunistának tartsák, az normális. Aki azt mondja, elveszett a lelke, az őrült. Aki vallja, hogy a feketék alacso­nyabb rendűek, az köztiszteletre tarthat számot. Aki viszont azt mondja, hogy fehérsége egyfajta daganat, az hivatalosan bolondnak minősül.” A könyv alcímében szereplő két fogalom (józan ész és őrület) a pszichózishoz vezető úton is el­választhatatlanul gabalyodik egymásba. A skizofrénia alapja egy olyan állapot, amelyben az egyén alapvető törést érzékel ön­maga és a világ közt - ezt nevezi a szerző ontológiai bizonytalan­ságnak. Az ebből fakadó szoron­gás elhárítására önvédelmi rend­szert épít ki, ezt legalább képes a ráció ellenőrzése alatt tartani. A külvilágban „(ön)maga helyett” a különféle szerepekből összeállí­tott hamis énrendszer szerepel (szó szerint), ez kapja a testi meg­jelenést, míg a belső én csupán valami megfoghatatlan absztrak­cióvá válik. A kettő „sikeres” működését nevezi Laing (még) épelméjű skizoid állapotnak. Amikor a fantomok kiveszik a belső én kezéből az ellenőrzést, sőt ellene fordulnak, a szorongás eddig soha nem tapasztalt fájda­lommal tér vissza - ez már a ski­zofrénia szakadéka, de legalábbis a pereme. Gyakran szívbe markoló, ahogy e folyamat gócpontjait Laing eset­leírásokon át elénk tárja, de úgy, hogy tekintetünket egyenesen a beteg pszichébe helyezi. Hihetet­len empátiájának és emberségé­nek alapja az a feltételezés, hogy még a „legszétesettebb” esetekben sem lehet egyértelműen kijelen­teni, hogy az „én” teljesen elve­szett vagy elpusztult: „mert min­dig van még egy »én«, amely nem találja magát (»engem«)”. A könyv nem csak azoknak ajánl­ható, akik előszeretettel fürkészik az ember egzisztenciális hori­zontját, hanem például azon ér­deklődőknek is, akik a többszörös tudathasadást középpontba állító filmek valóságbázisát szeretnék megérteni -, lásd például M. Night Shyamalan 2016-os Széttörve vagy James Mangold 2003-as Azonosság című munkáját. R. D. Laing: A meghasadt én - Tanulmány a józan észről és az őrületről. Fordította: Garam- völgyi Andrea. HVG könyvek, 2017.312 oldal. Értékelés: 9/10 Duka Zólyomi Emese búcsúztatása Pozsony. A december 4-én el­hunyt Duka Zólyomi Emese teme­tése a pozsonyi krematóriumban lesz december 12-én, 12.30-kor. Duka Zólyomi Emese 1944-ben született Pozsonyban, elvégezte a konzervatórium fuvola szakát, 1979-ben diplomázott a Comenius Egyetem zenetudományi szakán, majd ugyanitt doktorált. 1969-től 2004-ig az Egyetemi Könyvtár ze­nei szekcióját vezette, 1990-től 1997-ig a nyitrai Konstantin Filo­zófus Egyetemen oktatott. Több szervezetben töltött be tisztséget, több zenei vetélkedő szervezése fűződik a nevéhez. A Kadosa Pál Zongoraverseny és a Bartók Béla Zenei Találkozó egyik alapítója, a Csengő Énekszó gyermek- és if­júsági kórusok országos találko­zója egyik főszervezője volt. Több lapban publikált, szemináriumo­kat, énekkarokat alapított. (k) december 11. (hétfő, 19:00) ÉRSEKÚJVÁR - Lovarda december 12. (kedd, 19:00) POZSONY - LIGETFALU, Evangélikus templom, Strečnianska 15 december 13. (szerda, 19:00) DUNASZERDAHELY - Református templom december 14. (csütörtök, 19:00) VÁGSELLYE - VMK, Színházterem december 15. (péntek, 19:00) CSETNEK - Evangélikus gótikus templom december 16. (szombat, 15:00) NAGYMIHÁLY, VMK december 17. (vasárnap, 17:00) EPERJES, Scala mozi info: www.elokoncert.sk, +421 905 654 349, www.ticketportal.sk Izraeli szent sperma Nincs párja Őri Gruder tabu döntögető dokumentumfilmjének A Film by Őri Gruder Producers Gálit Benglas Eado Zuckerman Scan OS BÜKI WC AJ&HNNI 3GK MSB csMUruns UMOGSL HMD A3 S3WSI3M OMVTcafiULJMt ESMaNMdOMX korok MlSKttJ amktowi «OAMC »0C««USHÚS*Hí cmmwbw* 11K SVBíf SEMcmcM GMRSttfMI HEDMK0 obg.mí K&m ASBU, Sütt'BSGn Ott OKI IW/COKI ián* OOaWft* ca*« MRD HM# ewws IfUMi SR UNJ! iSMcaAnoMSiSúmisDrf&OlSNXNmWrOli im mjupr IAIYSHĽC1 nmjmmMiM BMDVGIUWB tomuxoiiwiac* iftSSOCI woimmbj HUH!SUMST SIXWKKl {COMM SOK tor* MUHtMU «CV nxtotmas, MAltBO • 0 ■ .W, Hs£r,,A www.MfoeaMhaFUau^ocD www.FKcbookxxm/SKTKtSpcrcn SZABÓ G. LÁSZLÓ Aki elszórja magvait, tulaj- denkóppen a fiait gyilkolja mag, állítja az izraeli Őri Gru­der Szent sperma (Sacred Sperma) című dokumentum- filmje, amely mindenütt nagy feltűnést, sőt megdöbbenést kelt a világban. Budapesten a zsidó és izraeli fil­mek fesztiválján mutatták be a na­pokban a filmet. Ahogy Fritz Zsu­zsa, a rendezvény igazgatója hang­súlyozta: ,Zsidónak lenni leginkább azt jelenti, hogy kérdéseink vannak. Kérdéseink Istenről, létezésről, s a tetteinket, választásainkat vezérlő értékekről.” Őri Gruder sem tesz mást kamerával a kezében, mint hogy kérdez. Arcát teljes egészében sosem látjuk, a feleségét is inkább hátulról fényképezi, amikor merész kérdéseit felteszi. Haszid filmren­dező lévén a háredi, ultraortodox vi­lágba kalauzolja el nézőit, miközben fiának próbálja átadni, egyben el­magyarázni az ortodox zsidó közös­ségek szexualitáshoz, házasság előtti nemi kapcsolathoz, önkielégítéshez fűződő nézeteit. A maszturbáció tel­jes körű, szigorú és extrém tiltása a judaizmusban sokakban vált ki fé­lelmet, sőt kétségbeesést, tehetet­lenséget, kínt és gyötrődést, hiszen a vallásos közösségek fiataljai több­szörösen szembesülnek azzal az in­telemmel, mely szerint veszélybe sodoija magát az a kamasz, aki a spermára gondol, „feladatunk pedig éppen az, hogy távol tartsuk magun­kat a veszélytől”. Őri Gruder a maga nemében pá­ratlan alkotásáról szerte a világon leúják: ez a legelső bizalmas bete­kintés egy elszigetelt vallási közös­ségbe. S ez való igaz: erről a témá­ról, ezzel a nyíltsággal, ilyen bátor­sággal korábban soha senki nem ké­szített még filmet. Az itt felvetett in­tim kérdésekről ugyanis még az or­todox családokban is alig beszélnek. Inkább csak a hagyományokat, szo­kásokat adják tovább. Azokat a be­vett szokásokat, amelyeket apák örökítenek át a fiaikra, hogy majd azok is továbbadják saját gyerme­keiknek. „Hála istennek, megházasodtam, és a feleségemmel hat gyönyörű gyerekünk van - halljuk a filmben. - A fiamat tanítanom kell, és most bajban vagyok.” A „baj” forrása pe­dig nem más, mint a vágy, a vágy törvénye. Mit tegyen egy ultraorto­dox családban nevelkedő fiú, egy serdülő fiú, egy vágyaival viaskodó kamasz, egy húszéves srác, egy érett fiatalember, egy ereje teljében levő férfi, ha sem a kéjnek, sem a kezé­nek nem tud álljt parancsolni? „A szem lát, a szív vágyódik, a kéz cse­lekszik” - vallja a rendező. De ak­kor miért számít tiltott cselekedet­nek az önkielégítés és a házasság előtti szexuális érintkezés, vagy a testi egyesülés során a női testen kí­vül „szabadon engedni” a magot? Gruder vallási és teológiai közelí­tésekkel igyekszik választ adni a til­tásokra, amelyek szerint a masztur­báció „megsérti a szövetséget az Örökkévalóval”. Megy is a rabbi­hoz, a vallásközösségbe, a pszicho­lógushoz, a rituális fürdőbe, a férfi­ak mikvéjébe, de még a vőlegény­tanácsadót is felkeresi, hogy újra és újra megfogalmazott kérdéseit fel­tegye. A fiút, a fiát ugyanis fel kell készítenie, még mielőtt a gonosz vágy legyőzhetné őt. A rendező tehát a saját életén és a haszid világon keresztül beszél a férfiszexualitásról. Rögtön a film elején elmeséli: kamaszként, mint a legtöbb társát, két dolog érdekelte igazán. A szörf és a pénisze. S mivel felnőttként, baráti társaságban ma is sokat foglalkozik a témával, úgy döntött, filmet forgat róla. Tízéves fia felvilágosításával azonban nem könnyű feladatot vállalt magára, hi­szen a haszidok szexuális szokásai­ról, nézeteiről és tiltásairól - ilyen nyíltan legalább is - eddig nem be­szélt a közösség. Figyelmezteti is őt arabbi: azzal nincs baj, hogy a „nagy elvesztegetésről” forgat filmet, de tudnia kell, milyen veszélyek fenye­getik a forgatás során. „Mivel tűzzel játszol, kiteszed magad a lángok­nak!” - közli vele, még mielőtt Gru­der kezébe venné a kamerát. Fele­sége is fél a készülő filmtől, nehogy felkavaija az életüket. A szexuális tisztaságról beszélni ország-világ előtt - ez sokak számára felfogha­tatlan a közösségben. Gruder köz­ben nem is érti, mi zavaija az embe­reket ebben az ebihalszerű lényben, ami maga a sperma. Riportútja során azt is kideríti, milyen módon ad mintát vagy válik donorrá egy val­lásos és nem vallásos férfi Izraelben: egy haszid, aki az „isteni elitkülö­nítmény” tagja, éjszakai magömlés után, vagy óvszerbe, a közösülés so­rán; a nem vallásos, akár a mintavé­tel helyszínén, különböző magazi­nokat lapozgatva. A tiltásokat körbejárva azt is meg­tudjuk: egy haszid már gyermekként sem érintheti meg a nemi szervét, még akkor sem, ha pisil, ezért van a házban külön WC-je. Testhez simu­ló alsónadrágot nem viselhet, csak hosszút, bőt, praktikusan nyílót. Hétéves korától rituális fürdőbejár­hat a fiúgyermek, ahol úgy kell vet­kőznie, öltöznie, hogy közben más­ra nem nézhet. Ellenállni minden­féle veszélynek - ez a munka leg­nehezebb része. „Az elvesztegetett mag károkat okoz a léleknek” - mondja az egykori DJ, aki azért hagyta ott a Tel Aviv-i szórakozó­helyet, mert az ott látottak örök kí­sértés elé állították. Azt már akkor is tudta, hogy a női testen kívül ejaku- lálni számára tilos, a napi többszöri önkielégítést mégsem tudta elkerül­ni. „Mindennapos harc ez, aminek soha nincs vége” - állítja, s hogy megzabolázza szenvedélyét, ki­megy a mezőre, és Istenhez kiáltva megpróbálja elűzni magától a leg­ádázabb gonoszt. „Kordában kell tartani a szemet és az érzelmet” - így a jesiva egyik ok­tatója-, hiszen a vágy a képzelet ere­jével dolgozik.” A kísértés persze óriási, hiszen elég két gombnyomás a bűnbeeséshez. Az internet minde­nütt szabad utat biztosít a vágyak geijesztéséhez. Őri Gruder egyébként korábban az MTV Europe-nak készített videó- klipeket, majd az ultraortodox kö­zösségek rituáléiról, iskolarendsze­rérői, étkezési szokásairól és meg­ítéléséről forgatott dokumentumfil­meket. Most a Szent spermával járj a a világot. A film Jeruzsálem után Londonba és Kaliforniába is elju­tott, és mindenütt pozitív fogadta­tásban részesült. Eredeti, esztétikus, erőt adó, írják róla mindenütt. Nincs is mit hozzátenni ehhez. Legfeljebb annyit: ez a film a szó szoros értel­mében páratlan alkotás. Még a rabbi szerint is csodálatos. MP170719

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents