Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-08 / 282. szám, péntek
www.ujszo.com I 2017. december 8. KOZELET I 3 Brüsszel pereskedni fog a kvóták miatt ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Bepereli az Európai Bizottság Magyarországot, Csehországot ós Lengyelországot a menekültkvóták elutasítása miatt, Szlovákia megúszta a pert. Magyarország emellett tóma volt az Európai Parlamentben is, ahol az uniós alapértókek megsértése kapcsán hallgatták meg a magyar külügyminisztert. Az ideiglenes menekültkvóták be nem tartása miatt indít eljárást az Európai Bíróságon Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen az Európai Bizottság (EB), jelentette be tegnap Frank Timmermans, az EB első alelnöke. A három ország annak ellenére sem teljesíti az egyszeri menekültkvótákra vonatkozó uniós döntést, hogy azt már az Európai Bíróság is megerősítette. Ezzel bírósági szakaszba lépett a köte- lezettségszegési eljárás, az érintett országok komoly pénzbírságra számíthatnak. Az EB már korábban kötelezett- ségszegési eljárást indított az országok ellen, vagyis figyelmeztette őket a 2015-ben hozott határozat be nem tartására. Timmermans szerint az országok válaszai nem voltak ki- elégítőek, nem jelezték, hogy hajlanának a rendelkezés betartására. „Igyekeztem meggyőzni őket, hogy legalább részben mutassanak szolidaritást - jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz, a menekültekért felelős uniós biztos. - Sajnos nem sikerült.” Az első ítélet A bizottság lépése várható volt, szeptemberben ugyanis az Európai Unió Bírósága elutasította Szlovákiának és Magyarországnak a menedékkérőket érintő kötelező ideiglenes áthelyezési mechanizmus elleni kereseteit. „Ez a mechanizmus ténylegesen és arányosan hozzájárul ahhoz, hogy Görögország és Olaszország kezelhesse a 2015-ös migrációs válság következményeit” - áll a döntés indoklásában. Ez a határozat előírj a két év alatt 120000 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személynek - vagyis nem gazdasági migránsnak, hanem tényleges menekültnek - e két tagállamból az unió más tagállamaiba való áthelyezését. Olyan menekültekről van szó, akik teljesítik az egyes tagállamok által a menekültek befogadására vonatkozó feltételeit. Szlovákia kimaradt Bár az uniós menekültkvóták miatt Szlovákia is az unió bíróságához fordult, vagyis a menekültek befogadására vonatkozó határozatot elfogadhatatlannak tartja, kötele- zettségszegési eljárás mégsem indult ellene. Ennek egyik oka, hogy Szlovákia ugyan az előírt kvótát - 902 menekültet kellene befogadnia - nem teljesítette, de néhány menekültet mégis befogadott. Az Európai Unió Tanácsának határozata szerint 120 ezer, Görögországba és Olaszországba érkezett menedékkérőt kellene elosztani a tagállamok között. Ez alapján azonban csak az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyeket kellene befogadni, vagyis az úgynevezett gazdasági migránsokat nem, és Szlovákia esetében természetesen a szlovák jogrend alapján. Magyarország az EP-ben Tegnap az Európai Parlament állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) is foglalkozott Magyarországgal, ez esetben azonban már nem csak a menekültekről volt szó. A meghallgatás az uniós alapszerződés 7. cikkelye alapján indult, aminek eredménye akár az ország szavazati jogának megvonása is lehet az Európai Tanácsban. A LIBE a tegnapi meghallgatás alapján készíti el ajelentését, s ha az Európai Parlament ez alapján úgy dönt, hogy Magyarország nem tartja be az uniós alapértékeket, akkor kezdeményezni fogja a szankciókat Magyarország ellen az Európai Tanácsban. Civilek ás mádia A brüsszeli meghallgatáson Szij- jártó Péter külügyminiszter védte Magyarország álláspontját, részt vett rajta Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Pólyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, illetve Szánthó Miklós, a kormányhoz közel álló, annak védelmére létrehozott Alapjogokért Központ igazgatója is. A téma a jogállam magyarországi helyzete, elsősorban a menekültek jogállása, a civil szervezetek és a média helyzete kapcsán. Szijjártó beszédét azzal kezdte, hogy kijelentette: „Sok minden nem fog tetszeni abból, amit mondok, de a magyaroknak sem tetszik, ahogy a magyarokat önök támadják”. Védte a kormány menekültellenes intézkedéseit, a határon kiépített kerítést, megismételte a magyar kormánynak azt az álláspontját, miszerint az EP is „Soros György kottájából” játszik a menekültek befogadásának kérdésében. Pardavi a kormány civil szervezetek ellen tavasszal indított támadásáról tájékoztatta a parlamentet, Pólyák pedig ismertette, hogy Magyarországon nagyon erős a kormányzati túlsúly a média területén. Ezt a média tulajdonosi struktúrájával - túlnyomó többségben vannak a kormányközeli tulajdonosok - illetve a kormányzati reklámköltés aránytalan, a kormánypárti médiát előnyben részesítő elosztásával bizonyította. ' A kormány álláspontját Szánthó Miklós védte, szerinte Magyarország szuverenitását kell megvédeni az EU-tól. A jelentés elkészítésével megbízott Judith Sargentini zöld párti képviselő szerint a meghallgatás nem Magyarország ellen irányul. „Nem Magyarországot ítéljük meg, hanem a magyar helyzetet” - reagált Sargentini. (Ipj, lwg.hu) Nem enyhül a romák diszkriminációja A szlovákiai romák több mint fele érezte saját bőrén a diszkriminációt (Ján Krošlák felvétele) FINTA MÁRK Diszkrimináció az állás- vagy lakáskeresóskor, az éttermekben vagy a buszokon. A hátrányos megkülönböztetéssel és a kisebbségek elleni gyűlölettel folytatott harc 10 év után sem hoz eredményt - derül ki az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA) által végzett átfogó felmérésből. A szlovákiai romáknak például több mint fele érezte saját bőrén a diszkriminációt az elmúlt öt évben. A felmérést a bécsi székhelyű FRA az EU 28 tagállamában 25 500 kisebbséghez vagy etnikumhoz tartozó válaszadó megkérdezésével végezte - immár másodszor, az első ilyen kutatást 2008-ban készítették. Pusztító következmények „Majdnem egy évtizeddel ezelőtt figyelmeztettünk arra, hogy az etnikai származáson alapuló megkülönböztetés és gyűlölet széles körben elterjedt. Napjainkban ezek az új eredmények azt mutatják, hogy a jogszabályaink és szakpolitikáink nem védik kellően azokat az embereket, akiknek érdekeit szolgálni hivatottak - közölte az FRA igazgatója, Michael O’Flaherty. - Minden egyes hátrányos megkülönböztetéssel és gyülöleti cselekménnyel a szociális kohéziót ássuk alá és olyan egyenlőtlenségeket hozunk létre, amelyek generációkra vetnek árnyékot azzal, hogy táplálják az elidegenítést, amely végső soron pusztító következményekkel járhat.” A felmérésből kiderül, hogy a válaszadók 38 százalékát érte hátrányos megkülönböztetés az elmúlt öt évben Európában: ez különösen az észak-afrikaiakat (45 százalék), a romákat (41 százalék) és a Szaharától délre fekvő országokból származó afrikaiakat (39 százalék) érintette. A hátrányos megkülönböztetés a munkakereséssel összefüggésben volt a legnagyobb (29 százalék). Nem jelentik Szlovákiában és Magyarországon a roma kisebbséget vette górcső alá a felmérés. Míg Magyarországon a romák 32 százaléka válaszolta azt, hogy saját bőrén tapasztalta a hátrányos megkülönböztetést az élet valamely területén az elmúlt öt évben, Szlovákiában az arány jóval magasabb, 54 százalékos. A szlovákiai válaszadók csaknem harmadát pedig saját bevallása szerint az elmúlt 12 hónapban is érte valamilyen diszkrimináció - ráadásul háromnegyedüket nem csak egyszer, ám mindössze csak 18 százalékuk jelentette ezt valahol. Az, hogy a sértettek nem szólnak senkinek, ha származásuk miatt zaklatják őket, általános Európában. A számok riasztóak: az etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetések 88%-át, a gyűlölet motiválta zaklatások 90%-át és a gyűlölet motiválta erőszakos esetek 72%-át nem jelentették. „Az áldozatok sokkal nagyobb fokú megszólítására van szükség ahhoz, hogy az incidensek jelentésére bátorítsuk őket” - véli az FRA a kutatásról kiadott sajtóközleményében. Az élet minden területén A romák hátrányos megkülönböztetése Szlovákiában az élet rengeteg területén tapasztalható, a szlovákiai válaszadók 29 százaléka például azt mondta, bőrszíne vagy etnikai hovatartozása miatt érte őt diszkrimináció a vonatokon vagy buszokon, 30 százalékukat lakáskeresés kapcsán, 32 százalékukat pedig valamilyen vendéglátóhelyen. A legkomolyabb hátrányt azonban a munkaerőpiacon szenvedik el. 53 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy romasága miatt hátrányos megkülönböztetéssel találkozott, mikor munkát keresett magának. Ez a jelenség egész Európában jelen van, és Szlovákia a legrosszabbak közé tartozik, Portugália, Görögország és Csehország szorult mögé. Magyarországon a válaszadók harmada mondta azt, hogy diszkriminálták a munkaerő- piacon az elmúlt öt évben. Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kormánybiztos lapunknak azt mondta, a diszkrimináció leginkább szembeötlő formái visszaszorulóban vannak, de a hátrányos megkülönböztetés más formái, például a szegregált oktatás vagy a munkaerőpiaci diszkrimináció még mindig velünk vannak. „Ez egy nagy kihívás, és magunkat lőjük lábon, ha a romákat kiszorítjuk a munkaerőpiacról, és nem tesszük lehetővé nekik, hogy normális minőségű oktatáshoz jussanak” - magyarázta. Több felmérés Nem az FRA jelentése az egyetlen, mely az utóbbi időben felhívta a figyelmet az etnikai alapú hátrányos megkülönböztetésre Szlovákiában. A napokban a Polgári és Emberi Jogok Tanácsadó Irodájának és a Reprodukciós Jogok Központjának közös jelentése számolt be arról, hogy a roma telepekről származó várandós nőknek milyen bánásmódot kell elszenvedniük több kelet-szlovákiai kórházban és nőgyógyászati rendelőben. A Közéleti Kérdések Intézetének (IVÓ) szeptemberi felmérése pedig azt tárta fel, hogy a 18-39 éves korosztály 80 százaléka nem lakna roma család, 71 százalék muszlim család, 54 százalék pedig gazdaságilag kevésbé fejlett régióból érkező menekültek mellett. Szijjártó Péter külügyminiszter a brüsszeli meghallgatáson (MTi-feivétei;
