Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)

2017-12-07 / 281. szám, csütörtök

Karácsony WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM ■ VASARNAP<®VASARNAP.COM ■ WWW.VASARIMAP.COM A szívekben legyen KARÁCSONY Mivel magyarázható, hogy legtöbben épp karácsonykor vágynak legjobban a szeretetre, és épp ilyenkor szeretnék ők is kimutatni szeretetüket, hogy akkor boldogok igazán, ha meg tudják ajándékozni szeretteiket és ők is ajándékot kapnak? Mit takar valójában az annyit emlegetett karácsonyi varázs? Kérdéseinkre Dr. Jolana Kusá pszichológus válaszolt. A karácsonyi va­rázs egyértel­műen lelki ka­tegória. Egész lényünket, értelmünket, szí­vünket érinti, de az igazi ün­nep a lélek szintjén alakul ki, valahol lényünk központjá­ban. Többségünknél így van ez, mert gyermekkorunk óta kísér bennünket a születés, a betlehemi csillag, a pászto­rok titka, csodája. Az ateisták is örömmel fo­gadták el ezt az ünnepet, rítusait is megtartják. Leg­alábbis az anyagi jellegűe­ket, amelyek az ételekre, a szokásokra, a díszítésre, az ajándékokra vonatkoznak. Gyermekkorunk óta felemelő érzéssel tölt el bennünket a várakozás, az ünnepi érzés, amit a vanília és a fahéj illata vált ki. Más val­lási felekezetek is elfogadták a karácsony tartalmát, illatát, szépségét. Az ajándékozás, az adakozás és a kitárt szív ünnepe, az ajándék elfoga­dásának, megbecsülésének, a szeretetnek és együvé tar­tozásnak az ünnepe. A szürke hétköznapokat az ünnep választja el egymástól, amihez speciális öltözék, étel, rí­tus, de elsősor­ban a lelkünk mélyén kialaku­ló ünnepi érzés szükséges. Jobb emberré tesz, elmélyíti az ér­zékelést, olyan érzéseket hoz felszínre, mint a szeretet, a nagylelkűség, a megbocsá­tás, az áldozatvállalás... Nem mindig és nem mindenkinek sikerül az igazi ünnepi hangula­tot megteremtenie, ami bizony nem kis stresszt okoz. Vegyük a látszólag rendezett, viszonylag jól működő család példáját. Mindene megvan, ami áz igazi ünnephez kell. Mégis miért épp az ünnepek alatt veszekednek a leg­többet? Azért, mert nem a lélek ünnepeként élik meg a karácsonyt. Pedig minden olyan jelképhez ragasz­kodnak, amely „kiváltja" az ünnepet. A bőség le­hetőségeit mérlegelik, má­sokhoz hasonlítják magu­kat; ugyanakkor magukat - valakit - vádolják azért, mert úgy érzik, nincs meg mindenük. Az ünnepkor ki­robbanó konfliktus gyakran csak szelep, ami a csalá­dot, a párkapcsolatot már régen terhelő feszültség enyhítésére jó. A teljesítet­len elvárások, a kölcsönös szeretet, a figyelmesség, az önfeláldozás hiánya szintjén erősíti az igazság­talanság érzését. Aztán itt van a várakozás, hogy a karácsony talán más lesz, majd jön a fáradság, a munka, aminek hatására a felhalmozódott problémák teljes mértékben a felszínre törnek. Ezért van az, hogy karácsony után a házassá­gi és párkapcsolati tanács­adók megtelnek sérült em­berekkel. Itt az ideje annak, hogy felállítsuk az elvárások sorrendjét, és elgondol­kodjunk: mit „kaphatunk" vagy „adhatunk", hogy az idei karácsony elsősorban a lelkűnkben legyen szép. A magány önmagában is súlyos probléma, de így év vége felé mintha felerősöd­ne negatív hatása. Az ember elhagyatottnak, felesleges­nek érzi magát. Talán nem véletlen, hogy ilyenkor 10 százalékkal megnő az öngyilkosságok száma... A magány is a mi kezünk­ben van. Nem kell elha­gyatottnak, feleslegesnek Egészség EXTRA 2017. December mmmmmmmmmmmmmmmmmmsmmmmmmmmmmmammsam ummmmmmmm Dr. Jolana Kusá pszichológus

Next

/
Thumbnails
Contents