Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-07 / 281. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2017. december 7. KÖZÉLET I 3 Kezdjük elfelejteni Trianont? Mit hozott az önálló Szlovákia Szlovákok Magyarok Teljes népesség Több jót 26 9 23 A jó és rossz változások egyensúlyban vannak 44 45 44 Több rosszat 23 38 25 Nem tudom 7 8 8 • Forrás: IVO, FOCUS, 2017. LAJOS P. JÁNOS (Tomáš Benedikovič felvétele) Nosztalgia A Csehszlovákiához való ragaszkodás megmutatkozik abban is, hogy a magyaroknak mindössze 19 százaléka tartja pozitívnak a közös ország 1992-es szétválását, míg a szlovákok esetében ez az arány 43 százalék., JVIi ilyen jellegű felméréseket már az ország szétválása előtt is készítettünk, ezek mindig azt mutatták, hogy a magyar kisebbség úgy érezte, Csehszlovákia keretében jobban tudják érvényesíteni jogaikat, erősebb jogállással bírnának. A cseh-magyar kapcsolatokban sohasem volt olyan feszültség, mint a szlovák-magyar kapcsolatokban - magyarázta Búto- rová. - A szlovákok is féltek az ország felosztásától, de a magyarok még náluk is jobban, és ez a nosztalgia még mindig él.” Jobb, mint az unió Csehszlovákia létrejöttének megítélése jobb az 1989-es forraPozsony. Az elmúlt 100 év Szlovákiát árintő legfontosabb történelmi eseményei közül a szlovákiai magyarok Csehszlovákia 1918-as megalakulását tartják a legpozitívabb eseménynek. Nemcsak a szlovákok, hanem a szlovákiai magyarok is Csehszlovákia 1918-as megalakulását tartják az egyik legpozitívabb történelmi eseménynek az elmúlt száz évből. Az IVÓ társadalomkutató intézet megrendelésére végzett felmérés alapján a magyarok 51 százaléka 1—3-as osztályzatot adott egy 7 fokú skálán az első Csehszlovák Köztársaság megalakulásának. Az ország megalakulása egyben az osztrák-magyar monarchia végét is jelentette. A szlovák lakosság körében is ez a legnépszerűbb esemény a közvéleménykutatók által felsorolt ötből, igaz, esetükben 70 százalék tartja jónak a csehekkel közös állam létrejöttét. Trianon, Csehszlovákia Az eredményt árnyalja, hogy a kérdezőbiztosok csak 5 eseményre kérdésiek rá, de a magyarok esetében akkor is meglepő az eredmény. A felmérés nemzetiségi szempontból reprezentatív volt, és az adatgyűjtést a Focus közvélemény-kutató ügynökség végezte idén október elején. „Valóban viszonylag magas a maMasaryk a magyaroknak is bejön? gyarok támogatottsága, de a szlovák lakosságéhoz képest alacsony - mondta lapunknak Zora Bútorová, az IVÓ elemzője. - Szerintem az 51 százalék arról tanúskodik, hogy a Szlovákiában élő magyarok jelentős mértékben azonosultak Csehszlovákia modernkori történelmével. Igaz, még mindig kisebb mértékben, mint a szlovákok, Trianon traumája még mindig jelen van, de korábban Csehszlovákia, jelenleg pedig Szlovákia lakosaiként elfogadják ezt.” daloménál és még Szlovákia uniós csatlakozásáénál is. Különösen nagy a különbség a magyarok és a szlovákok véleménye között az uniós csatlakozásunk megítélésében: míg a szlovákok 55 százaléka pozitív eseménynek tartja a 2004-es csatlakozást, a magyaroknak csak 42 százaléka értékelte ezt inkább kedvező történésnek. Az IVO-val párhuzamosan a Cseh Tudományos Akadémia (AV ČR) szociológiai intézete Csehországban végzett ugyanilyen kutatást, ebből az derül ki, hogy a szlovákiai magyarok még a cseheknél is „euroszkeptikusab- bak”: ott a lakosság 44 százaléka adott pozitív osztályzatot az uniós csatlakozásnak. Orbán-hatás „Pontos magyarázatot erre nem lehet adni, de feltételezem, hogy közrejátszik az alacsonyabb támogatásban a közösség komplex állapota, életkori struktúrája, képzettségi összetétele. De úgy vélem, hogy a magyar kisebbségre hatással van a magyarországi média is, ahol a kormánypárti médiában nagyon erős, szinte antagonisztikus ellentét rajzolódik ki az EU-val szemben - véli Bútorová. - A szlovák lakosságra is hatással vannak az euroszkeptikus vagy EU-ellenes politikusok, de Kotlebáék hatása ebből a szempontból elhanyagolható, Richard Sulik pedig sokkal kevésbé ellenséges, mint Orbán Viktor.” Szerinte a bársonyos forradalom kisebb mértékű elfogadottsága feltehetően a magyarok életkörülményeivel függhet össze. „Egyes, magyarok lakta régiókban még mindig magas a munkanélküliség, sokak helyzete a munkaerőpiaci helyzet miatt nem javult 1989 után, sőt inkább romlott” - magyarázta az elemző. Szlovákia más Szlovákia 1993-as létrejöttét azonban már teljesen eltérően értékelik a szlovákok és a magyarok. Ugyan közel azonos azok aránya, akik szerint jót és rosszat is hozott az önálló szlovák állam, a magyarok között azonban csak 9 százalékos azok aránya, akik szerint több jót eredményezett, mint rosszat, és 38 százaléknyian vélik úgy, hogy a rossz volt túlsúlyban az elmúlt 25 évben. A TÖRTÉNELMI FORDULÓPONTOK r r r Csehszlovákia Az önálló állam Belépés az Európai A bársonyos Csehszlovákia felosztása (1992) létrejötte (1993) Unióba (2004) forradalom (1989) megalakulása (1918) ■ Szlovákok ■ Magyarok ■ Teljes népesség * hetes skálán az 1-3-as értékelést (jó, hogy megtörtént) adók aránya • Fonás: Focus ügynökség, új szó Már nem félünk felmondani, ha jobb bért akarunk MOLNÁR IVÁN Szlovákiában 180 fokos fordulatnak lehetünk tanúi a munkapiacon. Míg korábban az alkalmazottak többsége foggal-körömmel ragaszkodott az állásához, és rettegett az elbocsátástól, napjainkban csaknem minden második dolgozó a felmondást fontolgatja. Pozsony. Az elmúlt hónapokban teljesen átalakult a szlovák munkapiac. A gazdaság felpörgésének, a szaporodó beruházásoknak köszönhetően látványosan csökkent az állástalanok száma, a cégek így ma már minden egyes alkalmazottért kénytelenek megküzdeni, aminek a legjobb módja a bérek növelése. „A szlovákiai alkalmazottak megtartásának leghatékonyabb módja a fizetések növelése, akik ezt elmulasztották, búcsút inthetnek az alkalmazottaiknak” - nyilatkozta Miroslav Garaj, a Grafton Slovakia munka- közvetítő ügynökség régiós menedzsere az általuk elvégzett legfrissebb elemzésre hivatkozva. Eszerint csak a társaságok egy része reagált rugalmasan a változásokra. A megkérdezett alkalmazottak alig fele jelezte, hogy idén nőtt a fizetése, 41 százalékuk nem tapasztalt változást, az alkalmazottak 5 százalékának pedig csökkent a bére. így nem csoda, hogy egyre többen keresnek jobban fizető állást. „Az általunk megkérdezett alkalmazottak 18 százaléka egy hónapon, 38 százaléka fél, 31 százaléka pedig egy éven belül szeremé lecserélni az eddigi munkáltatóját” - nyilatkozta Garaj. A változást fontolgatók több mint 80 százaléka a 21 és 40 év közötti korosztályhoz tartozik, háromnegyedüknek pedig főiskolai végzettsége van. A fizetések növekedésével párhuzamosan egyre többen keresnek olyan munkahelyet, amely nem csupán anyagilag jelent előrelépést számukra, hanem a munkakörnyezet is jobb, mint az előző munkahelyükön. „Az alkalmazottaknak egyre fontosabb, hogy jól érezzék magukat a munkahelyen, így egyre többen intenek búcsút az olyan állásoknak, ahol megromlottak az alkalmazottak közötti kapcsolatok” - tette hozzá Garaj. A Grafton Slovakia által közzétett felmérés szerint az új állás után érdeklődők többsége elsősorban a munkapiaci portálokon keresztül tájékozódik, a munkaközvetítő ügynökségek honlapjait nagyjából a felük keresi fel, egyre többen keresnek új munkát azonban a közösségi oldalakon keresztül is. Újra terítéken a képviselői fizetés Pozsony. A jövedelemadóról szóló törvényhez kapcsolnák a képviselői fizetések emelkedését megakadályozó, a három kormánypárt, vagyis a Smer, a Híd és az SNS által támogatott törvény- javaslatot. Ez szimbolikus -1 eu- rós - emelést javasol január elsejétől, vagyis gyakorlatilag újra bérstopot vezet be a képviselői, valamint a hozzá kapcsolódó egyéb közjogi méltóságok fizetése esetében. A képviselői fizetések még hat hónapig biztosan nem emelkednek komolyabb mértékben, a koalíció júliusra ígérte, hogy elfogadja a bérezésük emelkedésének átfogó megoldását. A képviselők nem szavaztak Igor Matovič (Ol’aNO) javaslatáról, aki az egyik egészség- ügyi törvényhez nyújtotta be a kormány által kidolgozott bér- stopjavaslatot. Ezzel ugyanis egyet kellett volna értenie a törvényt beteijesztő Tomáš Drucker egészségügyi miniszternek is, ő azonban nem adta beleegyezését. Ondrej Dostál (SaS) szerint azonban a kormánypártok megoldása sincs összhangban a vonatkozó törvényekkel, mivel az is közvetve módosítaná a képviselői béreket szabályozó jogszabályt. (Ipj, SITA) A munkaadók kénytelenek bért emelni, ha meg akarják tartani alkalmazottaikat (Benedikovie-fotó)
