Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-04 / 254. szám, szombat
www.ujszo.com | 2017. november 4. KÖZÉLET I 3 Szabályozzák a digitális bennszülötteket FINTA MÁRK Arról már rég nincs vita, hogy fiatalok számára veszélyes terep az internet és a közösségi háló, vagy sem. Az azonban már bonyolultabb kérdés, hogy például egy 15 éves tini elég érett-e ahhoz, hogy szülői beleegyezés nélkül regisztrálhasson egy közösségi oldalra. PÍz új szlovák adatvédelmi törvény tervezete szerint nem az. Az internet és a közösségi hálók elteijedésével az emberek digitális lábnyoma egyre nagyobb - egyre több adatot hozunk magunkról nyilvánosságra a világhálón. S bár egyre többen figyelnek jobban oda arra, mit közölnek magukról a neten, továbbra is nagyon sokan tartoznak az ■ alacsonyabb digitális tudatossággal rendelkezők csoportjába: elsősor- I bán az idősebbek, akik nehézkesen ■ ismerik fel az internet buktatóit, és a ■ gyerekek, akik bár könnyedén hasz- : nálják a technológiát, életkorukból adódóan sokkal kiszolgáltatottab- * bak a világhálón, mint mások. Apu, anyu megengedte? Az Európai Parlament épp a gyerekek védelmében hozott egy határozatot tavaly, mely kötelezi az unió területén működő, közösségi oldalak üzemeltetőit, hogy életkorhoz kötötten a fiatalok regisztrációjánál kérjék a szülő beleegyezését a gyerekek személyes adatainak kezeléséhez. Ez azt jelenti, hogy a fiatalok egy bizonyos életkor alatt önállóan nem egyezhetnek bele, hogy a közösségi oldalak kezeljék az adataikat, így nem regisztrálhatnak csak úgy például a Facebookra, a Twit- térré, vagy épp a Snapchatre. A határozat ad némi teret a tagállamoknak, 13-16 éves korhatár között mozoghatnak. A jogharmonizációt 2018 májusáig kell elvégezni. Írországban például idén nyáron fejez- : facebook A szülő beleegyezése nélkül nem regisztrálhatnának a közösségi portálokon a fiatalok (TASR-felvétel) ték be mindezt, és elfogadták, hogy a 13 év felettiektől nem lesz kötelező szülői beleegyezést kérni, ha regisztrálnak a közösségi oldalakra. Szlovákia jelen pillanatban dolgozik a szabály bevezetésén - az igazságügyi minisztérium azonban nálunk javaslatában a legmagasabb határt, a 16 éves kort szabja meg - írja a Sme napilap. A módosítás a személyi adatok védelméről szóló új törvény része, mely jelenleg első olvasatban van a parlamentben. A törvényt az Adatvédelmi Hivatal nyújtotta be. Nemcsak a közösségi oldalakat érinti, hanem például az internetes boltokat is, melyek szintén kémek beleegyezést a személyi adatok kezeléséhez. Az igazságügyi tárca álláspontja szerint a 16-os határ teljes mértékben megfelelő és indokolható - például azzal, hogy a szülők így sokkal inkább részt vehetnek gyermekük digitális életében, és kontroll alatt tarthatják, mit csinálhat csemetéjük az interneten. Elvágva a 21. századtól Az igazságügyi tárca vélekedésével, és magával az EP-s módosítással ugyanakkor nagyon sok hazai és külföldi szakember és szervezet nem ért egyet. Számos dologgal érvelnek: véleményük szerint a módosítás megfosztja a fiatalokat rengeteg oktatási és szociális lehetőségtől, ráadásul még csak nagyobb biztonságban sem lennének, mint most. Egyrészt, mert a szabályozást könnyen meg lehet kerülni: a Facebookra például a felhasználási szabályzat szerint csak 13 éven felüliek regisztrálhatnak, ám a korhatárt az ennél fiatalabbak könnyedén megkerülik, egyszerűen idősebbnek hazudjék magukat - s az sem teljesen egyértelmű, az új adatvédelmi törvény a gyakorlatban hogyan menne elébe hasonló praktikáknak. Másrészt online biztonsági szakértők szerint a közösségi média már sokszor nyújtott mentőövet bajba jutott tinédzsereknek, korlátozás esetén pedig megnő a kockázata annak, hogy nem tudnak másoktól segítséget kérni. Azt is nagyon nehéz eldönteni, vajon a mai gyerekek, az 1996 és 2007 között született ún. Z generáció és a 2007 után született alfa-generáció tagjai valóban annyira sebezhetőek-e az interneten, mint ahogy azt feltételezik róluk. A Z generáció már a digitális technológiák világába született, teljesen másak a tanulási és szocializációs szokásai, mint az őket megelőző Y generáció tagjainak, hozzászoktak a gyors információ- áramláshoz és annak befogadásához is, identitásukat pedig nagyban meghatározza online életük. Az új szlovák adatvédelmi törvény véleményezési eljárásában több szervezet, például a Munkáltatók Országos Uniója (RÚZ), valamint az Amerikai Kereskedelmi Kamara is azt kérte a törvényalkotóktól, csökkentsék a korhatárt 13 évre. Szerintük ugyanis a fiatalokat egyes szülők letiltanák a közösségi hálóról, és részben elvágnák őket az információktól és a barátaiktól. A szervezetek szerint egyes tinédzsereknek szükségük van a közösségi felületek nyújtotta védelemre saját szüleik elől, és valószínűleg mindenkinek szüksége van némi magánéletre is. Ki beszóljon a gyerekkel? Peter Bubla, az igazságügyi tárca szóvivője szerint azonban az, hogy szülői beleegyezésre lesz szüksége a 16 éven aluliaknak a közösségimédia-használathoz, biztosan nem vágja el őket a „pozitív” információktól, sem az oktatási lehetőségektől. A Sme napilapnak nyilatkozó Mária Tóthová Šimčáková gyermekpszichológus szerint pedig teljesen rendben van, hogy egy 16 évnél fiatalabb gyereknek a szülő beleegyezésére van szüksége a közösségi oldalak használatához. „A szülőknek beszélniük kell a gyerekeikkel a közösségi oldalakról, és ellenőrizniük is kell őket” - mondja hozzátéve, 2012-es felmérések szerint minden második 12 éven felüli lánynak van az oldalán félmeztelen képe. A gyerekek ráadásul gyakran érzékeny személyes adatokat hoznak nyilvánosságra. Stredl Terézia, a Selye János Egyetem neveléstudományi tanszékének oktatója ugyanakkor szkeptikus a korhatárkorláttal kapcsolatban, véleménye szerint ugyanis egyrészt megkerülhető, másrészt korlátozó jellegű, a felelősség áthárítására szolgálhat. O inkább a megelőzésre, illetve az internet használatának felelősségteljes oktatására helyezné a hangsúlyt. „El kell látni a gyerekeket azokkal a készségekkel, melyek segítségével biztonságosan tudja használni az internet nyújtotta lehetőségeket” - mondta lapunknak. Ezt pedig szerinte nem a sok esetben nem kompetens szülőnek kell megtennie, hanem az oktatási intézményeknek, illetve a pedagógusoknak, akiknek rendelkezniük kell ezekkel a készségekkel. Kevés voks is elég lehet Újra tárgyalnak az autós üldözésről ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony Szakemberek egybehangzó véleménye szerint a mai megyei választásokat a részvételi arány dönti el. Az alacsony részvételi arány a szélsőséges jelölteknek kedvezhet. A mai megyei választások során nyolc megye élére választunk megyefőnököt, és összesen 416 képviselőt juttatunk mandátumhoz. Utóbbiak száma megyénként változik. Gyakorlatilag lehetetlen megjósolni, hogy egy-egy képviselői mandátum megszerzéséhez hány szavazatra van szükség, ezt ugyanis az adott megyében leadott érvényes szavazatok aránya befolyásolja. Négy évvel korábban már 904 szavazattal is képviselői mandátumot lehetett szerezni, de csak Kassa megyében. Ellenben Nagyszombat megye egyik választókörében a 8 ezres határt is át kellett lépni azért, hogy ajelöltek bekerüljenek a képviselő-testületbe. Ott a legsikeresebb képviselő 8794 szavazatot szerzett. Szakemberek szerint egyébként az alacsony részvételi arány leginkább a szélsőségeknek kedvez, ők ugyanis rendezetten vonulnak majd leadni voksa- ikat, míg a bizonytalan szavazók a részvételt is meggondolhatják. Hány szavazat egy képviselői hely? Választási körzet a szükséges minimális szavazatok száma 2013-ban Szene 1137 Galánta 3050 Dunaszerdahely 8002 Nyitra 4633 Vágselye 1922 Érsekújvár 4895 Párkány 3655 Komárom 4195 Léva 2933 Nagykürtös 1973 Losonc 2473 Rimaszombat 2927 Nagyrőce 2152 Rozsnyó T 1533 Kassa-vidék 1918 Tőketerebes 2714 ® Forrás: kgalici.sk Többen visszalóptek A központi választási bizottság tájékoztatása alapján az eredeti 92 helyett 78-an versengnek a megyefőnöki posztért. A legtöbb jelölt, összesen hatan Besztercebánya megyében lépett vissza, a szavazók még így is 11 megyeelnökjelölt közül választhatnak. Az indulók száma még 48 órával a választások előtt is módosulhatott, a szavazólapokon viszont ezek a változások már nem szerepelnek. A szavazásra jogosult polgárokat a szavazókörökben a voksolás előtt a választási bizottságok tájékoztatják arról, hogy melyik jelölt lépett vissza. A rendőrség készenlétben Tibor Gašpar (Smer-jelölt) országos rendőrfőkapitány arra kér mindenkit, hogy azonnal jelentse, ha visszaélés gyanúját észleli. A szavazatvásárlást, illetve az egyéb visszaéléseket a 158-as telefonszámon, illetve bármely rendőrkapitányságon be lehet jelenteni. Gašpar szerint a rendőrség felkészült a szavazás lebonyolítására. Beszélt arról is, hogy már kaptak bejelentést a kampánycsend megsértésével kapcsolatban, ezeket vizsgálják. (TASR, ei) ÖSSZEFOGLALÓ Novemberben folytatja a parlament védelmi bizottsága a vitát a júniusban történt, egy 17 éves fiú életét követelő rendőrségi autós üldözés ügyéről. Pozsony. Az ellenzék nem először próbálja lezárni az ügyet, az eddigi tárgyalásokat mind félbeszakították, utoljára például azért, mert Robert Kaliňák belügyminiszter szabadságon volt, s nem vehetett részt az ülésen. A képviselők a következő, november 21-én esedékes ülésen részletes magyarázatot várnak tőle arról, miképp zajlott az ominózus rendőrségi üldözés. Az ellenzék képviselői az eddigi tárgyalásokon több javaslatot tettek a rendőrségi üldözések szabályainak módosítására: szerintük a rendőröknek sziréna nélkül, diszkrét távolságból kéne figyelniük a gyanús, illetve körözött rendszámú autókat, ezzel elkerülhetőek lennének a hasonló esetek. Az üldözés júniusban történt, a zsamócai járásbeli Garamszent- benedek (Hronský Beňadik) mellett. Mária Faltániová, a besztercebányai kerületi rendőrség szóvivője elmondta: az autós üldözés során a Seat Ibizát vezető Michal J. négyszer is megpróbálta leszorítani a rendőröket az útról. Arend- őrök azért vették üldözőbe a gépkocsit, mert tudták, hogy ennek az autónak a sofőrjét korábban már többször büntették. Annak ellenére, hogy a sofőr csak 19 éves volt, már háromszor eltiltották a gépjárművezetéstől. Rajta kívül hárman ültek még az autóban, Gašpar szerint túszok voltak. A sofőr a figyelmeztető lövésekre sem reagált, ezért az egyik hátsó kerekét akarták kilőni, ez a töltény viszont a csomagtartón keresztül szerencsétlenül eltalálta a hátsó ülésen utazó, 17 éves fiút. A gépkocsi aztán 120 km/órás sebességnél egy vasúti átkelőn karambolozott, s bár a fiút még a rendőrök próbálták újraéleszteni, már nem tudták megmenteni az életét. A sofőr akár 8 évet is kaphat, (mm, tasr)
