Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)

2017-11-30 / 275. szám, csütörtök

Gyógytorna WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM akartam meggazdagodni, hatalomra sem vágytam. Eredetileg Milan Šimečka lett volna Havel szlovák kancellárja, de meghalt, és mivel én voltam Šimečka legközelebbi barátja, Havel engem szólított meg. Mit tehettem? Elvállaltam. Ami­kor pedig miniszter lettem, gyorsan rájöttem, hogy a piszkos politikai munkához nincs elég erős gyomrom. Az aktív politika kínszen­vedés volt számomra, s az első adandó alkalommal visszamenekültem az aka­démiai életbe. A Komenský Egyetem rektora lettem, de sajnos ez sem volt teljesen politikamentes tisztség. Ké­sőbb, amikor megalapítot­tam a politológia tanszéket, s amikor ismét ténylegesen elkezdtem tanítani, akkor végre visszazökkentem a régi kerékvágásba. Utána még Csáty Pál és Mikuláš Dzurinda is felkért, hogy legyek a tanácsadójuk nemzetiségi és emberjogi kérdésekben, de ez nem okozott stresszt, a tanács­adói poszt nem kötelez semmire, hol megfogadták a tanácsaimat, hol nem. Komoly konfliktusba ke­rült Vladimír Mečiarral, előtte meg a kommunista rendszerrel gyűlt meg a baja. Nem volt csalódott a rendszerváltás után kiala­kult állapotok miatt? Voltak, akik józanul előre­láttak, s tudták, hogy egy csapásra nem fog minden jóra fordulni, és nem vehet­jük át csak a kapitalizmus jó elemeit, hanem számol­ni kell az árnyoldalakkal is. Megnyílt a nemzetiségi kérdés, hirtelen a kisebbsé­geknek is volt véleményük, mert volt politikai képvise­letük. Hirtelen felpezsdült az élet, minden tarkább, ugyanakkor vadabb lett. Megjelentek a nacionalisták a politikában, s teljesen új keletű problémákra kellett megoldásokat keresni. Ön sokszor pártját fogta a kisebbségeknek, több emberjogi elismerésben, magyarországi kitüntetés­ben is részesült. Honnan ered a magyarszeretete? A feleségem lánykori neve Varga Jolán, magya­rosan hangzik, de színtiszta szlovák faluból származik. Nincsenek magyar gyöke­reim, rokonaim. A magya­rokhoz fűződő viszonyom a chartás időszakban kezdődött, először akkor foglalkoztam kisebbségi és emberjogi kérdésekkel. A Chartán belül az volt a feladatom, hogy Duray Miklóssal együtt alkossunk meg egy dokumentumot a kisebbségekről. Végül nem készült el, de az együttmű­ködés megvolt, és gyakor­latilag azóta folyamatosan foglalkoztam emberjogi és kisebbségi kérdésekkel, rengeteget publikáltam. Sok szenior, főleg a nyug­díjasok gyakran vissza­sírják a kommunizmust, mondván: akkor jobban éltek, volt mindenkinek munkája, olcsóbb volt a tej és a kenyér. Mi erről a véleménye? A kommunizmus alatt egyszerűbben éltek az emberek. Egy totalitárius rendszerben az egyszerű embernek nincs más vá­AZ AKTÍV POLITIKA KÍNSZENVE­DÉSVOLT SZÁMOMRA, S AZ ELSŐ ADANDÓ ALKALOMMAL VISSZA­MENEKÜLTEM AZ AKADÉMIAI ÉLETBE. lasztása, csak teszi a dolgát, a hatalom képviselői szinte mindent eldöntötték he­lyettünk, nem kellett felelős­ségteljes döntéseket hozni. Ráadásul, aki izolálva él, az nem tudja összehasonlítani a saját életét a nem kom­munista országokban élők életével. Nyugdíjasként jól érzi magát Szlovákiában? Mi a helyzet a szeniorok joga­ival? Nem valami jó a helyzet, elég csak a nyugdíjak ösz- szegére gondolni. A fejlett országokban a nyugdíja­sok sokkal jobban élnek. A szeniorok a kommuniz­mus alatt sem tartoztak a kiemelt csoportok közé, feltehetően egyik rendszer számára sem lesznek el- sőrendűek. Fokozatosan változik a szemlélet és a hozzáállás: a szeniorokhoz manapság már nem lehet csak gazdasági szempont­ból közelíteni, fontosak a szociális vonatkozások is. Tagadhatatlan, hogy az előző rendszerhez képest javult a szeniorok helyzete, de sok még a tennivaló, és a jövő riasztó. A társadalom öregszik, hamarosan nem lesz annyi aktív lakos, akik képesek lesznek dolgozni az egyre több szeniorra. Egyszer azt mondta, hogy a vallással és a hittel szemben előnyben része­sítette az irodalmat, és kilépett az egyházból. Ez pontosan mit jelent? Katolikus családban ne­velkedtem, de a szüleim nem voltak szemellenzős katolikusok, sőt, inkább egyfajta langyos katoliciz­mus jellemezte őket. Édes­anyám néha eljárt temp­lomba, édesapám szinte soha. Én még serdülő fiú­ként kerestem az élet értel­mét és a helyemet a világ­ban, s azt gondoltam, talán a hit lehet az az út, melyen elindulhatok. Ugyanakkor szerettem olvasni, imád­tam az irodalmat, s egyszer csak összetűzésbe kerül­tem az egyházzal, mert a tanítóim, akik papok voltak, megtiltották, hogy olvas­sak bizonyos szerzőket és könyveket. Ilyen volt pél­dául Émile Zola. Képtelen voltam megérteni, mi rossz van a műveiben, s nem fo­gadtam szót, hanem to­vább olvastam. A dolog úgy végződött, hogy kiléptem az egyházból, sőt, nyilvá­nosan el is átkoztak abban a templomban, ahol meg­kereszteltek. Nem bántam meg, hogy már nem tar­tozom a katolikusok közé. Életem során sok katolikus barátom volt, a Chartán belül is, sokat vitatkoztunk, időnként együtt harcoltunk valamilyen jó ügyért, és mindig tiszteletben tartottuk egymás véleményét, világ­látását. Nem bántam meg, hogy végül az irodalmat és a filozófiát választottam, elégedett vagyok a bejárt életutammal. (sza) Mozgás nélkül nincs élet M ozgásra min­den életkor­ban szükség van, mert ez segíti az egészség megtartását, las­sítja az öregedést, valamint fékezi az olyan visszafordít­hatatlan folyamatokat a szer­vezetben, mint az izomsor­vadás, a légzés gyorsulása, az ízületek korlátozottabb mozgása stb. „Vagyis moz­gás nélkül nincs élet" - ösz- szegezte tapasztalatait a 87 éves Cály Yvette gyógytest- nevelő, aki elsősorban kö­zép- és időskorúak számára vezet gyógytornát. Minden életkorra más és más biológiai és orvosi problémák jellemzők, en­nek megfelelően a geronto­lógia ismereteire ajánlatos támaszkodni a testedzés vonatkozásában is. „Minden életkorban és mindenkinél nagyon fontos az izomzat állapota, éspedig az egyes izmok alapfeszülési foka, az ún. alaptónus, mely ellen­súlyozza a testre ható gra­vitációt" - magyarázta Gály Yvette. Ha az alapfeszülés fokozódik, és hat az egyes izmok állapotára, azok meg­rövidülését idézheti elő. Ez a hatás okozza a páros izom­zat megnyúlását vagy gyön­gülését. -„Az izommozgás fejlesztésének a gyakorlata abból áll, hogy először olyan mozdulatokat végzünk, amelyek növelik az általá­nos mozgékonyságot, utána más gyakorlatokkal nyújtani kell a megrövidült izmokat, és csak ezután lehet erő­síteni a meggyöngülteket. Emellett lazító gyakorlatokra is szükség van, amelyek mér­séklik az izomzat tónusát, és eltávolítják a fáradtságot okozó vegyületeket. Összha­tásukban ezek a gyakorlatok javítják a testtartást. A helyes testtartás pedig pozitívan befolyásolja a belső szervek elhelyezkedését a törzsben, és megelőzi az ortopéd el­változásokat is" - mondta el a szakember. Módszertanilag a gyakor­latok kétfajta - izotonikus és izometrikus-izommunkátje- lentenek. Az izotonikus izom­munka során az izomterhe­lés által (egyforma izotónus mellett) váltakozó össze­húzással és nyújtással, az izometrikus izommunka során pedig feszítéssel és lazítással erősítjük az izmo­kat. „Például a törött végta­got izometrikusan, vagyis feszítéssel és nyújtással, a gipsz alatt is lehet erősíteni, tornáztatni" - tette hozzá a gyógytornász. Mellékletünkben egy gyógy­tornasorozatot indítottunk, melyben Gály Yvette segít­ségével bemutatunk néhány ágyon végezhető reggeli gyakorlatot. Most-folytatjuk az ébresztőtornát: a mellé­kelt ábrák alapján olvasóink újabb mozdulatokat pró­bálhatnak ki. (sza) ÉBRESZTŐTORNA AZ ÁGYON III. 40 11. LÁBLENDÜLETTEL FELÜLÉS, MAJD FELÁLLÁS (Folytatjuk) 2017. November Szenior

Next

/
Thumbnails
Contents