Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-30 / 275. szám, csütörtök
KULTÚRA 2017. november 30. | www.ujszo.com Lax Judit (Mariska) és Madarász Máté (Liliomfi) az előadás egyik jelenetében (Fotó: Németi Róbert) Színészek a magasban A Liliomfi a kassai Thália Színházban, Telihay Péter rendezésében 10| RÖVIDEN Nemzetközi irodalmi fesztivál Pozsonyban Pozsony. Novotvar (azaz új forma) címmel kezdődik ma nemzetközi irodalmi fesztivál Pozsonyban, amely a kortárs irodalmi törekvésekre összpontosít. A szervezők az esteken elsősorban fiatal, pályakezdő szerzőket és olyan alkotókat mutatnak be, akik a költészet vagy a próza progresszív trendjeit képviselik. A rendezvénysorozatnak magyar vendége is van: Orcsik Roland költő, aki ma 19 órától a Lengyel Intézetben (SNP tér 27.), december 2-án 18 órától pedig Gidrafán (Budmerice) olvas fel a müveiből. Orcsik Roland az egykori Jugoszláviában, Óbecsén született 1975-ben, 1992 óta Magyar- országon él. Elsősorban költeményeket, esszéket, tanulmányokat, kritikákat ír és délszláv nyelvekből fordít. Verseskötettel legutóbb két éve jelentkezett, a Harmadolást a Kalligram adta ki. A Kalligram és az újvidéki Forum közös gondozásában jelent meg tavaly Orcsik első regénye, a Fantomkommandó. (as) Orcsik Roland (Képarchívum) Spielbergé a szezon első fontos díja New York. Steven Spielberg The Post című sajtódrámájának ítélte oda az év legjobb filmjéért járó díját az egyik legrégebbi amerikai filmes testület, a National Board of Review of Motion Pictures (NBR). „A The Post nagyszerűen elkészített film, amely kitűnően rezonál az aktuális világra is” - fogalmazott Annié Schulhof, az NBR elnöke. A legjobb film trófeáját elnyerő The Postban, amely a The Washington Postban megjelentetett titkos Pentagon-iratokról szól, Tom Hanks Ben Bradlee szerkesztőt, Meryl Streep pedig a kiadó vezetőjét, Katharine Grahamet játssza. Streep és Hanks a legjobb színésznő és a legjobb színész díját kapták alakításukért a testülettől. A film forgalmazása december 22-én kezdődik Észak-Amerikában. Paul Thomas Anderson Phantom Thre- ad című filmjét, amelynek főszerepét Daniel Day-Lewis játssza, az NBR szintén az év legjobb filmjei közé sorolta, és a legjobb forgató- könyv elismerésével jutalmazta. A legjobb rendező díjával a Lady Bírd című első filmjével jelentkező Greta Gerwig munkáját ismerték el. Az 1909-ben alapított, filmesekből, filmkedvelőkből, tanárokból, diákokból és történészekből álló, New Y ork-i székhelyű non- profit NBR a filmművészet elkötelezett támogatója, díjait és a legnagyobb sztárok részvételével rendezett díjátadó gálavacsoráját kiemelt figyelem övezi. Díjazottjainak bejelentése az amerikai díjszezon bevezető, fontos eseményei közétartozik. (MTI) Újabb díjakat kapott Nvotová filmje Pozsony. Tereza Nvotová Mocsok (Špina) című, első játékfilmjét az elmúlt napokban külföldön és itthon is díjazták. A hét végén ezért a rendezéséért Nvotovának ítélték oda a Tatra banka művészeti díját az ifjú alkotó szekcióban, az audiovizuális alkotás kategóriában. A Mocsok alkotóit díjazták a németországi Wiesbaden - vasárnap véget ért - Exground Filmfest elnevezésű mustráján, ahonnan Tereza Nvotová a rendezői díjjal, valamint a közönségdíjjal térhetett haza. A Mocsok című film a nemi erőszak problémájával foglalkozik. Azzal, hogyan dolgozza fel az eseményt az áldozat, s hogy milyen könnyedén lép rajta túl az elkövető. A filmnek az év elején a Rotterdami Nemzetközi F ilmfesztiválon tartották a világ- premieijét. Azóta több fesztivált megjárt, és továbbiakra kapott meghívást. A szlovák alkotást a napokban a Kairói Nemzetközi Filmfesztivál közönsége láthatja, decemberben pedig lengyelországi Poznan és az indiai Chennai szemléjére utazik. A filmet júniusi bemutatója óta több mint 50 ezren látták idehaza. (tb) Grammy: Jay-Z nyolc jelölést kapott New York. Jay-Z kapta a legtöbb, 8 jelölést a Grammy-díjra: 4:44 című lemezével elnyerheti az év albuma és az év raplemeze, a The Story of O. J. című számával az év felvétele és a 4:44 című számmal a legjobb dal díját is. Kendrick Lamar és Bruno Mars pedig szintén több kategóriában esélyes az Amerikai Lemezakadémia elismerésére. Ezúttal az R&B-előadók a legesélyesebbek a győzelemre a négy csúcskategóriában - az új előadó, a legjobb felvétel, a legjobb dal és a legjobb album versenyében -, a rock és country műfajból ezekben a mezőnyökben most nincs jelölt. A 2018-as Grammy- díj átadón a nők közül SZA kaphatja a legtöbb díjat öt jelölésével, egyebek mellett a legjobb új előadó mezőnyben is győzhet. A 60. Grammy-gálát január 28-án tartják a New Y ork-i Madison Square Gardenben. A díjakról a lemezakadémia 13 ezer tagja december 7. és 21. között szavaz. (MTI) Jay-Z a 4:44 turnéján (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN Amikor egy színház magáról a színházcsinálásról, annak fontosságáról, társadalmi presztízsóról, örömeiről, neházségeiről akar szólni, olyan darabot választ, amelyen keresztül mindez megmutatható. Megannyi színdarab enged bepillantást ebbe az izgalmas, titokzatos világba, nekünk, magyaroknak például itta Liliomfi. Jó érzés rádöbbenni, hogy Szigligeti Ede darabja egy mesterien felépített, kortalan remekmű. A vígjátéki fordulatok szellemes és alapos kiaknázása mellett a magyar színjátszás kezdeteiről, a vándorszínészlétről és a korabeli társadalomról is sokat elmond, csak úgy mellékesen. Ráadásul önéletrajzi ihletésű, hiszen a szerző is nemesi saij volt, akit apja kitagadott, mert tisztes hivatás helyett a színészi pályát választotta. Azért vette fel a Szigligeti Ede nevet, mert saját családnevét sem használhatta ebben a lenézett szakmában, nehogy szégyent hozzon atyjára, Szathmáry Józsefre (akinek neve csak emiatt maradt fenn). Szigligeti szép karriert futott be, volt színházigazgató, száznál is több darabot írt, húsz drámát fordított le - köztük Shakespeare műveit. A Lili- omfit 1849 decemberében mutatták be, és máig rendszeresen szerepel a Kárpát-medence magyar színházainak műsorán, ami nagy szó. A kassai Thália Színházban Telihay Péter rendezte az Artner Szilvia által átdolgozott, nyelvileg kissé modernizált verziót, melyhez Lakatos Róbert írt remek, változatos, egyszerre igényes és szórakoztató dalbetéteket. A többféle stílust ötvöző „soundtrack” önmagában megérne egy alapos méltatást. Most legyen elég annyi, hogy engem szinte mindig zavar a szereplők dalra fa- kadása egy-egy jelenet közepén, ebbe az előadásba azonban olyan finoman és szervesen épülnek bele a dalok, hogy öröm nézni. Van, hogy négyen is énekelve vitáznak, diskurálnak a színpadon, tisztára mint egy operában. Az ultramodem díszletet a rendező tervezte, Király Adriennel közösen. Jól (ki)használható, többfunkciós panelektből áll, nekem főleg a zsinórpadlásra emlékeztető „mászóka” tetszett, ahova a két gazfickó, Liliomfi és Szellemit felszalad, ha épp kámforrá kell válni, vagy hallgatózni ajánlatos. A padlóra szórt farsangi szerpentinhalmokat azonban feleslegesnek érzem, mert bár hatásosak, mint a felvonások elején a díszletre vetített tenger, keveset tesznek hozzá az előadáshoz. Nem tudom, akad-e, ki nem ismeri a történetet, vagy nem látta Makk Károly 1954-es filmjét Darvas Ivánnal a címszerepben, de azért röviden felvázolom az alaphelyzetet: Mariska, az úrilány és Liliomfi, a vándor- színész egymásba szeret. Liliomfi valójában unokaöccse Szilvái proAz előadásba finoman és szervesen épülnek bele a dalok: van, hogy négyen is énekelve vitáznak, disku- rálnak a színpadon, tisztára mint egy operában. fesszomak, aki egyszersmind Mariska gyámatyja, de erről a fiatalok nem tudnak. Azt sem tudják, hogy a professzor egymásnak szánta őket. Szerepjátszások és félreértések tömkelegé szolgál a humor forrásául, tulajdonképpen végig azon szórakozunk, hogy senki sem tudja a másikról, kicsoda. Madarász Máté jó választásnak bizonyult a címszerepre, csakúgy, mint Nádasdi Péter Szellemű szerepére - a kettős remekül működik. A Mariskát alakító Lax Judit is hozza a kezdetben naiv, később öntudatra ébredő szerelmes lányt. A prímet azonban Gyuri pincér (Öllé Erik) és Erzsi (Rab Henrietta) szerelmespárja viszi. Többet civakodnak, mint amennyit évődnek egymással, mégis szikrázik a levegő, amikor színpadon vannak. Van egy rendkívül merész húzás is az előadásban: Szilvái professzort Vasvári Emese alakítja. Ezt a „nemcserét” az itteni közönség nehezen emészti, kötve hiszem, hogy elég nekik a műsorfüzetben olvasható rendezői magyarázat, hogy tudniillik „mindenképpen olyan személyt kerestem, aki a professzor titokzatos alakját a saját személyiségének extravaganciájával hitelesíti”. Főleg azok a helyzetek furcsák, amikor a számító Kányái fogadóst hagyományos eszközökkel is remekül hozó Bocsárszky Attilával kerül össze a szürreális Szilvái professzor. Az embernek valahogy az az érzése, hogy a a tavalyi, kassai-komáromi Bányavakságban bevált kiváló magyarországi színésznőt mindenképp foglalkoztatni akarták, de nem találtak neki szerepet ebben a darabban, ezért kénytelenek voltak megerőszakolni a sztorit. Van még egy megfejtendő rejtvény: a szomszéd- asszony figurája (Varga Lívia), akit kerekesszékbe ültetett a rendező, ám ez az egyébként hálás színpadi eszköz nincs igazán kihasználva az előadás során. A Liliomfiba szerelmes vénkisasszony nevelőnő, Kamilla szerepét viszont sikerült szépen kidomborítania Varga Szilviának, valamennyi jelenete egyszerre humoros és szánalmat keltő. Illés Oszkárt is „megtalálta” az ifjú Schwartz karaktere - vagy inkább fordítva. Egyedül az zavaró, amikor a harmadik felvonásban tíz percen át ül a színen az idősebb Schwartzot alakító Pólós Arpád mellett, és mindketten egykedvűen nézik a fergeteges tempóban zajló lelepleződéseket. Apropó: tempó. Egy félreértéseken és furfangos megvezetéseken alapuló komédiának ez kulcsfontosságú tényezője. Telihay Péter rendezésében minden a megfelelő időben, a megfelelő kivárással, poentí- rozással zajlik. Le a kalappal a kassai színészek előtt (is), talán a Páratlan párosban voltak kitéve utoljára ekkora igénybevételnek precizitás szempontjából, de abban kevesebben jöttek-mentek a színpadon, mint most. Összességében: a Liliomfi többet kínál egy háromórás szórakoztatásnál. És ez jó.
