Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-29 / 274. szám, szerda
www.ujszo.com I 2017. november 29. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 Fotópályázat és kiállítás Tóthpál Gyula emlékére A tervek szerint jövőre is Milan Lasica lesz a fesztivál házigazdája, kiállításokat és koncerteket is szerveznek (Képarchívum) Ismét Kassán rendezik meg az Art Film Festet Az ünnepélyes díjátadón a huszonnyolc alkotó képeiből rendeztek kiállítást. imammraa A művelődési központ galériájában tartották a Tóthpál Gyula emlékére meghirdetett fotópályázat díjátadóját. A beérkezett pályaművek egy részéből kiállítást rendeztek. Királyhelmec vezetése - a Fiatal Királyhelmec Polgári Társulás közreműködésével — másodszor hirdette meg a versenyt, hogy így tisztelegjen a szlovákiai magyar fotográfia egyik legismertebb alakjának emléke előtt. A versenybe négy kategóriában nevezhettek a fotósok, külön a 7-10 és a 11-14 éves gyerekek, a 21 évnél nem idősebb fiatalok, valamint a felnőttek. A versenybe mobiltelefonnal készített fotókkal is lehetett nevezni. Egy fotós kategóriánként egy, illetve a különböző témakörökben összesen három képpel vehetett részt a megmérettetésen. Idén a tavalyinál valamivel kevesebben, huszonnyolcán neveztek, a beküldött nyolcvan felvételt hatfős szakmai zsűri értékelte, melynek Nagy Enzoe Zoltán, Csótó László, Kopasz Viktor képzőművész, Orosz Anikó, Tóthpál Gyula keresztlánya, Pataky Károly, Királyhelmec polgármestere és Leczo Zoltán újságíró, lapunk munkatársa volt a tagja. Az előválogatás után ötven felvételt állítottak ki. A kiállításmegnyitóval egybekötött díjátadón az első kategória kivételével három-három díjat és hat különdíjat adtak át. A verseny fődíját nem ítélték oda. A szervezők sajnálatára a legfiatalabbak számára hirdetett kategóriában (7-10 évesek) mindössze egyetlen nevezés érkezett. A Legjobb barátnők című kép készítője, Emília Gu- ziová, a verseny legfiatalabb résztvevője Pataky Károly polgármestertől vehette át a díjat. A 11-14 évesek versenyét Godzsák Eszter nyerte Tél a lakótelepen című képével. A 15-21 évesek közül Miklós László Köztünk élnek című képét találták a legjobbnak, a felnőttek között pedig Fülöp István Barát című képe bizonyult a legjobbnak. Az alkotó Orosz Anikó felajánlásának köszönhetően egy eredeti Tóthpál Gyula-fotót is kapott. A díjátadón ünnepélyesen meghirdették a fotópályázat harmadik évadát, melyre 2018. június 30-ig lehet nevezni. A verseny feltételei annyiban változtak, hogy az új felhívásban már témaköröket nem határoztak meg. (ú) NÉMETI RÓBERT A szervezők úgy döntőnek, a jövő óvi Art Film Festet is Kassán rendezik meg. mm A jövő évi Art Film Festet június 15. és 23. között rendezik meg Kassán, és hogy újra itt, az a szervezők szerint egyebek mellett annak köszönhető, hogy Kassa nemrég bekerült az UNESCO Kreatív Városainak Hálózatába (UNESCO Creative Cities Network). Jelenleg 120 város tartozik a hálózatba, és mindegyik a csoportosulás által képviselt hét terület egyikére - a zenére, az irodalomra, a filmekre, a népművészetre és a kézművességre, a dizájnra és a tervezésre, a médiaművészetre vagy a gasztronómiára - fókuszál. „Az Európa Kulturális Fővárosa 2013 cím elnyerése óta Kassán egyre jobbak a körülmények a kultúra ápolására és a kreativitás fejlesztésére” — olvasható az Art Film Fest közösségi portálján közzétett bejegyzésben. A filmkedvelők a fesztivál 2018-as évfolyamán mintegy kétszáz filmet nézhetnek meg. A szervezők azt a hagyományt is folytami szeretnék, hogy neves művészvendégeket fogadnak, és filmes munkásságuk elismeréseként ki is tüntetik őket. Jövőre is kiosztják az Aranykamera és a Színészmisszió díjat. Afotópályázat második évadára 28 alkotó 80 képpel nevezett (A szervezők felvétele) A bíró vérén vett birtok A rom mellett kis kápolna áll (A szerző felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN Út menti árok, patakvölgy, az úgynevezett Kotyinka mélye rejti azt a romtemplomot, amelynek története a híres, 1552-es palásti csatéhoz kapcsolódik, az utána következő oszmán időket idézi. Ipolyfodémes ma pusztatemplomnak nevezett egykori szakrális helyéről érdekes történet maradt fenn. Meggyilkolták a törököt Amikor Hont megye déli része az 1522. augusztus 10-én Palást mellett lezajlott csata után jó ideig a félhold árnyékába került, Ipolyfodémes és környéke lakosait is sanyargatta a török. Egyszer azonban egy, az errefelé az adót szedő, zsarnokoskodó, sarcoló és sanyargató magas rangú törököt valahol itt, a mai pusztatemplom környékén holtan találtak, s a gyilkosság ügye miatt Szécsény- be rendelte a környékbeli falvak bíróit a nógrádi bég. A bég azt az ítéletet hozta, hogy amelyik faluhoz tartozik a templom, a gyilkosság helyszíne, annak bíróját karóba kell húzni. Ipolyfodémes bírója, akinek nevét nem őrizte meg az emlékezet, korábban érkezett az idézésre, mint a palásti Koncz Ambrus, s a födé- mesi bíró esküt tett arról, nem az ő falujához tartozik a templom. így aztán a mit sem sejtő, kicsit később érkező Koncz Ambrust húzták karóba. Amikor kissé enyhült a török elnyomás, a fodémesiek ismét használni akarták az elveszett területen lévő földjeiket, a bíróság „tömlöcbe vettetlek, tetvekkel étetlek” fenyegetéssel arra kényszerítette a palástiakat, hogy ragadjanak sarlót és foglalják el azt a területet, amely őket illet meg bírójuk véráldozata által. A vitatott terüíet neve egy időben Klasznyavér volt. A véres mese Mikszáth Fekete város című regényének eseményeire emlékeztet. Mit mesélnek a forrósok? Ipolyfodémes régi templomáról a Katolikus lexikon azt úja, hogy a drégelyi esperesség részeként már 1397-ben jegyezték Szent Mihály tiszteletére emelt templomát. Hogy maga a falu mikor keletkezett, arról Tájoló Ipolyfodémes pusztatemplomát az Érsekújvár és Nagykürtös közti 75-ös főútról Palást nagyközségnél dél felé fordulva, a 2592-es harmadosztályú útra letérve érhetjük el. A rom GPS-koordinátái: 48.1411/19.0200. nincs pontos adat, első említése 1259-ből való, akkor mint „terra Fe- demes” szerepelt az írásokban. Neve a királyi méhészekre utal. Hogy a tatárjárás előtt létezett-e itt korábban település, arról nincs írásos emlék, de feltételezhetően a Korponai hegység lábánál már a honfoglalás idején megtelepedtek a határvédők, a po- lovecek, meg az erdő- és vízőrök. A pusztatemplom építésének idejét sem tudni, csekély maradványai, a talajviszonyok szerint viszonylag j ól azonosítható alapnyomok viszonylag kis mérete - 15 méter hosszú, 7 méter széles - és kelet-nyugati tájolása alapján késő román, kora gótikus templom lehetett. Ma egy alig hat méternyi hosszú falszakasz áll belőle, mégpedig a kora gótikus templomokra jellemző egyenes záródású szentély keleti fala, amelynek csúcsán egy lőrésszerű faragott ablakkeret maradt fenn, a földfelszínhez közel pedig egy csúcsíves oltár záródás nyomait lehet azonosítani. Hogy milyen mélységben lehetnek alapjai, azt csak régészeti feltárással lehetne azonosítani, amelyet érdemes lenne elvégezni, hiszen a templom alapjának körvonalai viszonylag jól azonosíthatóak, azok felszíni jelölése még vonzóbbá tehetné a helyet. Területén j elenleg egy újkori kis kápolna áll, amelyet a Szeplőtelen Fogantatásnak szenteltek, benne egy Mária-kegyszobor és hálaadók által készíttetett táblácskák. Ipolyfödémes ma a pusztatemplomtól bő másfél kilométernyire terül el, a faluban álló templom 1757-ben épült, barokk stílusban, mellette fa harangláb áll. A dimbes-dombos vidék rendkívül szép, tiszta és csendes, érdemes odalátogatni. Talán ha a pusztatemplom és a szomorú emlékű palásti csata helyszíne körül turistaútvonal is kiépülne, a látogatók száma is megnövekedne.
