Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-29 / 274. szám, szerda
www.ujszo.com KÖNYVESPOLC ■ 2017. NOVEMBER 29. m A levéltáros meséje „Volt egyszer egy elvarázsolt város, melynek minden palotája és háza, de még a hegytetőn álló várkastély és a fő terén álló városháza is olyan cirkalmas ívekben kunkorodott, hogy csoda volt nézni: derékban karcsú, a homlokzatnál kétoldalt kidomborodó alakjukkal mintha egy óriási csellót vagy hegedűt formáztak volna. A templom- és óratornyok kísértetiesen hasonlítottak a kottás füzetekben sorakozó hangjegyekre, óránként megszólaló harangjátékuk pedig a kor egyik legnagyobb mesterének, Liszt Ferencnek a virtuóz zongorajátékával vetekedett. Özönlöttek is volna ide a turisták a világ minden szegletéből, még a messzi Japánból is, hogy legalább egy szelfit lőhessenek a nagy tülekedés közepette valamelyik muzikális épületegyüttes előtt, azon melegében megosztva örömüket az összes többi szelfizővel a világhálón - ha éppenséggel létezett volna akkor már a Facebook, a mobiltelefon vagy a repülőgép.” A Pozsonyi mesék sorozat kiadványai a Pozsonyhoz valamilyen módon kötődő híres személyiségek életét mutatják be az olvasóknak. A mese műfajában feldolgozott történetekkel próbálja megismertetni a város történelmét minden nemzedékkel. A sorozat legfrissebb darabja, a Batka, a pozsonyi muzsikamester a város egykori nagy tudású levéltárosát, a száz évvel ezelőtt elhunyt Batka Jánost állítja a középpontba - a hat történetből álló, modern nyelvezetű, szellemes stílusban megírt mesekönyvből az olvasó megismerkedhet a régi Pozsony- nyaí és művészeivel is. Kacsinecz Krisztián: Batka, a pozsonyi muzsikamester Pozsonyi Kifli PT, 2017 56 oldal A háború malmai „...Az emberek kilencven százaléka azt mondta, hogy az amerikai fogságot választja. A tisztjeink is és mink is meg voltunk győződve, hogy inkább meneküljünk az oroszok elől, azoktól még talán a legnagyobb kommunisa is félt. Rossz hírük volt, hogy nőket megerőszakolnak, meg minden, és ami borzalmat leírtak abban az Ossendowski- könyvben, hogy hogyan pusztították el az ukránokat, meg hogy az összes értelmiséget kinyírták jóformán. De az amerikaiakról meg nem tudtunk semmit...” (Kosztolányi Gáspár, Németország, valahol a két front között, 1945 áprilisa.) Ez a félelem, bizonytalanság és a háború erői mozgatták azoknak a katonáknak és leventéknek a sorsát, akik a háború utolsó hónapjaiban a Harmadik Birodalomba kényszerültek. Általában azoknak sem volt túl jó sorsuk, akiknek sikerült elkerülniük a szovjet hadifogságot - még a legszerencsésebb visszaemlékezők is el voltak szakítva az otthonuktól, kint, a háború sújtotta Nyugat bizonytalanságában, nem beszélve azokról, akik fedél nélkül a fejük felett éheztek, betegségekben szenvedtek, rosszabb esetekben szemtanúi voltak társaik halálának. A Nyugati fogságban egyfajta folytatása a második világháború végén szovjet hadifogságba került felvidéki leventék és honvédek sorsát feldolgozó Muszkaföldön című kötetnek. Kőrös Zoltán ezúttal több mint hatvan felvidéki visszaemlékezőnek az elbeszélését foglalta össze: a balsors mindannyiukat Nyugatra sodorta, és hosszabb-rövidebb időre amerikai, brit és francia kézre kerültek. A könyv alapján dokumentum is készült. Kőrös Zoltán: Nyugati fogságban - Felvidékiek amerikai, brit és francia hadifogságban Fórum Intézet, 2016 335 oldal Hazai szerzőktől ajánljuk Diktatúrában nincs ártatlan ember Grendel Lajos új kisregénye fájdalmas kordokumentum egyértelmű önéletrajzi elemekkel, jól beazonosítható személyekkel, helyzetekkel. „Bukott angyalok. Akik vagy megfelelni kívántak politikai érvényesülés, netán anyagi javak végett, vagy más okból, és bizony, olykor kényszerből is; tetszett, avagy sem, de meg kellett felelniük a rendszernek. S ha már belekerültek a darálóba, súgni kellett, besúgni, információkat hordani barátról, kollégáról, sőt, családtagról is akár. Már ha tudtak valamit, ismertek valakiket, helyzetben voltak valahol. Mocsok világ volt. Grendel Lajos is megszenvedte. Meg mások is” - írta a könyvről lapunkban Szászi Zoltán, aki számára a regény kulcsmondata: „A diktatúrában nincs ártatlan ember. Legföljebb kevésbé fontos.” A cselekmény a narrátor és legjobb barátja, Lőrinc elbeszéléséből bontakozik ki, aki második felesége, a szeretett Vera halála után Párizsba költözik. Egy átborozott éjszakán Lőrinc elmeséli az igaz történetét, amelyről az elbeszélő mit sem sejt. Ez szorosan összekapcsolódik második felesége családjának, különösen apósának a történetével, akinek a háború végén egy bizonyos Janák megmentette az életét. Lőrinc akkor lép be a képbe, amikor Verát feleségül veszi. Ugyanis az apóst megfigyelik, éppen Janák parancsára, aki a csehszlovák állambiztonságnál teljesít szolgálatot. Grendel Lajos: Bukott angyalok Pesti Kaüigram, 2017 208 oldal Különös városnézés Szászi Zoltán novellaregénye különös optikájú városnézés. Valamennyi szereplője egyszerre tűnik valósnak, illetve kitalált- nak. Minden történet realisztikus módon kezdődik, aztán eljön egy pont, amikor az események szürreális fordulatot vesznek, és onnét már nincs megállás a fantázia birodalmába. Áz állandó narrátor pedig folyamatosan mesél egy kis kávézóban, ízesen, ráérősen, kiszínezve a neki tetsző részeket és lazán átnyargalva más részleteken. B Á B U K Á K Szászi Zoltán: Bábukák Madách Kiadó, 2016,156oldal Egy titokzatos Gárdonyikézirat nyomában Zalán Peti majdnem tizenhárom éves, koraérett felvidéki fiú, aki egyedül él az édesanyjával egy szűkös mezővárosi panellakásban. Nehéz körülményei és iskolatársai gyakori zaklatása elől a könyvekbe menekül, miközben arról álmodozik, hogy egyszer nagy író válik belőle — csakhogy hiányzik számára az igazi téma, a valódi nagy kaland. A bizonyítványosztás napján váratlan telefonhívást kap, aminek köszönhetően az egész nyarat a varázslatos Egerben töltheti. A város felfedezése közben ismerkedik meg a vele majdnem egykorú Tündével, akivel különös rejtély nyomába erednek: egy városi legenda szerint Gárdonyi Géza egyik sosem kiadott regényének titokzatos kézirata máig ott van elrejtve valahol Egerben. Fiatal hőseink elhatározzák, hogy ők fogják megtalálni a nem mindennapi irodalmi kincset, miközben életük legizgalmasabb nyara köszönt rájuk. csak ők tudnak a titokról, vagy vannak mások is, akik rátennék a kezüket az értékes régiségre? Bűnözők, végvári vitézek, bátorság és leleményesség - a múlt és a jelen különös találkozása Magyarország egyik legszebb városában... Bíró Szabolcs ifjúsági regénye az első nagy kaland és az első nagy szerelem története, ami egyszerre szól egy agyafúrt művészettörténeti nyomozásról és egy zárkózott fiú emberré cseperedéséről. Valóban létezik az ismeretlen Gárdonyi-kézirat, vagy csak kitaláció az egész? Képes-e Tünde és Peti feltörni mind az öt pecsétet, mely a rejtély megoldásához vezet? És vajon Bíró Szabolcs: Elveszett csillagok - Egy kalandos egri nyár Főnix Könyvműhely, 2017 244 oldal Akit Márai csak L. kezdőbetűvel jelölt Vajon ki volt Márai Sándor felesége, műveinek első olvasója, akit az író naplóiban csak L. kezdőbetűvel jelölt? Ötvös Anna kassai történész, könyvtáros meg akarta ismerni ezt a titokzatos nőt és felmenőit, akik a múlt század elején fontos szerepet játszottak Kassa szellemi felemelkedésében. A Lola könyve - Kassától Márai Sándorig azt a színes, pezsgő kulturális-társadalmi közeget is megmutatja, amely Kassát jellemezte a 20. század első évtizedeiben, és amely hatással volt Matzner Lola személyiségére, világnézetének alakulására. Egy öntudatos fiatal nő képe bontakozik ki a könyv lapjain, aki saját akaratából döntött úgy, hogy feladja a kassai társasági életben betöltött pozícióját, hogy Márai Sándor társa lehessen. A könyvet Lola fényképal- i bumából illusztrálták, amely mintegy 400 fotót tartalmaz, és amely egy meseszerű véletlennek köszönhetően került a szerző birtokába. Az albumban szereplő utolsó fotót 1926 körül készíthette a világhírű fotóművész, André Kertész a Márai házaspárról. A könyv is itt ér véget, a közös életük kezdetén. Ötvös Anna: Lola könyve - Kassától Márai Sándorig Helikon Kiadó, 2017 212 oldal
