Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-29 / 274. szám, szerda
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2017. november 29. I 7 Miért háborognak? Csak más számlájára tud „nagyvonalúskodni" Fico MARIÁN LEŠKO A a mód, ahogy a fTjW Smer emelni Z.A akarja az éjszakai, X m A a hétvégi és az ünnepnapi munkáért járó bérpótlékot, az iskolapéldája annak, hogy ilyen változásokat hogyan nem szabad véghezvinni. A vállalkozók is ugyanolyan állampolgárai ennek az országnak, mint mások, és a kormánynak velük szemben is tisztességesen kell eljárnia. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy a kormánynak legalább a jogalkotás alapvető szabályait illene betartani. Ha olyan változást vezet be, amely 750 ezer munkavállalót érint és évi egymilliárd eurójába kerül a munkáltatóknak, akkor a kormánynak kutya kötelessége ezt kormány- javaslatként a parlament elé terjeszteni, nem pedig stikában, képviselői előterjesztésként. Mert a kettőre más szabályok vonatkoznak. Ha a Smer elnökének meggyőződése, hogy a tervezett változások megalapozottak és megfelelő érveket tud felsorakoztatni mellettük, akkor álljon elő velük, a tervezetet pedig bocsássa tárcaközi egyeztetésre. De az a hangnem méltatlan egy kormányfőhöz, ahogy Fico reagált a Szlovák Vállalkozói Szövetség észrevételeire. Azt kérdezni a vállalkozóktól, hogy „mi az istent picsognak”, legalábbis arrogáns. Nem beszélve arról, hogy csak annyit kértek: a kormány viselkedjen úgy, ahogy állami szervnek viselkednie illik. Fico azt is mondta, hogy a „vállalkozóknak nincs mit picsogniuk”, „mert egy csomó privatizátor van közöttük, meg újgazdag csemete, meg adócsaló”. Attól is nehéz eltekinteni, hogy a privatizátorok és az újgazdagok köre szépen belefolyt Fico kormányzásába, amikor 2006- ban Vladimír Mečiarral és Ján Slotá- val alakított kormányt, attól meg végképp nem lehet, hogy úgy tesz, mintha az adócsalókhoz semmi köze nem lenne. Három kormányzati ciklusa alatt úgy teijedt el ez itt, mint a pestis, úgyhogy a saját bűneit nem kellene a vállalkozók szemére vetni. A Smer elnökének fő érve pedig imigyen hangzik: „Amikor az államnak és a cégeknek jól megy, akkor úgy illik, hogy a cégek megosztozzanak a hasznon az emberekkel”. A gond az, hogy Fico ezt a cégek meg az alkalmazottak közötti megoszto- zást úgy képzeli el, hogy azzal az állam jár jól. Abból az évi plusz egy- milliárdból, amit a vállalkozók a bérpótlékokra kifizetnek, több mint 500 millió euró egyenesen az államkasszába vándorol adók és járulékok formájában. Ha Fico azt mondja, hogy a keményen dolgozó emberek megérdemlik a magasabb pótlékokat, akkor nagyon furcsa, sőt diszkriminatív, hogy a javaslat szerint ez a magasabb bérpótlék nem jár az állami szektorban és a közszférában. Talán az ott dolgozók nem érdemlik meg, csak mert állami alkalmazottak? Vagy a kormányfő csak a más számlájára tud „nagyvonalúskodni”? A pótlékok emelése nagyon emlékeztet arra, amikor a minimálbér emelésével az állam megterheli a munkaadókat. A munkaadó kiadásai minden minimálbérért dolgozó alkalmazott esetében havi 88 euróval fognak emelkedni. Ahogy Jozef Mihál képviselő (Együtt-polgári demokrácia) kiszámolta, ebből a 88 euróból az alkalmazott csak 29-et kap. A többi megy az államkasszába és a biztosítókhoz. „Az emelésnek tehát a 33 százalékát kapja az alkalmazott, az állam meg viszi a maga 67 százalékát” - mutatott rá Mihál. így néz ki a gyakorlatban, amikor a Fico-kormány törődik az emberekkel és ajavukat akarja. A szerző a Trend hetilap kommentátora Ajtóstul rontotta gyárba (TASR-felvétel) A divat mocsarában VERES ISTVÁN T udatosítja ön, hogy a Föld nevű bolygón a ruhatermelés 2010 és 2014 közt megduplázódott? Ezt kérdezte Tivadar garázsa előtt Ervin Bandikától, miközben Tivadar, az abroncsspecialista új téli „lábbelikkel” látta el személyautóikat. Érdekes paradoxon, hogy a szlovák úgy mondja: új lábbelit kap az autó jegyezte meg pisztáciát feszegetve Bandika. Valóban érdekes, de nem paradoxon, bólintott Ervin. Már a gépek is öltözködnek, tette hozzá, majd folytatta okfejtését a világ ruhatermelésében kialakult helyzetről, mely szerinte tarthatatlan. Nem lehet tovább folytami a tevékenységet, melynek eredménye, hogy a világ egyik részén fillérekért dolgoznak felnőttek és gyerekek, hogy az olcsó divatárut az egyre növekvő kereslettel bíró országokban az emberek meg tudják venni, nem sokkal később pedig kidobják, hiszen mindjárt itt az új kollekció, ami szintén nagyon olcsó. Most pedig a H&M nevű svéd gigaruhagyártó borzolja a borzolni- valót azzal, hogy időnként eléget tizenöt tonna ruhát. Olyanokat, amelyeket még senki nem viselt - emelte fel mutatóujj át Ervin. Hát és mit csináljanak vele? - nyúlt ismét pisztáciáért Bandika. Szórják szét a sivatagban, hátha betemeti a homok? Vagy lőjék ki a világűrbe, hogy a fázós földönkívüliek felöltözhessenek? Ez hülyeség lenne, hiszen talán nem is az ő méretük. Ervin nagyon mérges lett, mert tudta, hogy Bandika pontosan érti a problémát, csak megjátssza a hülyét, hogy felidegesítse őt. Szerintem nem az a kérdés, miért égetik el, miért dobják ki, hanem hogy miért gyártják le - folytatta végül. Az embereket nyugaton rászoktatták az olcsó ruhákra, és mivel mindenki a nyugati életstílust majmolja, most már mindenki rászokott az olcsó ruhákra. Csak hát míg Szlovákia vagy Magyarország ruhaipari étvágyát kielégíteni nem nagy varázslat, komoly globális erőforrásokat igényel az olyan piacok kiszolgálása, mint India, Brazília, vagy Törökország. Ha meg nem fogy el, aminek el kellene, vagy sok a hibás, előfordulhat, hogy az illetékesek kénytelenek itt-ott elégetni tizenöt tonna ruhát. Már nem az van, mint az Újszövetségben, hogy ha két köntösöd van, add oda egyiket felebarátodnak, hiszen a felebarátnak nem kell, ugyanis van neki is biztosan, rengeteg. A jelenségre találták ki a fast fashion szót, amit a gyorséttermeket jelölő kifejezésből (fast food) klónoztak. Tivadar közben elkészült az abroncscserével, és ki is egyensúlyozta a kerekeket, hogy a tengelyen ne rázkódjanak, ne üssenek. Én olyat is hallottam - szólt be Bandika Škodáj ának félig lehúzott ablakán Ervin - hogy az embereknek manapság már annyira nincs idejük, hogy nem is mennek ruhaboltba, hanem internetről rendelik meg a kívánt ruhát a saját méretükben, plusz két ugyanolyan kisebbet és nagyobbat, otthon felpróbálják, ami jó, meghagyják, ami meg nem, visszaküldik. Most már mindent értek, tekerte fel az ablakot Bandika, majd újra leengedte, hiszen úgy a kiköpött pisztáciahéj nem távozik az utastérből, hanem visszapattan a sofőrre. FIGYELŐ Kažimírnak még várnia kell Elhalaszthatják a jövő hétre tervezett szavazást az eurócsoport új elnökéről, így mandátumánakjanu- ári lejárata után még néhány hónapig a holland Jeroen Dijsselbloem marad az euróövezeti pénzügyminiszterek testületének vezetője - jelentette a holland köztévé. A halasztás oka a német kormányalakítási tárgyalások kudarca, illetve a közelgő olasz választások. Az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója hangsúlyozta: az eurócsoport elnökének szociáldemokrata politikusnak kell lennie, mert az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament elnöke is néppárti. Ajelöltek között van a smeres Peter Kažimír, a Fico- kormány pénzügyminisztere. (MTI) Nem nyomoz a magyar rendőrség a Soros-terv miatt Miközben a magyar kormányzati kommunikáció jó ideje másról sem szól, mint a veszélyes „Soros-tervről", a rendőrség mégsem érzékel akkora kockázatot, hogy nyomozást indítson az ügyben - írta a Magyar Nemzet. Egy hónapig vizsgálták, hogy egyáltalán megkezdjenek-e egy eljárást, végül a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) arra jutott, hogy nincs szükség erre. A jobbikos Mirkóczki Ádám fordult a rendőrséghez arra hivatkozva, hogy vezető fideszes politikusok és kormánytagok kijelentései alapján „Soros György a magyar állami szuverenitásra kiemelten veszélyes személy”. Ennek alátámasztására idézte a nemzetbiztonsági bizottság alelnökeként tevékenykedő Németh Szilár- dot vagy a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadóját, Bakondi Györgyöt. Sorra vette azokat a megnyilvánulásaikat, miszerint létezik az úgynevezett „Soros-terv”, amely károkat fog okozni Magyarországnak, illetve az olyan kijelentéseket, hogy „Soros Györgynek van egy veszélyes terve, amelynek megvalósításán egy kiterjedt nemzetközi hálózat dolgozik”. Meg is jelölt több bűncselekményt - így az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatását, vagy az alkotmányos rend elleni szervezkedést -, amelynek gyanúja szerinte mind felvetődik, legalábbis a kormánypárti nyilatkozatok alapj án. Az NNI azonban a feljelentést elutasította, a Magyar Nemzet birtokába került határozatban pontról pontra cáfolva, hogy a magyar származású amerikai milliárdos, a kormány által fő ellenségnek kikiáltott Soros György ilyenekre készülne. Az NNI álláspontja szerint Soros György - a kormánypártok által mindig idézett írásaiban - a véleményét mondja el egy adott jelenség, konkrétan a migráció kapcsán, ez pedig „nem tekinthető erőszakos, fenyegetéssel járó cselekmény előkészületének”. Javaslatait elsősorban az EU- nak fogalmazta meg, így közvetlenül Magyarországra nézve nincsenek utasításai sem. Vizsgálták azt is, hogy Soros György a migrációval összefüggésben buzdít-e másokat erőszakos, vagy azzal fenyegető magatartásra, ám publikációi nem vetik fel ilyen bűncselekmény gyanúját. Emellett - mint a rendőrségi határozatból kiderül - Soros György sem állítja, hogy akár az általa vezetett „Nyílt Társadalompolitikai Központ” (sic!), akár más szervezet azért jött volna létre, hogy Magyar- ország alkotmányos rendjét szándékosan, erőszakkal, vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa. A kormányhoz köthető nyilatkozatok „Magyarország elleni politikai célokat emlegetnek, amelyek a nyilatkozók véleményét, szubjektív következtetéseit tükrözik”. Mirkóczki Ádám feljelentésében kitért arra is, hogy a már említett fideszes megszólalások szerint Soros Györgynek köze lehet magyarországi tömegzavargások szervezéséhez, vezetéséhez is, és a hazaárulás gyanúját is felvetette, amelynek lényege tulajdonképpen „Magyarország függetlenségének és területi épségének megsértése” lenne. Ugyanakkor az NNI ennek kapcsán sem érésűé indokoltnak, hogy nyomozást kezdjen az ügyben. A rendőrségi határozatból az is kiderül, hogy habár a nyomozók olvasták az ominózus fideszes és kormányzati megnyilvánulásokat, az érintettek közül senkit sem hallgattak meg arról, hogy állításait mire alapozta. Beszerezték Soros György írásait is, de vele sem beszéltek szándékairól vagy elképzeléseiről. Kizárólag a feljelentőnek, Mirkóczki Ádámnak kellett megjelennie a rendőrségen, neki kellett volna közvetlen bizonyítékokkal alátámasztania például Németh Szilárd állításait. Mirkóczki ezután azt mondta, a kormánynak és a Fidesz-KDNP-nek most már a saját nyomozó hatóságától van hivatalos, pecsétes papírja arról, hogy hazudnak. (mno.hu)
