Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-28 / 273. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2017. NOVEMBER AfffO TAMA FLINT - Indiánkukorica. Az Egyesült Államokban élő Meskwaki és Fox törzs által Kelet-Iowában termesztett flint típusú kukorica. Fotó: Jakubec M., Du Point Pioneer kísérleti mezőkJohnston, IOWA. sen csökken a hozamuk, vitalitásuk alacsonyabb az eredeti szülői növényekéhez képest. Shull azonban keresztezte az általa kifejlesztett inbred vonalakat és érdekes következtetésre jutott. A hibrid utódok jobban növekedtek, mint a szülői növények, és hasonló vagy jobb hozammal rendelkeztek, uniformitásuk mértéke magasabb volt, mint az inbred növényekből származó növényeké. 1908-ban, egy tudományos munkában publikálta ezeket az eredményeket. Shull megfigyelte a heterózis kukoricára való hatásait, s azonnal hasznosítani kezdte őket következő ne- mesítési kutatómunkája során. Az egy évvel később kiadott munkájában leírta a használt folyamatokat, melyek a későbbi kukoricahibrid-nemesítési programok alapjai lettek. East és Shull is kételkedett a kukoricahibridek nagyszabású felhasználásában, mivel a szülői vonalak nagyon kevés vetőmagot produkáltak. East egyenesen azt a nézetet vallotta, hogy évente új vetőmagot kell termelni és az ezzel járó költségek nem teszik lehetővé a magasabb hozamú hibridnövényekkel járó előnyök kihasználását. East diákjai Herbert Hayes és Donald Jones ehhez a felfedezéshez nem álltak ennyire negatívan, és hozzáláttak a kukoricahibridek hatékonyabb termesztési módjának kikísérletezéséhez. A kereskedelmiesedés és a kukoricahibridek termelőkkel való elfogadtatása szempontjából nem volt fontosabb személyiség, mint Henry A. Wallace, a DuPont Pioneer elődjének megalapítója. Egyike volt a világ azon kevés emberének, aki felismerte a végtelen lehetőségeket, melyeket a kukoricahibridek termesztése jelentett. Wallace a középiskolában kezdett kísérletezni a kukoricával, az volt a célja, hogy olyan hibridet fejlesszen ki, amely magas maghozamot produkál. 16 évesen végezte el azt a kísérletet, melyben összehasonlította a kiállításon győztes kukoricát a kevésbé szép kukoricával. Az eredmények megkérdőjelezték az addigi hagyományos elképzelést, hiszen bebizonyították, hogy a hozam nem függ össze a kukoricacsövek külalakjával. Az 1924-ben Henry Wallace által piacra bevezetett hibrideket a termelők az első évtizedekben nehezen fogadták. Nem voltak hozzászokva, hogy évente új vetőmagot vásároljanak, melynek előállítása drága volt és ezért hiánycikk volt. A helyzet a 20. század 30-as évei közepén gyorsan változott. A termés- eredmények és a termelők 1934 és 1940 között, a porviharok idején szerzett tapasztalatai bizonyították, hogy a hibridek nehéz szárazság idején sokkal jobban teljesítettek, mint a természetesen porzódó fajták. A kukoricahibridek széleskörű vetését 1935- ben kezdték meg, amikor Iowa állam kukoricaföld- jeinek 6%-át vetették be hibridekkel. Amikor a gazdák meggyőző bizonyítékot kaptak a kukoricahibridek előnyeiről, a természetesen porzódó fajták elhagyása rendkívül gyors volt. 1942-ben már Iowa állam majdnem minden kukoricaföldjébe hibrideket vetettek. A termelők nagyon gyorsan megkedvelték az új hibrideket. Magas hozamuknak, stressztűrésüknek és a kártevőkkel szembeni ellenállóképességüknek köszönhetően ott is vethető lett a kukorica, ahol azt azelőtt sosem termesztették. A hibridizáció és a vele összefüggő fejlesztések bővítése Agronómiái és hozam szempontból, és a befektetés megtérülésében a genetikai előnyök kiaknázása által a hibridek annyival jobbak voltak, hogy keresetté váltak más fontos termény esetében is. A nőnemű sterilitási rendszerek felfedezése és használata vezetett a cirokhibridek 1956-ban, a napraforgóhibridek 1959-ben és a repcehibridek 1989-ben való kereskedelmi forgalomba hozatalához. A gazdálkodók azonnal megkedvelték valamennyi termény hibridjeinek termesztését. Némely növény esetében a morfológiai virágkorlátozás miatt, mely akadályozza a keresztbeporzást, a hibridek kereskedelmi forgalomba hozatala még várat magára. A hibridek létrehozása lehetetlen olyan termények esetében, melyek erősen hajlamosak önbeporzásra, mint például a szója. A kezdeteknél a hibrid termények elfogadásához nagyon fontos volt a fejlődés kulcsfontosságú iránya, mely a heterózis felfedezését és kihasználását követte. A termelők meggyőzésénél alapvető jelentősége volt az állami földgazdálkodási kísérleti állomások hozameredményeinek. A kísérleti dizájn és a statisztikai technikák R.A.Fischer által kidolgozott alapjai biztosították az erős analitikai eszközöket a genetikai fejlesztések számszerűsítése számára. Az új laboratóriumi és termelési technikák vezettek a kívánt jelek és a kívánt jelek kombinációi vizsgálata hatékonyabbá tételéhez a javított szülői vonalaknál. Jelentős újítók Még a kukoricahibridek múltjára való visszatekintés befejezése előtt illik megemlíteni további három személyiséget a tudomány területéről, akik huzamos ideig foglalkoztak a kukoricahibridek fejlesztésével és a kukorica genetikájának kutatásával. Róluk vannak elnevezve a DuPont Pioneer társaság területén lévő épületek: George Washington Carver, Rollins Emerson, Barbara McClintock. A DuPont Pioneer forrásai alapján összeállította Jakubec Marek mérnök, a Pioneer Hi-Bred Slovensko, spol. s r.o. termékmenedzsere P5027 — Indonéziában termesztett jelenlegi modem kukoricahibrid 15
