Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-28 / 273. szám, kedd
2 KOZELET 2017. november 28. | www.ujszo.com Roma nők: folytatódó diszkrimináció FINTA MÁRK Rendkívül agresszívan bánnak a roma nőkkkel Szlovákiában a nőgyógyászati rendelőkben, a terhesgondozás során és a szülészeteken: diszkriminálják, megalázzák őket - állítja egy friss jelentés, marginalizált roma közösségekből származó 38 nő számolt be ilyen bánásmódról, helyenként sokkoló, amiről beszéltek. A Vakeras zorales - Hangosan kimondjuk című jelentés készítői 38 kelet-szlovákiai roma származású nő tapasztalatait foglalták össze. Az Ig- lói, Eperjesi és Gölnicbányai járásban található roma telepekről származó asszonyok arról beszéltek, hogy diszkriminációval és erőszakos bánásmóddal szembesültek a nőgyógyászati szakrendelőkben és szülészeteken. Többen közülük azt mondták, az orvosok elhanyagolták gondozásukat, durván bántak velük a szülésük idején, és nem tájékoztatták őket megfelelően. Hasonló panaszok érkeztek már a 2000-es évek elején is, az akkor megszólalt nőknek egészen a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságig kellett menniük jogaik érvényesítéséért. „Ezek az asszonyok gyakran beszélnek nekünk megaláztatásukról, az őket ért verbális támadásokról, arról, hogy nem látják el őket rendesen nem is tájékoztatják őket, és szegre- gálják őket a szülészeteken. A jelentésben részletesen dokumentáltuk a helyzetet” - mondta a SITA hírügynökségnek Agáta Duchoňová, a jelentést jegyző Polgári és Emberi Jogok Tanácsadó Irodájának (Poradňa pre občianske a ľudské práva) munkatársa. Verbális megalázás A jelentés helyenként igazán durva verbális megalázásról számol be. Több asszony arról beszél, hogy a kórházak személyzete nemcsak egymás között, de szemtől szemben is lecigányozza, vagy csak cigányként hivatkozik rá. Az egyik nyilatkozó, egy Viera nevű asszony arról beszélt, mennyire megalázónak tartotta, mikor nőgyógyásza lekezelően és vulgárisán arról értekezett, milyen sok gyermeke van már a nőnek, és vajon naponta hányszor létesit szexuális kapcsolatot élettársával. „Megalázva éreztem magam, szégyenkeztem. Nem tudtam mást mondani, csak azt, hogy a harmadik gyermekemet várom, és nincs annyi, amennyit az orvos állít. És ahhoz sincs semmi köze, hányszor fekszem le a partneremmel” - mondta Viera. Mások arról beszélnek, hogy a kórházak és rendelők személyzete kiabál velük, büdösnek, piszkosnak, bolhásnak nevezik őket. Életveszélyes helyzet A megaláztatás azonban csak az egyik része a történetnek - az, hogy a roma asszonyok ellátását elhanyagolják, életeket veszélyeztethet. A megszólaltatott nők nem csupán arról számolnak be, hogy rendszerint várni hagyják őket a rendelőkben és a kórházakban, és előnyben részesítik a nem roma pácienseket - hanem arról is, mennyire nem törődnek velük. Egy nyilatkozó, Zuzana arról beszélt, az orvos nem árulta el neki, hogy van az újszülöttje, megfelelően növekedik-e, egészséges-e, vagy van-e valami gond vele. Éva pedig azt állította, hogy teljesen egyedül hagyták őt szülőszobában, holott megindult a szülés, vérzett és segítségért kiáltott, de hosszú ideig senki sem segített neki. A jelentés társszerzőjének, a Reprodukciós Jogok Központjának (Center fór reproductive rights) régiós igazgatója, Leah Hoctor azt mondta, a szlovák kormánynak konkrét lépéseket kell tennie azért, hogy a roma nők is megkapják a szükséges ellátást, mert megilleti őket ugyanaz a tisztességes bánásmód, mint nem roma társaikat. A jelentést készítő civil szervezetek szerint a kormánynak rendszerszinten kell hatékony intézkedéseket bevezetnie a diszkrimináció felszámolására, és be kell fektetnie az olyan programokba, melyek hozzáférhetőbbé teszik a roma nők számára a minőségi egészségügyi ellátást. Egészséges közösségek Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kormánybiztos lapunknak azt mondta, egyelőre nem látta a jelentést, így konkrét tartalmához nem tud hozzászólni. A roma nők diszkriminációja azonban elmondása szerint hosszú távú probléma, és foglalkoznak a felszámolásával. „Javaslatunkra új programot indít az egészségügyi minisztérium, együttműködve az Egészséges közösségek (Zdravé komunity) szervezettel. A szervezet egészségügyi asszisztenseket küld a legproblémásabb falvakba, és ez most kibővül azzal, hogy hasonlóan kórházi asszisztensek érkeznek azokba a kórházakba, ahol a legtöbb a roma páciens” - mondta Ravasz. Feladatuk elmondása szerint az lesz, hogy kezeljék a kialakuló súrlódásokat és problémákat. A nőgyógyászati ellátás jelentős része azonban nem a kórházakban, hanem a nő- gyógyászati szakrendelőkben valósul meg. „Az itt történt eseteket egyedileg kell kezelni, mást nem tudunk tenni” - mondta Ravasz. A kormánybiztos szerint a jelentésben említett diszkriminációs eseteket meg kell vizsgálni, és meg kell fontolni a megfelelő jogi lépéseket az illetékesekkel, elsősorban az om- budsmannal. A fiatalok 19%-a magyarok mellett sem lakna AzRÚZ duplázna Pozsony. Kiegészítené a Smer javaslatát a Munkaadók Országos Uniója (RÚZ), javaslatuk szerint így megduplázható lenne egy modellcsalád nettó havi bevétele. A bérpótlékra vonatkozó és egyéb szociális javaslatokról szombaton tárgyal az érdekegyeztető tanács. Adó- és járulékcsökkentéssel egészitené ki az RÚZ a Robert Fi- co által bemutatott bérkiegészítési javaslatot. A munkaadók szerint a szociális intézkedésekből a kormánynak is ki kellene vennie részét, mivel nemcsak a munkaadók bevételei nőttek az elmúlt években, hanem a kormány adó- és járulékbevételei is. „Az adó és járulékbevételek 2011 óta 45 százalékkal emelkedtek” - állítja Martin Hošták, az RÚZ titkára. Számításaik szerint a kormány javaslata, amely emelné az éjsza- - kai és az ünnepi munkáért járó bérkiegészítést, valamint több bért javasol a hétvégi munkáért, 1 milliárd eurójába kerülne a cégeknek, ami elsősorban a leszakadó régiókban működő vállalatokat hozná nehéz helyzetbe. A Smer javaslata ellen tegnap újra tiltakozott a pékek szövetsége, mivel őket a hétvégi és az éjszakai munkára javasolt bérkiegészítés is sújtja. Szerintük a növekvő költségeiket csak a pékáru árának emelésével tudnák kompenzálni. Robert Fico elképzelhetőnek tartja számukra a kivételt. (JASR, Ipj) FINTA MÁRK Bár a fiatalok jó része liberális gondolkodásúnak tartja magát kulturális-etikai kérdésekben, a Közéleti Kérdések Intézetének (IVÓ) felmérései érdekes értékrendbeli disszonanciát lepleztek le a fiatalok köráben. A tolerancia pártszimpátia alapján is változik. Az IVÓ legújabb tanulmányában rámutat: ugyan a 18—39 éves fiatalok többsége, 41 százaléka inkább liberális gondolkodásúnak vallja magát, 35 százalékuk középen állónak és csak 19 százalékuk konzervatívnak, mégis jórészt egyetértenek a konzervatív eszmékkel és irányzatokkal, melyek jó részére a szélsőségesek igyekeznek rátelepedni. 66 százalékuk egyetért Szlovákia szuverenitásának megőrzésével az EU-n belül, 57 százalékuk pedig a kereszténység védelmével az iszlámmal szemben. 54 százalékuk közel érzi magához a A szélsőségeseket is elutasítják Társadalmi tolerancia a politikai pártok támogatottsága szerint* SaS 0,26** KDH 0,28 Sme rodina 0,32 OLaNO 0,33 Bizonytalan pártválasztó 0,36 Híd 0,36 Smer 0,40 SNS 0,43 nem választó 0,44 LSNS 0,46 MKP 0,55 * 18-39 éves korosztály ** 0 - maximális tolerancia, 1-maximális intolerancia • Forrás: IVÓ, 2017. július hazafias eszméket, 48 százalékuk pedig a szláv kölcsönösséget. A szélsőségesség terjedésének fényében pedig riasztónak hat, hogy 45 százalékuk a fehér faj védelmét is közelinek érzi magához. Mindez megelőzi a liberális demokrácia eszméjét, melyet csak 40 százalék érez közelinek, 26 százalék (Illusztrációs felvétel) pedig távolinak. Az európai integráció is csak 38 százalékuk számára közeli, a multikulturalizmusnak pedig többazellenzője-35 százalék-, mint a pártolója - 30 százalék. A tekintélyelvű politikai rendszereket azonban 65 százalék elutasítja, s csak 12 százalék nem. A tanulmány készítői megjegyzik, hogy Szlovákia lakossága régóta kifejezetten távolságtartó és intoleránsnak mutatkozik a nemzeti kisebbségekkel, idegenekkel, a mássággal kapcsolatban. Ezt az IVÓ felmérése is megerősítette. Egyrészt nagyon pozitív, hogy a 18-39 éves korosztály 81 százalékának gondot okozna, ha egy szélsőséges mellett kellene laknia, ám a másik oldalon 80 százalék roma család, 71 százalék pedig muszlim család mellett sem lakna. A gazdaságilag gyengébb országokból érkező bevándorlók mellett 54 százalék, egy homoszexuális vagy egy leszbikus pár mellett több mint 40 százalék nem élne szívesen. A zsidóellenesség ebben a tekintetben a többi társadalmi csoport elutasításához képest alacsonyabbnak mondható, de még így is az emberek több mint negyede nem élne zsidó család mellett. Magyar család szomszédságában pedig 19 százalék nem élne. Furcsa különbség mutatkozik a testi és a szellemi hendikeppel élőkkel kapcsolatban: míg testi fogyatékossággal élő mellett 7 százalék nem élne, a szellemi fogyatékosság 23 százalék számára jelent problémát. A felmérés pártszimpátia szerinti bontásban is vizsgálta az intolerancia mértékét. Az SaS, a KDH, a Sme Akit nem akarnak szomszédjukban a fiatalok* szélsőséges csoport tagja 81% roma család 80% muszlim család 71% menekült család** 54% meleg férfi pár 46% meleg női pár 41% ázsiai család 39% afroamerikai család 39% biszexuális szomszéd 37% zsidó család 29% ukrán család 24% szellemi fogyatékos 23% tartósan munkanélküli 21% magyar család 19% testi fogyatékos 7% * 18-39 éves korosztály ** gazdaságilag kevésbé fejlett régióból érkező menekült és családja • forrás: IVÓ, 2017. szeptember rodina és az OEaNO szimpatizánsai viszonylag tolerásnak mutatkoznak, addig a Smer és a Híd szavazóbázisa a középmezőnyben foglal helyet. A legkevésbé toleránsabbak azon pártok szimpatizánsai, melyeknél nagyobb hangsúlyt kapnak a nemzetiségi és etnikai kérdések: az SNS, és a szélsőséges ĽSNS szimpatizánsainál, valamint érdekes módon az MKP-szavazóknál, akik intolerán- sabban mutatkoznak a Kotleba támogatóinál is. A tanulmány ugyanakkor nem közli, milyen nemzetiségi mintával dolgoztak a felmérések során - minél kisebb a minta, annál jobban torzulnak az eredmények. Nem minden kismamával és gyermekkel bánnak egyformán
