Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)

2017-11-25 / 271. szám, szombat

2 KÖZÉLET 2017. november 25. | www.ujszo.com A párt tárgyal, de egyelőre minden nyitott (Somogyi Tibor felvétele) RÖVIDEN Csúszik az R2-0S újabb szakasza Pozsony. Az Érsek Árpád (Híd) vezette közlekedési minisztéri­um idén már nem írja ki az R2-es újabb szakaszára vonatkozó ver­senypályázatot. Szeptemberben Érsek még azt mondta, hogy a Mýtna-Lónyabánya közötti mintegy 14 kilométeres sza­kaszra vonatkozó felhívást még 2017-ben kiírják. A tárca most azt állítja, hogy nem sikerült minden dokumentumot besze­rezni. Karolina Ducká szóvivő tájékoztatása szerint a mintegy 112 millió eurós felhívást legko­rábban 2018 első hónapjaiban tehetik közzé. (TASR, ie) Fico ignorálja a tüntetés szervezőit Pozsony. Robert Fico kormány­fő helyett a kormányhivatal kor­rupcióellenes osztályának veze­tője találkozik a korrupcióellenes tüntetések szervezőivel. Dávid Straka, az egyik szervező el­mondta, Peter Kovánkkal de­cember közepére egyeztettek időpontot. A fiatalok egyebek mellett Robert Kaliňák belügy­miniszter menesztését és a Bastemák-ügy kivizsgálását kö­vetelik. Fico a fiatalokkal való találkozás helyett, korrupcióel­lenes képzésre küldte őket Ausztriába. (TASR, ie) FINTA MÁRK Bár a választások utáni első MKP-s nyilatkozatok arról szóltak, a párt akár nógy megyei alelnöki posztot is megpályázhat, kevóssó való­színű, hogy mind a négyet meg is szerzi. Elsősorban Nyitra megyében tűnik úgy, hogy a pártnak nem lesz megyei alelnöke - bár a tárgyalások még folytatódnak, az már biztos, hogy formális koalíciót nem kötnek a kormánypártok frakciójával a testületben. Az MKP négy megyében látott lehetőséget arra, hogy megyei alel- nökről tárgyaljon: Pozsony, Nagy­szombat, Besztercebánya és Nyitra megyében. Az első három megyéből kettőben ellenzéki, egyben pedig független jelölt nyert, a negyedik­ben azonban a kormánypártok je­löltje, Milan Belica — így politikai/stratégiai szempontból az MKP-nak a legnehezebb dolga épp Nyitra megyében van. Az egyik ol­dalon a párt nemcsak két megyében tárgyal az együttműködésről és al- elnökökről az ellenzéki pártokkal, hanem országos szinten is közeled­nek egymáshoz - s bár az MKP-tól nem idegen, hogy a Smerrel dolgoz­zon együtt megyei szinten (mint az előző időszakban Nagyszombat és Kassa megyében is), az MKP Kassa megyei bukását több vezető politi­kusuk is épp a Smerrel való szövet­ségnek tudta be. A másik oldalon azonban Nyitra megyében kényel­mes többségben kormányozhattak volna, ha összefognak a kormány­pártokkal, és valószínűleg megyei alelnöki posztot is kaphattak volna - ám ez megbonyolította volna az el­lenzéki közeledést, és a tárgyaláso­kat más megyében. Az MKP-ban ebből feszültség is kerekedett, elsősorban a pártközeli sajtó egy részének köszönhetően. Mindazonáltal a párt nyitrai kerületi tanácsának ülésén egyhangú döntés született, nem fognak össze formális koalícióban a kormánypártokkal a megyében. Tárgyalni azonban to­vábbra is fognak - valószínűleg Mi­lan Belicával is egy esetleges alel­nöki posztról. Ennek azonban kevés a realitása annak dacára, hogy Beli­ca az elmúlt időszakban viszonylag jól kijött az MKP megyei képvise­letével, és esetenként bizonyos ügyekben együtt is működtek. „Semmiféle formális paktumot és együttműködést nem kötünk velük” - mondta lapunknak Menyhárt Jó­zsef, az MKP elnöke. A pártelnök kérdésünkre úgy nyi­latkozott, Pozsony megyében vi­szonylag jól állnak a tárgyalások, el­képzelhető, hogy három megyei képviselőjük egyikét maga mellé veheti alelnökként Juraj Droba, az új megyefőnök, ám még nem tudott nevet mondani. Ján Lunterrel, Besz­tercebánya független vezetőjével is tárgyalnak, Menyhárt szerint volt egy ígéret Lunterék részéről az alel­nöki poszttal kapcsolatban, ám konkrétumokról még nem tudott be­számolni. Nagyszombat megyében Jozef Viskupičcsal zajlanak az egyezteté­sek, több kör is lezaj lőtt már - ezt la­punknak az új megyefőnök is meg­erősítette, aki azt mondta, elsősor­ban az MKP jobboldali pártok me­gyei testületben való együttmű­ködéséről volt szó, és a jövő héten sok minden el is dőlhet. Kérdésünk­re, vesz-e maga mellé megyei alel- nököt is az MKP soraiból, óvatosan fogalmazott, és azt mondta, ez még tárgyalások témája, de örülne, ha magyar nemzetiségű politikus is részt venne a megye felsőbb irányí­tásában. Korábban felmerült, hogy Visku- pičéknak esetleg problémájuk lehet Berényi József személyével, aki az előző megyefőnök, Tibor Mikuš al­elnöke volt, és az MKP őt szeretné a posztra. Menyhárt József lapunknak azt mondta, nem hiszi, hogy Berényi személye gond lenne, a párt pedig kitart amellett, hogy őt szeretnék új­ra alelnöknek. Hozzátette, ha neki kínálná fel a posztot Viskupič, el­utasítaná azt. Maďarič csak miniszter maradna Tiltanánk a demokrácia ellenes pártokat FINTA MÁRK Meglepő módon rendezi sorait a Smer a megyei választási fiaskót követően. A vesztes megyeelnök jelölt feljebb lép, a saját sorait kritizáló alelnök hátrál. Robert Kaliňák pedig továbbra is érinthetetlen. Pavol Babos politikai elemző sze­rint Marek Maďarič már régóta elé­gedetlennek látszott, mivel a Smer vezetése nem állt mögé komoly po­litikai kérdésekben: például mikor az SNS-szel keveredett összetűzésbe az RTVS üzembentartási díjának eme­lésével kapcsolatban. „Talán most értette meg, hogy ha a Smer vezetése nem áll mellé ilyen ügyekben, akkor nem tartja őt kulcsfontosságú szerep­lőnek a pártban” - mondta Babos az Új Szónak. Maďarič kapcsán a párt volt kép­viselője, Anton Martvoň a Faceboo- kon arról üt, a kulturális miniszter ál­lítólag fontolgatja, hogy elindul az ál­lamfői posztért. A tárcavezető ezt ka­tegorikusan tagadta. Richter helyett Raii? Ján Richter ha nem is a legközked­veltebb politikus, szintén régi moto­ros már a Smerben, a pártigazgató posztját tölti be több mint másfél év­tizede. Szociális miniszterként is több évet húzott már le - ám úgy tűnik, tár­cavezetőként be fogja fejezni pálya­futását. Richter fejét korábban a Čistý deň reszocializációs központ körüli botrány miatt az ellenzék is követel­te, sőt, a nyári koalíciós botrány ide­jén az SNS is megerősítette, hogy Richtemek mennie kellene, mivel al­kalmatlannak találják a poszt betöl­tésére. Robert Fico kormányfő akkor elutasította a nemzetieket. Richter ugyanakkor valószínűleg csak átmenetileg menekült meg, valószínűleg otthagyhatja a szociális tárcát. A választások után meglehe­tősen furcsa indokkal állt elő, mikor szárnyra kaptak a hírek, hogy esetleg távozhat a minisztériumból. Azt mondta, a miniszteri és a pártigazga­tói posztot nem tudja egyszerre teljes értékűen ellátni - ami azért is érde­kes, mert ahogy Pavol Babos politi­kai elemző is rámutatott, hat éven ke­resztül csinálta mindezt párhuzamo­sa Ián most értette meg, hogy ha a Smer vezetése nem áll mellé ilyen ügyekben, akkor nem tartja őt kulcsfontosságú szereplőnek a pártban." Pavol Baboš san. Mindazonáltal Richter csütörtö­kön egy rádióműsorban is hasonlóan nyilatkozott, nem zárta ki, hogy le­mond miniszteri posztjáról. Ha a SITA hírügynökség értesülé­sei helyesek, Richter távozásával egy nagy visszatérő előtt nyithatja meg az utat az országos politikába. Neveze­tesen Richard Raši előtt, aki Robert Fico első kormányában egészségügyi miniszter volt. 2010-ben Kassa fő­polgármestere lett, és a párt keleti szárnyának vezetője. Nagyjából egy éve egy inteijúban úgy nyilatkozott, a helyi, régiós politikában képzeli el magát, ám nemrégiben azt mondta, Kassa főpolgármesteri posztjáért már nem indul újra - a keleti nagyváros­bán egyébként meglehetősen megté­pázta a hímevét a parkolási rendszer körüli botrány. Raši esetleges felfelé bukása már csak azért is meglepő, mert hozzá kö­tődik a Smer egyik legkomolyabb kudarca a megyei választásokon: a politikus nagyon intenzív és költsé­ges kampánya ellenére ugyan néhány száz szavazattal, de alulmaradt Ras­tislav Tmkával, az ellenzék jelöltjé­vel szemben a megyefonöki posztért. Raši egyébként nem erősítette meg a SITA értesülését, a Denník N-nek csak annyit írt, ő is a sajtóból értesült arról, hogy esetleg ő válthatja Rich- tert. Aki mozdíthatatlan Bár az elemzők már tavaly is bu­kott politikusként aposztrofálták, és a SITA értesülései szerint már a Smeren belül is egyre nagyobb a nyomás Robert Kaliňákra, úgy tűnik, hogy a Bastemák-ügybe belekeve­redő alelnök-belügyminiszter mind­két posztját megtartja majd decem­ber 9-e után is. „Kaliňákot való­színűleg a párt nem fogja lemondat­ni, ha távozik a posztjairól, azt biz­tosan önként teszi majd” - vélekedik Pavol Babos hozzátéve, Kaliňák va­lóban több mint egy éve össztűz alatt áll, és egyre inkább látszik, hogy ez marketingszempontból sokat árt a Smemek. „Ám pozíciója olyannyira erős a pártban, hogy még Fico sem engedhetné meg magának, hogy egyoldalúan, Kaliňák akarata elle­nére eltávolítsa” - jegyezte meg. Kaliňák egyelőre ellenáll a nyomás­nak, ám Babos szerint meglátszik rajta a stressz. „Már a kamerák előtt sem olyan oldott, mint korábban volt”- zárta az elemző. (Akutality.sk, SITA, Denník N) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A lakosság 53%-a nem engedné, hogy a demokrácia ellen­zői pártot alapítsanak, és terjesszék nézeteiket a sajtóban — derül ki a Közéleti Kérdések Intézetének (IVÓ) felméréséből. Ugyanakkor a megkérdezettek 37%-a szerint azok is pártot alapíthatnak, akik megszüntetnék a parlamentáris de­mokrácia rendszerét. Az IVÓ azért készítette a felmérést, mert Mari­an Kotleba és pártjának egyes ki­jelentései ellentétesek a parla­mentáris demokrácia alapelveivel, s az intézet szerette volna felmérni a lakosság álláspontját. Az IVÓ arra is figyelmeztet, hogy a me­gyei választások eredménye nem támasztja alá a szélsőséges ĽSNS támogatottságának visszaesését, sőt a párt támogatottsága a parla­menti választások óta stabilizálód­ni látszik. A felmérés alapján a megkérde­zettek 41%-a engedné, hogy a de­mokrácia ellenzői a sajtóban ter­jesszék nézeteiket, ugyanakkor a megkérdezettek 49%-a ellenzi. A válaszadók 49%-a engedé­lyezné, hogy nyilvános rendezvé­nyeket szervezzenek, és demokrá­ciaellenes véleményüket nyíltan kifejthessék, 42% viszont betilta­ná ezeket. A demokrácia ellenzői­nek legkevésbé adna teret Zsolna, Besztercebánya és Kassa megye, ellenben Pozsony és Nagyszombat megyéktől kapnák a legnagyobb szabadságot. A legnagyobb eltérés a pártok szimpatizánsai között mutatkozott meg. Míg a szélsősé­ges ĽSNS támogatói abszolút teret adnának a demokrácia ellenzői­nek, addig leghatározottabban a KDH és a Híd támogatói lépnének fel velük szemben. Az SaS, a Smer és a Sme rodina, valamint az OĽaNO támogatói csak részben korlátozná mozgásterüket, (sita, ie) Egyetért azzal, hogy a parlamenti demokráciát ellenzők Párt pártot alapíthassanak terjeszthessék nézetei­ket a médiában tarthassanak nyilvános nagygyűléseket igen igen nem igen KDH 27% 69% 34% 56% 43% 51% Smer 30% 63% 39% 53% 46% 47% SaS 31% 64% 35% 62% 48% 48% SNS 38% 56% 38% 55% 47% 47% Sme rodina 39% 56% 42% 55% 56% 41% Híd 41% 49% 37% 59% 37% 56% OLaNO 50% 45% 50% 47% 57% 41% ĽSNS 71% 22% 77% 15% 80% 13% • Forrás: IVÓ, SITA Kérdés, lesz-e MKP-s alelnök

Next

/
Thumbnails
Contents