Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)

2017-11-02 / 252. szám, csütörtök

6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2017. november 2.1 www.ujszo.com Drágulnak a lakások Pozsony/Budapest. Több mint 8 százalékkal nőttek az el­múlt egy évben a szlovákiai lakás­árak, amelyek így már a 2008-as csúcshoz közelítenek. Az idei harmadik negyedévben a lakások négyzetmétere átlagosan 1605 euróba került, ami az előző ne­gyedévhez képest 1, az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig 8,3 százalékos növekedés - derül ki a jegybank ingatlanpiaci elemzésé­ből, amely szerint a lakásárak már csak egy százalékkal maradnak el a 2008-as csúcstól. Az egyszobás lakások négyzetméterenkénti át­lagára 1809, a kétszobásaké 1702, a háromszobásaké 1513, a négy­szobásaké pedig 1492 euró. A családi házak esetében ugyanez 1114 euró. A lakóingatlanok négyzetméterenkénti átlagára így 1378 euró körül mozog. A legdrá­gább e tekintetben Pozsony (1901 euró), a legolcsóbb pedig Nyitra megye (681 euró). Hasonló a helyzet azonban Ma­gyarországon is, ahol több mint 9 százalékkal drágábban keltek el a lakások az idei első fél évben, mint egy évvel ezelőtt. A Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH) adatai (Ján Krošlák felvétele) szerint 2014 előtt a Budapesten és vidéken eladott ingatlanok átlagos négyzetméterárai között még csak kétszeres volt a különbség, ami mostanra már majdnem a három­szorosára nőtt. Budapesten jelen­leg 524 ezer forint a lakások átla­gos négyzetméterára. A közép­magyarországi régióban található városokban ugyanez 318-343 ezer forint. A dunántúli régió városai­ban 220-267 ezer forintra rúgott az átlag, a kelet-magyarországi tér­ség városaiban pedig 139-247 ezer forintért kínálták a lakások négyzetméterét. (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Megérte bitcoinba fektetni a pénzt London. Megdöntötte eddigi árfo­lyamrekordját a dollárral szemben a bitcoin, a kriptovalutát tegnap 6450 dolláron jegyezték. Az újabb történelmi csúcsdöntés mögött fel­tehetően az a spekuláció áll, amely szerint a decentralizált fizetőesz­köz végre bekerülhet a pénzügyi fősodorba. A világ legnagyobb ha­táridős árutőzsdéje, a chicagói székhelyű CME Group kedden ugyanis bejelentette, engedélyt ad a bitcoin határidős ügyletekre, vagyis szabályozott kereskedési felületet biztosít a kriptopénz pia­cának. A bitcoin nagyon erős évet tudhat maga mögött. A kriptovalu- ta értéke hatszorosára nőtt idén, szeptember közepe óta pedig meg­duplázta értékét az amerikai dol­lárral szemben. (TASR) Állati vizelet az illatszerekben Budapest. Az elmúlt két és fél év­ben Magyarországon 112 ezer üveg illegálisan árusított, jórészt hamisított parfümöt foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), ezek együttes értéke meg­haladta a 800 millió forintot. Az adóhatóság tapasztalata szerint az illatszerek hamisítása egyre népszerűbb illegális foglalatosság, a hamisítványokat ugyanis mini­mális befektetéssel lehet előállíta­ni, az elérhető haszon ellenben ha­talmas lehet. Az illegálisan árusí­tott parfümök alacsony ára azon­ban mindenkor figyelmeztető. A rendszerint a Távol-Keletről érke­zett utánzatok a vásárlók egészsé­gét is veszélyeztethetik, hiszen nem tudható, hogy az ilyen termé­kek milyen összetevőkből készül­tek. Egyes vizsgálatok szerint jobb esetben némi illatanyaggal ellátott víz lötyög az üvegcsékben, néha viszont állati eredetű vizeletet vagy káros hatású vegyi anyagokat is tartalmazhat a fiola - hívta fel a fi­gyelmet a NAV. (MTI) Visszaesett a bankok profitja Pozsony. Az idei év első kilenc hónapjában 494 millió eurós nettó nyereséget halmoztak fel a szlo­vákiai pénzintézetek, 12 száza­lékkal kevesebbet az előző év azonos időszakához képest. A j egybank szerint a bankok kama­tokból származó bevételei ugyan­ekkor 4,5, az egyéb díjakból szár­mazó bevételei pedig 1 százalék­kal estek vissza. Tavaly éves szinten még 22 százalékkal nőtt az ágazat profitja. (sita) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA Árfolyam | VALUTA Árfolyam J Angol font 0,8738 Lengyel zloty 4,2338 D Cseh korona 25,557 1 Magyar forint 311,75 n Horvát kuna 7,5200 | Román lej 4,6033 n Japán jen 132,60 | Svájci frank 1,1640 n Kanadai dollár 1,4986 Q USA-dollár 1,1612 D VÉTEL - ELADÁS BANK DOLLAR 1 CSEH KORONA 1 FORINT Privatbank« 1,19-1,13 26,31-25,03­OTP Bank 1,22-1,11 26,79-24,53 325,22-297,81 Poatabank 1,20-1,13 26,44-24,90 323,93-299,01 Szí. Takarékpénztár 1,21-1,12 26,36-24,90 325,44-297,42 Tatra banka 1,20-1,13 26,49-24,85 324,46-298,60 ČSOB 1,19-1,13 26,32-25,01­Általános Hitelbank 1,20-1,13 26,43-24,89 324,87-296,90 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Csak az áraink közelednek a nyugati országokéhoz Az árszínvonal szempontjából néhány nyugati uniós tagországot már le is kö­röztünk (ľASR-felvétel) Pozsony. Szlovákia csak az egyre magasabb árak szem­pontjából közelít a fejlettebb nyugati uniós tagországokhoz, a gazdaság teljesítmónye ós a lakosság életszínvonala tekin­tetében az elmúlt óvekben egy tapodtat sem kerültünk köze­lebb hozzájuk - derül ki a jegy­bank legfrissebb jelentéséből. Szlovákia gazdasága évente ugyan több mint 3 százalékkal nő, azonban még ez sem elég ahhoz, hogy köze­lebb kerüljünk a fejlettebb nyugati uniós tagországokhoz. A jegybank szerint a gazdasági teljesítményünk tavaly az uniós átlag 77 százalékát tette ki, ami azt jelenti, hogy az el­múlt négy évben még az uniós át­laghoz sem kerültünk közelebb, hi­szen ugyanilyen értéket mértek 2013-ban is. Szlovákiának azonban nem csupán a fejlett nyugati orszá­gokhoz nem sikerül közelebb kerül­nie, a jegybank arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy az elmúlt időszakban Csehország, Magyarország és Len­gyelország gazdasága is gyorsabban nő, mint a szlovák. A jegybank elemzői ezt azzal magyarázzák, hogy Szlovákia a közszféra fo­gyasztása szempontjából ugyan az összes környező országot lekörözi, a lakossági fogyasztás tekintetében azonban jelentős lemaradásunk van. A jegybank szerint Szlovákia ter­melékenysége ezzel párhuzamosan még csökkent is az elmúlt évekhez képest, versenyképesség szempont­jából pedig a legrosszabbul teljesítő uniós tagországok közé tartozunk. A most közzétett elemzés szerint ez utóbbihoz elsősorban a hivatalok katasztrofális működése, a mindent átható korrupció, valamint az iskola- és egészségügy alulfmanszírozott- ságajárul hozzá. Egyvalamiben azonban mégis kö­zelítünk a fejlett nyugati uniós tag­országokhoz. A jegybank szerint a szlovákiai árszínvonal tavaly az uni­ós átlag 68 százalékát tett ki, ami az előző évhez képest 2 százalékpontos növekedésnek számít. (mi, siTA) Lemaradunk a versenyben Szlovákia egyre rosszabb hely a vállalkozók számára - derül ki a Világbank legfrissebb elemzósóből. Versenyképes­ség szempontjából a V4-es országok közül már csak Magyarországot körözzük le. Pozsony. Míg Szlovákia tavaly­előtt a 29., tavaly pedig a 33. volt a Világbank 190 országot tartalmazó versenyképességi listáján, idén a 39. helyre esett vissza. Ezzel a csehek és a lengyelek is megelőzik Szlovákiát, Lengyelország idén a 27., Csehor­szág a 30. legjobb feltételeket kínál­ja a vállalkozóknak az ottani letele­pedéshez. Magyarország a tavalyi 41. helyről idén a 48.-ra csúszott vissza. A legversenyképesebb or­szágok toplistáját egyébként to­vábbra is Uj-Zéland vezeti, amit Szingapúr, Dánia, Dél-Korea, Hongkong, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Norvégia követ. „A toplista összeállításánál a vállalkozások működéséhez kap­csolódó tíz területet vizsgálunk. Ezek között szerepel a cégalapítás; az építkezések engedélyezése; a villamos hálózatra csatlakozás; a tulajdoni bejegyzés; a hitelhez ju­tás; a befektetővédelem; az adófi­zetés; a külkereskedelem; a jogér­vényesítés és a fizetésképtelenség rendezése” - mondta Paul Römer, a Világbank elemzője. Szerinte a rangsort a gazdasági és pénzügyi élet minden szereplője, a potenciá­lis befektetők rendszeresen figye­lemmel kísérik, így fontos gyakor­lati jelentősége is van. (mi) Minden harmadik ember másnak is vett fel már banki kölcsönt A lakosság csaknem a har­mada már vett fel hitelt valaki másnak. A legtöbben a gyere­keiknek szeretnónek segíteni ilyen formában, sokan vesz­nek fel kölcsönt azonban a ba­rátaiknak is. Pozsony. Szlovákiában ugyan egyre többen juthatnak hitelhez, to­vábbra is rengetegen vannak azon­ban olyanok, akiknek az alacsony bevételeik vagy a korábban felhal­mozott adósságaik miatt a bankok nem hajlandók kölcsönözni. Ilyen­kor merül fel az a lehetőség, hogy a szülők, rokonok, barátok nevére ve­gyenek fel hitelt. „A lakosság több mint 28 százaléka vett fel már köl­csönt valaki másnak” - nyilatkozta Markéta Kolárová, az adósságbe­hajtással foglalkozó Kruk Csehor­szág és Szlovákia Kft. szóvivője, a társaság elemzésére hivatkozva. Közülük a legtöbben, csaknem a 38 (Képarchívum) százalékuk, olyan szülők, akik a gyerekeiket próbálják meg így kise­gíteni. A barátaiknak a 27, az élet­társuknak 19,aszüleiknekpediga 16 százalékuk vesz fel hitelt. A mások számára kölcsönt felvevők között az 54 és 65 év közötti korosztály do­minál. Regionális szempontból Eperjes megye vezet, ahol a lakos­ság 33 százaléka vett már fel hitelt valaki másnak, míg Pozsony me­gyében ezek aránya csupán 23 szá­zalék. Kolárová szerint ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a Po­zsonyban élők sokkal óvatosabbak az ilyen kisegítéssel kapcsolatban, másrészt a fővárosban élők általá­ban jobban keresnek, így a bankok­nál többnyire nincs problémájuk a hitelképességgel. „Akik így segíte­nek a gyerekeiken, szüleiken, bará­taikon, azoknak rendszeresen ellen­őrizniük kellene azt, hogy a hitel tényleges falhasználója átutalta-e a törlesztőrészleteket, ellenkező eset­ben ugyanis ők kerülnek bajba” - tette hozzá Kolárová, aki szerint az így felvett hitelek csaknem felénél a kölcsön átlagos összege meghaladja a 800 eurót. (mi, TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents