Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-23 / 269. szám, csütörtök
12| ISKOLA UTCA 2017. november 23. | www.ujszo.com Mi a komposzt? A talaj termőképességét elsősorban humusztartalma befolyásolja. A komposzt tulajdonképpen mesterséges humusz, ami a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz. A komposztálás célja: ► a hulladékmennyiség csökkentése ► a talaj javítása a szerves anyagok visszajuttatásával Ki lakik a komposztban? Földigiliszták, százlábúak, ezerlábúak, ugróvillások, talajlakó atkák, szárazföldi ászkarákok, mikroszkopikus baktériumok, gombák. Fontos, hogy a komposztáló érintkezzen a talajjal, hogy ezek a hasznos talaj lakók beköltözhessenek, segítsenek a komposztkészítésben. Miért jó a talajnak a komposzt? ► a komposzt humusztartalmában a tápanyagok olyan formában vannak jelen, hogy a növények könnyen fel tudják venni azokat, ► javul a talaj szerkezete, ami elősegíti levegőzését, ► sötét színe segíti a talaj felmelegedését, ► a komposzt jelentős vízmegkötő képessége következtében javul a talaj vízháztartása, ► nő a talaj biológiai aktivitása, ► a komposztban található hormonhatású anyagok serkentik a növények fejlődését, ► nagyobb lesz a növények ellenálló képessége a kórokozókkal és növényi kártevőkkel szemben, ► a talaj tápanyagtároló képessége növekszik, ► lassú a tápanyag feltáródása, kicsi a kimosódás veszélye. A komposzt további előnyei: ► tápanyag-visszapótlásra, trágyázásra is kiválóan alkalmas, ► nem kell elégetni a feleslegessé vált ágakat, nyesedéket, falevelet, ezáltal a levegőt se szennyezzük, ► a komposztálás során a szemünk előtt zajlik a természet önfenntartó körforgása, amelynek mi aktív részesei vagyunk. (Fotók: fotoiia.com, képarch) ssTái!fflPlT\ ,7 ól SZÓ val! A Tanuljunk az Új Szóval! munkafüzet felső tagozatos diákok számára készült, a projektben ezúttal 25 iskola 1300 diákja vesz részt, országszerte. Reméljük, amellett, hogy a munkafüzetet haszonnal forgatjátok, napilapunkat is megkedvelitek, mely rengeteg hasznos infprmációt, szórakoztató olvasmányt kínál nektek, az öt tematikus oldal anyagával pedig fejleszthetitek tudásotokat. A projekt a Környezetvédelmi Alap és a Petit Academy Alapítvány anyagi támogatásával valósul meg. A következő oldal november 28-án jelenik meg. TANULJUNK AZ ÚJ SZÓVAL! 4. Természetes számunkra, hogy amire nincs szükségünk, azt a szemétbe dobjuk, majd hetente egy vagy két alkalommal jönnek a kukások, és elviszik a hulladékot, amit „gyártottunk". Ám a szemét feldolgozása, „eltüntetése" is energiafogyasztással jár, amivel szintén a környezetünket terheljük. Ezért fontos a szelektív szemétgyűjtés - hiszen a hulladék nagy része még újrahasznosítható. Te is a szemétkosárba dobod az almacsutkát, a banánhéjat, a tojáshéjat, a teaíiltert vagy a papírtörlőt? Pedig sokkal jobban és célszerűbben is hasznosíthatod őket, és ezáltal rengeteget tehetsz a jövődért is. Miórt kell rá odafigyelni? A lakossági hulladék közel 30 százaléka szerves eredetű hulladék, amely a kukába kerülve is hamar bomlani, rohadni kezd, ezzel nem csupán kellemetlen bűzt áraszt magából, de fertőzéseket is okozhat. A lerakókon nemcsak az a baj, hogy indokolatlanul sok helyet foglal el ez a jól hasznosítható hulladék, hanem hogy a felszíntől elzárva a gombák és a baktériumok bomlasztó hatására a rothadási folyamat ott is gondokat okozhat. A szemét a bomlása során ugyanis jelentősen felmelegszik, illetve a folyamat során metángáz termelődik, ez pedig együttesen komoly tűzveszélyt jelenthet. A szerves hulladék nagy víztartalma miatt az égetők hatékonyságát is csökkenti, mivel rontja az égés minőségét. Gondolj bele, mennyi zöldség- és gyümölcsmaradék kerül a szemétbe, amelyből értékes, a talaj minőségét környezetkímélő módon javító kom- posztot nyerhetnénk! Mit tehetünk vele? A zöldhulladékot is lehet szelektálni, és érdemes is, mivel egy kis odafigyeléssel és minimális gyakorlattal a komposztálás során értékes kom- posztot készíthetünk. A baktériumok és a gombák bomlasztó tevékenységük során a természetben munkálkodva az őszi avarból, az elpusztult növényekből tápanyagban gazdag humuszt készítenek. Ezt a folyamatot utánozhatjuk a komposztálással. Ehhez szükség van egy árnyékos helyre, egy komposztládára és a zöldhulladékra. Komposztálót építhettek otthon a keltben vagy az iskolaudvaron, és akár a lakótelepen is, ha a házak lakói összefognak, és a parkban vagy a ház körüli zöld területen kezdtek a humuszgyártásba. A keletkezett komposztot használhatjuk otthon a konyhakert talajának táplálására, balkonládába és virágcserépbe növényeket ültethetünk bele, az iskolakertet vagy a lakótelepi park növényeinek talaját javíthatjuk vele. Komposztálj! A komposztálás, mint láthatod, most már nem csak a kerttulajdonosok feladata, felelőssége. A technika fejlődésével már lehetséges komposztálni a nagyváros közepén is. A mini konyhai komposztvöd- rök már elérhető áron kaphatók, és a legkisebb lakásban is elhelyezhetők. A komposztálás nem ördöngösség, minden gyerek tud, sőt szeret is komposztálni. A gyűjtés, vágás, aprítás, rétegezés, keverés... élvezetes kerti munkák. Aki egyszer végigcsinálja a folyamatot az iskola udvarán található komposztálónál vagy a saját kertjében, az biztosan megjegyzi egy egész Adjuk vissza a természetnek azt, ami a természeté MIT komposztálj? • zöldség- és gyümölcsmaradék (krumplihéj, almacsutka almahéj, sárgarépa-maradékok, levelek déligyümölcsök héja stb.) • apróra tört tojáshéj • kis mennyiségben papír tojásdoboz (apróra feldarabolva) • könnyen foszló papír törlőkendő • kávézacc • teafilter • kiforrázott tealevelek • fahamu • hervadt virág, • növényevő állat ürüléke alommal • festetlen papír • kevés toll • szőr • textil, •magvak. • Kertből: lehullott falevelek (néhány kivétellel: a dió, gesztenye, platán, tölgy és jegenye levelei nehezen bomlanak le és a bomlás során mérgező anyagok keletkezhetnek) • aprított nyesedék, elvirágzott növények • levágott fu (figyelni kell rá, mert ha túl nedves, akkor rőt- ■ hadásnak indulhat, így célszerű néhány napos szárítás után komposztálni) • faforgács • kéreg • gallyak. életre, hogy hogyan és miért is kell komposztálni. Az alapszabályok egyszerűek: fontos betartani, hogy mit lehet és mit nem lehet komposztálni, aprítani kell (5 cm-nél nagyobb darabok ne kerüljenek a komposztba), rétegezni kell, keverni kell és nedvesen tartani. MIÉRT komposztálj? ► Csökkentsd a hulladékodat, az ökológiai lábnyomodat! | ► Évente csaknem 400 kg hulladékot termelsz, melynek 30 százaléka komposztálható. MIT NE komposztálj? • Festék • lakk • olaj • zsír • műanyag • üveg • cserép • fém • fertőzött, beteg növényi maradvány • kemény, viaszos levél (magyal, fenyő) • indás vagy futónövények szára • burgonyaszár (gumó- és szárrothadás terjesztésének veszélye miatt) • tarack, gyomnövény (továbbszaporodása miatt) • ételmaradék • hús, csont • húsevő állat ürüléke. Az ételmaradékok szerves anyagok, és lebomlanak, de ne tedd a kerti komposztálóba, mert odavonzzák a rágcsálókat és a legyeket. A mini konyhai komposztálok alkalmasak minden ételmaradék lebontására, mivel ott más (oxigén nélküli) komposztálási folyamat zajlik. i ► Javítsd a talajt a szerves hulladékokban lévő tápanyagokkal! i HOGYAN komposztálj? j Apríts: 3-5 cm-nél nagyobb darabo- i kát ne dobj a komposztba. Rétegezz: zöldebb (nitrogénben gaz- ; dag) hulladékra, szárazabb, fásabb (szénben gazdag) hulladék kerüljön. A rétegek közé szórt adalékanyagok I (föld, kőzetliszt) j avítj ák a minőséget. Kevetj: 5-6 hetente keverd össze, az ! oxigénellátás javításához. Tartsd nedvesen: ha nem esik az eső locsold meg. A túl száraz komposzt- i bán leáll a lebomlási folyamat. A túl sok víz elkerülése végett a komposztáló keretet jó vízelvezetésű, árnyékos | helyre, közvetlenül a talajra tedd. (Forrás: aprolepes, gyerekkertesz, kothalo) Összeállította: Mislay Edit
