Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-22 / 268. szám, szerda
KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA WWW .ujszo.com | 2017. november 22. Az egykori szolyvai gyűjtőtáborban emlékeztek a deportáltakra 115 A magyarországi Csonka-Bereg megye huszonhárom településéről elhurcolt 1768, valamint a szlovákiai Ung-vidék tizenhét községéből deportált 199 áldozat neve olvasható a táblákon LECZO ZOLTÁN Közel kétezer további áldozat nevét vésték fel a márványtáblákra. SZOLYVA A II. világháború után szovjet munkatáborokba hurcoltakra emlékeztek a hétvégén Kárpátalján, a Szolyvai Emlékparkban. Huszonkét új emléktáblát avattak az elhunytak tiszteletére. Az egykori gyűjtőtábor helyén létesített emlékparkban elhelyezett márványlapokon a magyarországi Csonka-Bereg megye huszonhárom településéről elhurcolt 1768, valamint a szlovákiai Ung-vidék tizenhét községéből deportált 199 áldozat neve olvasható. A megemlékezésen a rossz idő ellenére több százan vettek részt, az elhurcoltak hozzátartozóin kívül többek közt ukrajnai, szlovákiai és magyarországi politikai és civil szervezetek, valamint a történelmi egyházak képviselői is lerótták tiszteletüket. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) választmánya 1989. október 14-én tett közzé egy felhívást arról, hogy az egykori szolyvai gyűjtőtábor helyén emlékparkot kell építeni, és gyűjtést indított e célból. Még ugyanebben a hónapban a kárpátaljai Nagypaládon emlékművet állítottak a szolyvai áldozatok tiszteletére. A KMKSZ kezdeményezésére a Szolyvai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1989. október 29-én járult hozzá, hogy a város területén emlékparkot alakítsanak ki. Az alapkövet 1990. november 24-én. tették le, ám az emlékpark építése pénzhiány miatt leállt. Áprilisban Tóth Mihály vezetésével megalakult a Kárpátaljai Alapítvány, mely a munka folytatását tűzte ki céljául. Az egyesület új gyűjtést is indított, a munkálatok 1993-ban folytatódhattak. Mivel az összegyűlt pénz hamar elfogyott, Tóth Mihály az Illyés Gyula Közalapítványtól (IKA) kért segítséget. Az IKA kuTöbb száz megemlékező rótta le kegyeletét az emlékparkban (A szerző felvételei) ratóriuma kedvezően bírálta el a Kárpátaljai Alapítvány pályázatát, cserébe azonban azt kérték, hogy az emlékpark ügyeit külön bizottság felügyelje. 1994. július 9-én Ung- váron megalakult a Szolyvai Emlékpark Bizottság. Az IKA ezután 10 ezer dollárral támogatta a park kialakítását, melyet 1994. november 27-én felavattak. Másnap több ezer fő részvételével megemlékezést tartottak, melyen Dupka György, az emlékparkbizottság titkára felolvasta azoknak a településeknek a nevét, ahonnan embereket hurcoltak el a táborba. Ezt a listát Göncz Árpád akkori magyar köztársasági elnök és Szerhij Usztics, a Kárpátaljai Területi Tanács elnökének levelével együtt egy urnában a falba helyezték. Áz emlékpark építése 1995-ben folytatódott, segítséget nyújtott a munkálatokhoz a német hadisír- gondozó szervezet is. Az emlékpark legmagasabb pontján emlékoszlopot emeltek, amit 1995. november 19-én avattak fel. Az emlékpark később újabb emlékművekkel bővült. 2004-ben második világháborús magyar katonasírokra került szabványos katonai kereszt, a polgári áldozatok emlékére pedig kopjafát állítottak. Többéves gyűjtő- és kutatómunka eredményeként 2004-ben elkészülhettek az áldozatok nevét tartalmazó márványtáblák is, melyeket a fő emlékmű falára szereltek fel. A fekete márványból készült táblákra akkor több mint 12 ezer nevet véstek fel. 2008-ban avatták fel a Szolyvai Emlékpark kápolnáját, melynek harangját a magyarországi Vásárosnamény adományozta. Épült Mária Terézia kegyelméből A háromhajós szakrális építmény őse a tatárjárás idején pusztulhatott el (A szerző felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN A város főterét uraié templom első látszatra szokványos barokk szakrális épület, amelyet a torony nyugati oldalán lévő felirat szerint Fenséges Királynő Mária Terézia Építette Istennek és a katolikusoknak. 1792 szeptemberében Keresztelő Szent János fővételének szentelték. RIMASZOMBAT A ma létező templom falai mellett azonban sokkal régebbi, sok érdekességet rejtő építkezések nyomait tárták fel bő két évtizeddel ezelőtt. A korábbi templomról Messzi homályba vész, és pontosan meg sem határozható, mikor épülhetett Rimaszombat első temploma. Mivel feltételezhető, hogy a település államalapítás korabeli, első templomának építését is ebbe az időbe kell elhelyezni, és a ma álló templom alatt rejtőznek az egykori nyomai. Az első írásos emlékek közül az 1187-ben, III. Orbán pápa idején keletkezett stefanita ispotályos kanonokrendet jóváhagyó hulla lehet érdekes, amely bizonyos Churia Sombat helyet jelöl meg a gyógyító lovagrend Szent János tiszteletére emelt templomának. Mivel semmiféle Csuraszombat nincs, s az ehhez hasonlító nevű, innen messze lévő Muraszombat temploma pedig szintén román kori, ám kezdetektől fogva Szent Miklósnak rendelt, igen nagy a valószínűsége, hogy ez a bizonyos Csuraszombatnak olvasott Churia Sombat a Rimaszombat elnevezést takaija. A két évtizeddel ezelőtt befejezett részleges régészeti feltárás pedig bizonyítja, hogy egy román kori, háromhajós, bazilikális elrendezésű, feltehetően félköríves záródású szentélyes, sekrestyével és mellékkápolnákkal ellátott templom alapfalaira épült a ma is álló templom a késő barokk építészeti stílus jegyében. Az is biztosra vehető, hogy ennek a háromhajós szakrális építménynek az őse a tatárjárás idején pusztulhatott el, és a maradványai ma is ott vannak a föld alatt. Hogy a belső berendezéséből egyedüliként megmaradt, a helyi múzeumban őrzött, homokkőből faragott robusztus keresztelőmedencében valóban a pogányságról kereszténységre áttérőket mártották volna meg, arra nincs bizonyíték, de a keresztelőmedence kora román kori stílusjegyei szerint akár el is képzelhető ez. Mint oly sok templom ezen a vidéken, a rima- szombati is sokszor sérülhetett, és több átalakításon esett át. A ma álló templom bizonyos részeit - például a hajó és a torony csatlakozásánál léTájoló Rimaszombat katolikus temploma a város főterén található a 48.3836/20.0177 GPS-koordinátánál. vő toronyfeljáró részt - a régi templom 1775-ben elrendelt bontásakor nem szedték szét az alapokig. Érdemes lenne építészettörténeti feltárást végezni, de erre leghamarabb a külső vakolat esetleges rekonstrukciójakor kerülhetne sor. Izgalmas lenne a román kori toronyfalakat azonosítani, még az is lehet, ami más templomátalakításoknál sem ritka, hogy a korábbi román és gótikus stílusú átépítések bizonyos faragványai - oszlopfők, boltívek, ablakkeretek darabjai - másodlagos helyzetben, falba berakva kerülnének elő. Titkok a templom alatt Rimaszombat temploma kezdetben katolikus, majd sokáig református volt, egészen az 1769-es vallási villongásokig, amikor bizonyos Karaba György által szervezett körmenet miatt kisebb csetepaté alakult ki a református hívek és a körmenetben részt vevők közt. A vallási villongás miatt a templomot elkobozták a reformátusoktól, majd 1775-ben elrendelték lebontását. Ennek egyrészt az is oka lehetett, hogy az épület korábban súlyos károkat szenvedett, s mivel nem csak szent hely, hanem a köré épített erődítménnyel együtt menedékhely is volt, többször háborúk, tűzvész, török és német, kuruc és labanc sereg pusztította. Kászim, az egri pasa például 1661- ben engedélyt adott a megrokkant védőfalak helyreállítására. Amikor feltárták a templom körüli teret, számtalan érdekesség került elő. Az északi oldalon egy csonttár, benne közel félezemyi koponyával, összeégett edények maradványaival, amelyek az 1506-os tűzvész tanúi lehettek. A temetőrészen alig 70-80 centi mélységben már sírokat találtak, kevés melléklettel, néhány ruhakapocs és Mátyás király dénáijai, halotti gyűrűk, fejdíszek nyoma volt azonosítható. Az északi rész alatti, megbolygatott és omladékkal telehordott kripta feltárására nem került sor, de a régi falak mellett előkerült egy téglából rakott sír, benne a koporsó réz- vereteinek maradványai, s közel hozzá egy faragott homokkő sírjel, amelyen fémművesség szimbólumai, kalapács és üllő láthatók. Ha egyszer feltárják Rimaszombat templomát, sok érdekességet találhatnak a régészek.
