Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)

2017-11-22 / 268. szám, szerda

www.ujszo.com | 2017. november 22. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Járványra várva A hagyományos, őshonos ká-európai influenzáról már alig hallani VERES ISTVÁN I dén sem maradunk járvány nélkül, nyugtatják a népet a tisztiorvosok. Milyen szép szó is ez, hogy tisztiorvos. Nem tudom, egy orvos mitől tiszti, és mitől csak simán orvos, de nem tudok ellenállni, hogy ne használ­jam a kifejezést. Talán ez is egy jár­vány tünete. Ami viszont most célba vett minket, pontosabban Európát, az az úgynevezett ausztrál influen­za. A hagyományos, sima, vagy ha úgy tetszik, őshonos ká-európai influenzáról már alig hallani, hiszen az utóbbi évtizedben túlharsogták a madárinfluenzák meg a sertésinflu­enzák néven hájpolt távoli rokonai. Féltünk is tőlük eleget, ahogy köze­lítettek felénk, országról országra, madárról madárra, sertésről sertés­re. Száll a rege várról várra, száll a madár ágról ágra. Az influenza meg madárról madárra. Aztán ahogy ideértek, mindig vége lett a télnek, kezdődtek a tavaszi munkák, és már nem volt időnk betegeskedni, sem félni. Talán majd idén. Vagy 2018 első hónapjaiban, hiszen a tisztior­vosok becslése szerint elkerülhetet­len, hogy az ausztrál influenza be­hálózza a Kárpát-medencét. Egyszerűen bejön és birtokba vesz, leigáz minket, mondhatni új hont foglal magának. Nem bújhatunk el előle, ezért mindenkinek ajánlják, hogy oltássá be magát. A lakosság húsz százaléka ezt általában meg is teszi, a többiek pedig vagy megten­nék, de elfelejtik, vagy szándékosan nem engedik magukba pumpáltatni az ellenanyagot, mondván: na per­sze, hogy a világot behálózó gyógy­szerlobbi röhögjön a markába? Egyébként azt regélik erről az ausztrál influenzáról, hogy nem könnyű nem elkapni, hiszen egy olyan törzsről van szó, mely boly­gónk déli féltekéjén mutálódott, vagyis mi, északi féltekeiek nem vagyunk ellenállóak vele szemben. És hogy még az is könnyen elkap­hatja, aki beoltatta magát, csak nála biztosan nem lesz szövődményes lefolyás. Tehát így vagy úgy, min­denki találkozni fog vele. Ilyen szempontból meg is nyugodhatunk, hiszen kár izgulni, ha egyszer a tisz­tiorvos szerint mindenkit elér a ví­rus. Már csak azt kell kitalálni, mi­lyen körülmények közt váijuk az ér­kezését. Mert az viszont nem mind­egy. Mit fog rólunk gondolni a vírus, ha például trehány öltözetben, gyűrött ingben, burgonyaszirommal a kezünkben a tévé előtt őrjöngve talál ránk? Vagy kocsisorban ká­romkodva az esős utcán, szidva az előttünk araszolót, miért engedi maga elé a szomszéd sávból erősza­kosan tolakodókat. Legjobb talán, ha pokrócba csavarva, kezünkben egy bögre forralt borral, homlokunkon bizakodó és bölcs derűvel várjuk a vírus érkeztét, mondjuk Plutarkhosz Párhuzamos életrajzait olvasgatva. És persze biztos, ami biztos, min­dig legyen nálunk egy csomag pa- pírzsepi, legalább egyszázaléknyi esélyt pedig azért adjunk annak a lehetőségnek is, hogy mi nem kap­juk el. Hisz tudjuk: nincs lehetetlen, csak olyan, hogy Soros György nem akarja. j|P—'^OTTHON CSAK RÖHÖGNEK -----_ R AJTAM, ELVTÁRSAK!!! HÁT NEM, ELVTÁRSAK! ILLETVE ELVTÁRSAK, CSAK... MASUK ^Rmr—ÉBTENEK ENSEM, ELVTÁRSAK hJLilÉk. 1 A nagy dumás (Cartoonizer) A legforróbb tél vár Európára A nemzetközi és a német sajté is Angela Merkel veresége­ként értékeli, hogy kútba estek a német kormányala­kítási tárgyalások. A Die Welt A Merkel-módszer vé­ge című kommentárjában azt írta: a kudarc mindenekelőtt vereség a kan­cellár számára, aki ugyan sokáig si­keres volt azzal, hogy állandóan a vi­tavezetői, moderátori szerepbe he­lyezkedett, de módszere miatt éppen ő a leginkább hibás az új koalíció meghiúsulásában. A híresen türelmes kancellár heteken keresztül csak mo­derált, és nem adott lendületet a tár­gyalásoknak, nem volt elég ereje ah­hoz, hogy összehozza a három kisebb pártot (CSU, FDP, Zöldek), és főleg nem volt elképzelése arról, hogy mi lehet az a nagy, közös gondolat, az a modernizációs cél, amely a tárgyalá­sok vezető elve lehetne. A Berliner Zeitung A leváltásra váró kancellár című kommentárjában kiemelte: Merkel „örökös kancellár­nak” nem sikerült a kormányalakítás, „nem volt ereje megakadályozni, hogy a kicsik döntsék el, létrejön-e valami nagyszabású” dolog. „Akármi is történik, akár előreho­zott választások lesznek, akár ki­sebbségi kormányzás, akár újabb nagykoalíció, Merkel valamennyi konstellációban már csak a leváltásra váró kancellár lesz” - írta a Berliner Zeitung. A Handelsblatt német üzleti lap szerint érthetetlen, hogyan fordulha­tott elő, hogy Merkel, aki jól tud ke­zelni olyan autokratákat, mint Trump, Putyin és Erdogan, nem tudott (vagy nem akart) kidolgozni egy kormány- programot Horst Seehofer CSU- elnökkel, illetve a liberálisok és a zöl­dek vezetőjével. Amilyen tiszteletre méltó a kancellár külpolitikai telje­sítménye, annyira sovány a belpoli­tikai mérlege. A külföldi kommentátorok Európa legforróbb politikai telére számíta­nak. A kudarc nemcsak Németor­szágban okozott alapos felfordulást, de Európán is bizonytalanság lett úr­rá. A kommentátorok attól tartanak, hogy Európa egy stabil Németország nélkül válságba zuhan. Az olasz La Stampa azt írta: A németországi hír csak a kárörvendőknek jelent öröm­hírt. Egy stabil Németország Európa hasznára válik, éppen ezért remélhe­tőleg hamarosan pozitív eredmény születik, s a szükséges kompro­misszumok ellenére a németek nem vesztik el a rendszerükbe vetett bi­zalmukat. A francia Le Monde szerint Né­metország éppen most zuhant súlyos politikai válságba, s ettől egész Éu- rópa szenvedni fog. Berlin tapsolt Emmanuel Macron megválasztásá­nak, s úgy tűnt, hogy a francia—német páros nyeregben van, szárnyaltak a remények. Németország nemcsak az EU legnagyobb gazdasága, hanem az unió stabilitási pólusa is, és Francia- ország számára nélkülözhetetlen az európai projektben. A német politika irányítóinak tudatában kell lenniük ennek a felelősségnek. (MTI) Haszontalan idióta MARIÁN LEŠKO A ndrej Kiska ugyanazon a napon mondott beszédet Strasbourgban az Európai Parlamentben, amikor Andrej Danko a moszkvai dumában szónokolt. Az államfőt állva tap­solták az európai képviselők, a szlovák parlament elnökét pe­dig az oroszok - ebből rögtön világos, hogy nem mondhatták ugyanazt. Még csak hasonlót sem. Mégis sokkoló, hogy a három hazai legfőbb köz­jogi méltóság közül kettőnek a beszéde hogyan különbözhet ennyire. Október 23-án írt alá közös nyilatkozatot a szlovák államfő, a minisz­terelnök és a házelnök arról, hogy az ország legfontosabb dolgait, irá­nyultságát, külpolitikáját illetően egyformán fognak nyilatkozni - idehaza és külföldön egyaránt. Húsz nap múlva szétesett a „kórus”, mert Andrej Danko moszkvai koncertjével szólista karrierbe kezdett. Dicséret illeti az út kezdeményezőjét, a pozsonyi orosz nagykövetséget, milyen pontosan mérte fel a szlovák parlament elnökét: néhány elismerő, hízelgő mondat fejében - melyekre annyira áhítozik idehaza - eljátssza az oroszok számá­ra hasznos idióta szerepét. A kifejezést egyébként maga Vlagyimir Iljics Lenin vitte be a politikába, eredetiben is szépen cseng: paleznij idijot. A három vezető szlovák politikus közös nyilatkozatában az is szerepel, hogy jelentősen romlott Szlovákia „biztonságpolitikai környezete”. Aki csak fél füllel hallja néha-néha a híreket, még az is tudja, hogy számunkra, az Európai Unió és a NATO tagállamai számára az orosz beavatkozások miatt romlott a biztonságpolitikai helyzet. A Krím elfoglalása, Moszkva szerepe a kelet-ukrajnai konfliktusban, a NATO és az EU tagállamaiban tartott választások befolyásolására tett lépések... Andrej Kiska nem kertelt Strasbourgban. Kijelentette, hogy az orosz dezinformációs kampány és propagandaháború óriási veszélyt jelent az Európai Unióra, mert célja az európai stabilitás és a demokratikus intéz­ményekbe vetett bizalom megrendítése - egyszóval legyen minél nagyobb káosz. Kiska nagyra értékelte, hogy az Európai Parlament tavaly ilyen szellemben fogadott el határozatot Oroszországról, és bírálta azokat, akik a Krím annektálása és a kelet-ukrajnai háborús konfliktus után is úgy tesz­nek, mintha nem történt volna semmi és minden a legnagyobb rendben lenne. Állva tapsolták az EP-képviselők. Persze Andrej Danko is kiérdemelte a tapsot Moszkvában. Hiszen mi­kor mondták utoljára az állami duma képviselőinek, hogy megértik őket, hogy bíznak bennük, hogy a szlovákok és az oroszok közös célja a „mi szláv világunk kiteljesztése”? Hát mikor hallották utoljára, hogy „erős Oroszország (!) nélkül nincs béke”? Szlovákiajövőjével kapcsolatban Danko egyetlenegyszer említette meg Európát, de gyorsan hozzá is tette, hogy „Európában az Orosz Föderációnak meghatározó szerepet kell ját­szania”: Volt is nagy ováció. A Híd képviselője, František Šebej nemcsak Danko beszédét, hanem magát a moszkvai utat is bírálta. Hozzátette, hogy Danko részéről nem feltételez célzatosságot, a mi házelnökünk egyszerűen még azzal sincs tisztában, hogy mit jelent egy ilyen látogatás és felszólalás. Még ha ez igaz is lenne - bár feltehetően nem az -, akkor is adódik a kérdés, hogy lehet egy európai uniós tagállam parlamentjének elnöke olyan ember, aki kép­telen alapvető dolgokat felmérni. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ Radioaktív felhő jött Oroszországból A Paks2-t építő orosz Roszatom cáfolja, hogy az Európa fölé érke­zett radioaktív felhő az ő létesít­ményéből szivárgott a levegőbe, de kiderült, hogy máshonnan nem nagyon származhat, a cég pedig korábban egyenesen hazudott az ügyben. Október elején több európai me­teorológiai központ is enyhe radioaktivitás-növekedést mért a kontinens felett. A nukleáris felhőt a ruténium 106-os izotópja alkot­ta, egészségügyi kockázata nem volt. Azt lehetett tudni, hogy a felhő Oroszország vagy Kazahsz­tán felől érkezett. Ilyen anyag se a természetben, se atomerőműben nem keletkezik, ezért valamilyen más típusú nukleáris üzemből szivárgott ki. A Roszatom októ­berben közleményt adott ki arról, hogy Oroszország felett szinte se­hol nem mutatták ki a szennyező­dést, pláne nem a Dél-Urálban, ahol a cég telephelye van. Most kiderült, hogy ez nem igaz. Tegnap a Roszhidromet orosz kormányzati intézet közölte, több mérőállomásán is kimutatta a 106­os ruténiumot a légkörben, először pedig éppen a Dél-Urálban - amelyről a Roszatom ugyanezekre az adatokra hivatkozva azt állítot­ta, nem érintett terület. A fertőzést először szeptember 25-én mutatták ki, két olyan mé­rőponton, amelyek 100 kilométe­res körzetében található a Majak nevű nukleáris telep, ahol a Ro­szatom az atomerőművekben el­használt fűtőelemeket dolgozza fel. A környéken ez az egyetlen telep, ahonnan származhat a szennyeződés. A korábban európai intézetek által is kimutatott tényt, hogy Orosz­országból érkezett a nukleáris fel­hő, hivatalos orosz forrás tehát tegnap ismerte el először. Ugyan­akkor a Roszhidrometet vezető Makszim Jakovenko azt mondta, nekik nem feladatuk kideríteni, mi a szennyezés forrása. A Roszatom továbbra is tagadja, hogy tőlük szivárgott ki a radio­aktív szennyeződés. Mi több, a cég vezetői azt írták, hogy idén semmilyen formában sem dol­goztak radioaktív izotóppal. Kazahsztán szintén tagadja, hogy az ő létesítményeikből került vol­na a légkörbe a sugárzó anyag. (MTI, 444.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents