Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-22 / 268. szám, szerda
www.ujszo.com | 2017. november 22. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Járványra várva A hagyományos, őshonos ká-európai influenzáról már alig hallani VERES ISTVÁN I dén sem maradunk járvány nélkül, nyugtatják a népet a tisztiorvosok. Milyen szép szó is ez, hogy tisztiorvos. Nem tudom, egy orvos mitől tiszti, és mitől csak simán orvos, de nem tudok ellenállni, hogy ne használjam a kifejezést. Talán ez is egy járvány tünete. Ami viszont most célba vett minket, pontosabban Európát, az az úgynevezett ausztrál influenza. A hagyományos, sima, vagy ha úgy tetszik, őshonos ká-európai influenzáról már alig hallani, hiszen az utóbbi évtizedben túlharsogták a madárinfluenzák meg a sertésinfluenzák néven hájpolt távoli rokonai. Féltünk is tőlük eleget, ahogy közelítettek felénk, országról országra, madárról madárra, sertésről sertésre. Száll a rege várról várra, száll a madár ágról ágra. Az influenza meg madárról madárra. Aztán ahogy ideértek, mindig vége lett a télnek, kezdődtek a tavaszi munkák, és már nem volt időnk betegeskedni, sem félni. Talán majd idén. Vagy 2018 első hónapjaiban, hiszen a tisztiorvosok becslése szerint elkerülhetetlen, hogy az ausztrál influenza behálózza a Kárpát-medencét. Egyszerűen bejön és birtokba vesz, leigáz minket, mondhatni új hont foglal magának. Nem bújhatunk el előle, ezért mindenkinek ajánlják, hogy oltássá be magát. A lakosság húsz százaléka ezt általában meg is teszi, a többiek pedig vagy megtennék, de elfelejtik, vagy szándékosan nem engedik magukba pumpáltatni az ellenanyagot, mondván: na persze, hogy a világot behálózó gyógyszerlobbi röhögjön a markába? Egyébként azt regélik erről az ausztrál influenzáról, hogy nem könnyű nem elkapni, hiszen egy olyan törzsről van szó, mely bolygónk déli féltekéjén mutálódott, vagyis mi, északi féltekeiek nem vagyunk ellenállóak vele szemben. És hogy még az is könnyen elkaphatja, aki beoltatta magát, csak nála biztosan nem lesz szövődményes lefolyás. Tehát így vagy úgy, mindenki találkozni fog vele. Ilyen szempontból meg is nyugodhatunk, hiszen kár izgulni, ha egyszer a tisztiorvos szerint mindenkit elér a vírus. Már csak azt kell kitalálni, milyen körülmények közt váijuk az érkezését. Mert az viszont nem mindegy. Mit fog rólunk gondolni a vírus, ha például trehány öltözetben, gyűrött ingben, burgonyaszirommal a kezünkben a tévé előtt őrjöngve talál ránk? Vagy kocsisorban káromkodva az esős utcán, szidva az előttünk araszolót, miért engedi maga elé a szomszéd sávból erőszakosan tolakodókat. Legjobb talán, ha pokrócba csavarva, kezünkben egy bögre forralt borral, homlokunkon bizakodó és bölcs derűvel várjuk a vírus érkeztét, mondjuk Plutarkhosz Párhuzamos életrajzait olvasgatva. És persze biztos, ami biztos, mindig legyen nálunk egy csomag pa- pírzsepi, legalább egyszázaléknyi esélyt pedig azért adjunk annak a lehetőségnek is, hogy mi nem kapjuk el. Hisz tudjuk: nincs lehetetlen, csak olyan, hogy Soros György nem akarja. j|P—'^OTTHON CSAK RÖHÖGNEK -----_ R AJTAM, ELVTÁRSAK!!! HÁT NEM, ELVTÁRSAK! ILLETVE ELVTÁRSAK, CSAK... MASUK ^Rmr—ÉBTENEK ENSEM, ELVTÁRSAK hJLilÉk. 1 A nagy dumás (Cartoonizer) A legforróbb tél vár Európára A nemzetközi és a német sajté is Angela Merkel vereségeként értékeli, hogy kútba estek a német kormányalakítási tárgyalások. A Die Welt A Merkel-módszer vége című kommentárjában azt írta: a kudarc mindenekelőtt vereség a kancellár számára, aki ugyan sokáig sikeres volt azzal, hogy állandóan a vitavezetői, moderátori szerepbe helyezkedett, de módszere miatt éppen ő a leginkább hibás az új koalíció meghiúsulásában. A híresen türelmes kancellár heteken keresztül csak moderált, és nem adott lendületet a tárgyalásoknak, nem volt elég ereje ahhoz, hogy összehozza a három kisebb pártot (CSU, FDP, Zöldek), és főleg nem volt elképzelése arról, hogy mi lehet az a nagy, közös gondolat, az a modernizációs cél, amely a tárgyalások vezető elve lehetne. A Berliner Zeitung A leváltásra váró kancellár című kommentárjában kiemelte: Merkel „örökös kancellárnak” nem sikerült a kormányalakítás, „nem volt ereje megakadályozni, hogy a kicsik döntsék el, létrejön-e valami nagyszabású” dolog. „Akármi is történik, akár előrehozott választások lesznek, akár kisebbségi kormányzás, akár újabb nagykoalíció, Merkel valamennyi konstellációban már csak a leváltásra váró kancellár lesz” - írta a Berliner Zeitung. A Handelsblatt német üzleti lap szerint érthetetlen, hogyan fordulhatott elő, hogy Merkel, aki jól tud kezelni olyan autokratákat, mint Trump, Putyin és Erdogan, nem tudott (vagy nem akart) kidolgozni egy kormány- programot Horst Seehofer CSU- elnökkel, illetve a liberálisok és a zöldek vezetőjével. Amilyen tiszteletre méltó a kancellár külpolitikai teljesítménye, annyira sovány a belpolitikai mérlege. A külföldi kommentátorok Európa legforróbb politikai telére számítanak. A kudarc nemcsak Németországban okozott alapos felfordulást, de Európán is bizonytalanság lett úrrá. A kommentátorok attól tartanak, hogy Európa egy stabil Németország nélkül válságba zuhan. Az olasz La Stampa azt írta: A németországi hír csak a kárörvendőknek jelent örömhírt. Egy stabil Németország Európa hasznára válik, éppen ezért remélhetőleg hamarosan pozitív eredmény születik, s a szükséges kompromisszumok ellenére a németek nem vesztik el a rendszerükbe vetett bizalmukat. A francia Le Monde szerint Németország éppen most zuhant súlyos politikai válságba, s ettől egész Éu- rópa szenvedni fog. Berlin tapsolt Emmanuel Macron megválasztásának, s úgy tűnt, hogy a francia—német páros nyeregben van, szárnyaltak a remények. Németország nemcsak az EU legnagyobb gazdasága, hanem az unió stabilitási pólusa is, és Francia- ország számára nélkülözhetetlen az európai projektben. A német politika irányítóinak tudatában kell lenniük ennek a felelősségnek. (MTI) Haszontalan idióta MARIÁN LEŠKO A ndrej Kiska ugyanazon a napon mondott beszédet Strasbourgban az Európai Parlamentben, amikor Andrej Danko a moszkvai dumában szónokolt. Az államfőt állva tapsolták az európai képviselők, a szlovák parlament elnökét pedig az oroszok - ebből rögtön világos, hogy nem mondhatták ugyanazt. Még csak hasonlót sem. Mégis sokkoló, hogy a három hazai legfőbb közjogi méltóság közül kettőnek a beszéde hogyan különbözhet ennyire. Október 23-án írt alá közös nyilatkozatot a szlovák államfő, a miniszterelnök és a házelnök arról, hogy az ország legfontosabb dolgait, irányultságát, külpolitikáját illetően egyformán fognak nyilatkozni - idehaza és külföldön egyaránt. Húsz nap múlva szétesett a „kórus”, mert Andrej Danko moszkvai koncertjével szólista karrierbe kezdett. Dicséret illeti az út kezdeményezőjét, a pozsonyi orosz nagykövetséget, milyen pontosan mérte fel a szlovák parlament elnökét: néhány elismerő, hízelgő mondat fejében - melyekre annyira áhítozik idehaza - eljátssza az oroszok számára hasznos idióta szerepét. A kifejezést egyébként maga Vlagyimir Iljics Lenin vitte be a politikába, eredetiben is szépen cseng: paleznij idijot. A három vezető szlovák politikus közös nyilatkozatában az is szerepel, hogy jelentősen romlott Szlovákia „biztonságpolitikai környezete”. Aki csak fél füllel hallja néha-néha a híreket, még az is tudja, hogy számunkra, az Európai Unió és a NATO tagállamai számára az orosz beavatkozások miatt romlott a biztonságpolitikai helyzet. A Krím elfoglalása, Moszkva szerepe a kelet-ukrajnai konfliktusban, a NATO és az EU tagállamaiban tartott választások befolyásolására tett lépések... Andrej Kiska nem kertelt Strasbourgban. Kijelentette, hogy az orosz dezinformációs kampány és propagandaháború óriási veszélyt jelent az Európai Unióra, mert célja az európai stabilitás és a demokratikus intézményekbe vetett bizalom megrendítése - egyszóval legyen minél nagyobb káosz. Kiska nagyra értékelte, hogy az Európai Parlament tavaly ilyen szellemben fogadott el határozatot Oroszországról, és bírálta azokat, akik a Krím annektálása és a kelet-ukrajnai háborús konfliktus után is úgy tesznek, mintha nem történt volna semmi és minden a legnagyobb rendben lenne. Állva tapsolták az EP-képviselők. Persze Andrej Danko is kiérdemelte a tapsot Moszkvában. Hiszen mikor mondták utoljára az állami duma képviselőinek, hogy megértik őket, hogy bíznak bennük, hogy a szlovákok és az oroszok közös célja a „mi szláv világunk kiteljesztése”? Hát mikor hallották utoljára, hogy „erős Oroszország (!) nélkül nincs béke”? Szlovákiajövőjével kapcsolatban Danko egyetlenegyszer említette meg Európát, de gyorsan hozzá is tette, hogy „Európában az Orosz Föderációnak meghatározó szerepet kell játszania”: Volt is nagy ováció. A Híd képviselője, František Šebej nemcsak Danko beszédét, hanem magát a moszkvai utat is bírálta. Hozzátette, hogy Danko részéről nem feltételez célzatosságot, a mi házelnökünk egyszerűen még azzal sincs tisztában, hogy mit jelent egy ilyen látogatás és felszólalás. Még ha ez igaz is lenne - bár feltehetően nem az -, akkor is adódik a kérdés, hogy lehet egy európai uniós tagállam parlamentjének elnöke olyan ember, aki képtelen alapvető dolgokat felmérni. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ Radioaktív felhő jött Oroszországból A Paks2-t építő orosz Roszatom cáfolja, hogy az Európa fölé érkezett radioaktív felhő az ő létesítményéből szivárgott a levegőbe, de kiderült, hogy máshonnan nem nagyon származhat, a cég pedig korábban egyenesen hazudott az ügyben. Október elején több európai meteorológiai központ is enyhe radioaktivitás-növekedést mért a kontinens felett. A nukleáris felhőt a ruténium 106-os izotópja alkotta, egészségügyi kockázata nem volt. Azt lehetett tudni, hogy a felhő Oroszország vagy Kazahsztán felől érkezett. Ilyen anyag se a természetben, se atomerőműben nem keletkezik, ezért valamilyen más típusú nukleáris üzemből szivárgott ki. A Roszatom októberben közleményt adott ki arról, hogy Oroszország felett szinte sehol nem mutatták ki a szennyeződést, pláne nem a Dél-Urálban, ahol a cég telephelye van. Most kiderült, hogy ez nem igaz. Tegnap a Roszhidromet orosz kormányzati intézet közölte, több mérőállomásán is kimutatta a 106os ruténiumot a légkörben, először pedig éppen a Dél-Urálban - amelyről a Roszatom ugyanezekre az adatokra hivatkozva azt állította, nem érintett terület. A fertőzést először szeptember 25-én mutatták ki, két olyan mérőponton, amelyek 100 kilométeres körzetében található a Majak nevű nukleáris telep, ahol a Roszatom az atomerőművekben elhasznált fűtőelemeket dolgozza fel. A környéken ez az egyetlen telep, ahonnan származhat a szennyeződés. A korábban európai intézetek által is kimutatott tényt, hogy Oroszországból érkezett a nukleáris felhő, hivatalos orosz forrás tehát tegnap ismerte el először. Ugyanakkor a Roszhidrometet vezető Makszim Jakovenko azt mondta, nekik nem feladatuk kideríteni, mi a szennyezés forrása. A Roszatom továbbra is tagadja, hogy tőlük szivárgott ki a radioaktív szennyeződés. Mi több, a cég vezetői azt írták, hogy idén semmilyen formában sem dolgoztak radioaktív izotóppal. Kazahsztán szintén tagadja, hogy az ő létesítményeikből került volna a légkörbe a sugárzó anyag. (MTI, 444.hu)