Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)

2017-11-22 / 268. szám, szerda

www.ujszo.com | 2017. november 22. KULTÚRA I 5 „Komplex személyiség volt” Simon Attila és Tóth László könyve Szent-lvány József szlovenszkói magyar politikusról, művelődésszervezőről Simon Attila: „A korabeli politikai életből hozzám Szent-lvány József mindig is közelebb állt, mint Szüllő vagy Esterházy, mert benne szülőföldem, Gömör képviselőjét, ráadásul egy protestáns embert láttam" (Somogyi Tibor felvétele) TALLÓSI BÉLA Asomorjai Fórum Kisebbség­kutató Intézet kiadásában jelent meg Simon Attila és Tóth László munkája, a Kis lépések nagy politikusa - Szent-lvány József, a politi­kus és művelődésszervező című monográfia. A könyv átfogó képet nyújt Szent- lvány Józsefről, a két világháború közötti (cseh)szlovákiai magyar po­litika, közélet és művelődés egyik (ha nem a) legfontosabb személyiségé­ről, emblematikus alakjáról. Simon Attilát a könyv születéséről és Szent- lvány munkásságáról kérdeztük. Volt-e és ha igen, mi volt a sze­mélyes indíttatása, hogy Szent- lvány József életét, munkásságát kutassa? Mindazok, akik a két háború kö­zötti korszak szlovenszkói magyar történelmével foglalkoztunk, nap mint nap beleütköztünk Szent-lvány József személyébe, és bizony gyak­ran sablonos és semmitmondó jelző­ket ragasztottunk a neve mellé, mert valójában nem ismertük őt. Miköz­ben azt azért tudni lehetett, hogy a korszak legfontosabb felvidéki ma­gyar politikusa, csak éppen senki nem foglalkozott eddig vele. Ez volt talán a szakmai indítéka annak, hogy ku­tatni kezdtem a személyét. Másrészt a korabeli politikai életből hozzám Szent-lvány József mindig is köze­lebb állt, mint Szüllő vagy Esterházy, mert benne szülőföldem, Gömör képviselőjét, ráadásul egy protestáns embert láttam. így amikor a Szent- lvány család részéről is érkezett egy impulzus, hogy támogatnák a kuta­tást, nem is volt kérdéses, hogy bele­vágok, pontosabban belevágunk-e Tóth Lászlóval együtt, aki Szent- lvány József művelődésszervezői és. irodalmi tevékenységét kutatta. Mi teszi Szent-lvány Józsefet a két világháború közötti szlováki­ai magyar történelem jelentős alakjává és az időszak egyik leg­nagyobb formátumú, emblema­tikus politikusává? Szerencsére az a gazdag és rend­kívül strukturált szlovenszkói ma­gyar világ, amely akkor létezett, bő­velkedett nagy formátumú szemé­lyiségekben. De Szent-lvány József talán épp azért emelkedett föléjük, mert ő komplex személyiség volt. Mint a könyvünk előszavában is je­leztük, egyszerre volt földbirtokos és politikus, művelődésszervező és mecénás, túraautós és fürdőtulaj do­nos. De mindenekelőtt alkotó, te­remtő ember, akinek óriási szerepe van abban, hogy az 1919-ben addigi hazájuktól elszakított szlovenszkói magyarok százezrei a revíziós ál­modozás helyett saját kezükbe vet­ték a sorsukat, valódi közösséggé kezdtek válni. Szent-lvány folya­matosan alkotott, politikai pártot, újságokat, lapokat alapított, termál­fürdőt épített ki, gazdasági egyesü­leteket hozott létre, novellákat írt. Honnan indít a könyv, mit vezet végig és hova jut el? Hogyan kor­szakolja Szent-lvány politikusi pályaívét? Ahogy mindenkit meghatároz az a családi miliő, ahonnan a közéletbe érkezik, Szent-lvány esetében is így volt. Ráadásul családja, apja, nagy- bátyjai és más felmenői eleve egy olyan örökséget hagytak rá, amely arról szólt, hogy neki mint birtokos­nak, mint a társadalmi elit egyik tag­jának kötelességei vannak a közös­séggel szemben, és ennek az elvárás­nak ő egyébként teljesen meg is fe­lelt. Vagyis a családtól indulunk, s ju­tunk majd vissza a családjához, ami­kor a kötet végén gyermekei pályáját is röviden felvázoljuk. Bár a kötetben foglalkozunk az 1918 előtti fiatal bir­tokos Szent-lvány tevékenységével is, közéleti pályáján mindenképp az őszirózsás forradalom időszaka volt a fordulópont, amikor is a gömöri vál­tozások élére állt. Innentől kezdve vezetjük végig az olvasót pártvezéri, nemzetgyűlési képviselői és műve­lődésszervezői tevékenységén. Hogy jellemezhető, milyen po­litikus volt, milyen politikát kép­viselt? Szent-lvány nagysága részben ab­ban rejlett, hogy bár elveihez ragasz­kodott, de gyakorlati politikáját min­dig hozzá tudta igazítani a körülmé­nyekhez. így Trianon után ő adta ki a jelszót, hogy mindenkinek a helyén kdl maradnia - nem kell elmenekül­ni Magyarországra. Eközben a prá­gai nemzetgyűlésben határozottan jelezte, hogy a magyarság sohasem fog lemondani önrendelkezési jogá­ról. A puszta sérelmi ellenzékiség helyett azonban a közösségépítés, sőt, a Prágával való megegyezés hí­ve volt, hiszen érzékelte a magyar közösség folyamatos térvesztését. A húszas évek közepétől Prága is őt tartotta magyar részről a legfonto­sabb tárgyalópartnernek. A harmin­cas évek elején viszont egy határo­zottabb, radikálisabb nemzeti prog­ramot képviselt. Mi emelhető ki politikusként el­ért főbb eredményeként? A közösségszervezés, a közéleti példamutatás, a Prágai Magyar Hír­lap létrehozása. A kötet végén röviden vázolják a gyermekek pályáját is. Mit tudunk a családjáról, leszármazottairól, a családi kapcsolatok későbbi ala­kulásáról? Volt-e, van-e neves em­ber a leszármazottak között, aki­nek a munkásságára érdemes oda­figyelni? Szent-lvány József és felesége, Wlassics Margit igazi álomotthont varázsolt a bejei kastélyból. Pazar, de mégis otthonos lakberendezéssel, rendezett udvarral és gyönyörű kert­tel, amelyben nemcsak pihenni lehe­tett, de ahol torna- és testedzőszerek is voltak. Ami azonban a legfonto­sabb, nagyon szerette a gyerekeit, az öt gyönyörű lányt, akiket igyekezett jól kiházasítani, és fiát, az ifjabb Jó­zsefet, akire annak ellenére is rend­kívül büszke volt, hogy csak később, apja halála után teljesítette be ezeket a reményeket, hiszen világhírű rovar- tanász, vagyis entomológus lett be­lőle. Igaz, nem itthon, hanem Auszt­ráliában. S persze azt is fontos elmon­dani, hogy lányai, Lili kivételével, nem maradhattak az 1945 utáni Csehszlovákiában, Margit, Kató, Sa­rolt és Etelka Magyarországon foly­tatta az életét. A két háború közötti szlovensz­kói magyar múltból kit, kiket, mi­lyen mozgalmakat, milyen fejeze­teket tartana fontosnak még ha­sonló kutatással feltárni, mono­grafikusán feldolgozni? Hát, ez hosszú lista lenne. A poli­tikusok közül ilyen volt Szüllő Géza, Lelley Jenő, Petrogalli Oszkár, az egyházi vezetők közül a katolikus Fischer Colbrie Ágoston, a reformá­tus Balogh Elemér, Czinke István, sportéletünk vezetője, Révay István, az újságírók közül Dzurányi László, a publicista Peéry Rezső vagy Szvat- kó Pál. S persze a szlovákiai magyar sport történetét, de a korabeli ma­gyar baloldal tevékenységét is meg kellene írni. De ezt a sort még hosszan lehetne folytatni. I ÚJ KÖNYV a VASÁRNAPTÓL! A Vasárnap szerkesztőjének jól bevált receptje szerint jön Olvasóink legjobb receptjeinek következő gyűjteménye, most Bugár Krisztinával, a Vasárnapi Asztal szerzőjének közreműködésével Vasárnap az asztalon hatodszor! • Több mint 200 receptleírás képekkel • 152 oldalon • A már ismert, ajándékozásra is alkalmas kivitel • Gasztronómiai szómagyarázó • Változatlan, család- és konyhabarát ár • Vasárnap-előfizetőknek még arra is kedvezmény Már most rendelje meg, ha karácsonyi ajándéknak szánja! A megrendelt könyveket a kiadó által küldött csekk befizetése után folyamatosan postázzuk. of o o Oi 1 u M iH i-9 & i •3 darab. □ □ a» O Z □ □

Next

/
Thumbnails
Contents