Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-21 / 267. szám, kedd
www.ujszo.com | 2017. november 21. KULTÚRA 117 V4-es hangokra Tudatos „határátlépésre" kérte fel a Ghymest és a további két közreműködő zenekart a Pozsonyi Magyar Intézet (Képarchívum) Köszönjük, Benkő Géza! HAVRAN KATI Rendhagyó produkcióval kezdi idei adventi koncertsorozatát a Ghymes együttes. November 27-ón Pozsonyban, a Szlovák Rádió hangversenytermében három zenekar játszik majd, lengyel, cseh, szlovák ás magyar népzenei dallamok is felcsendülnek. Zuzana Homolová énekesnőt a szlovák népzenei hagyományok ápolójaként régi barátság fűzi a Szarka fivérekhez. 1999 és 2000 között Homolová vezette a Szlovák Televízió Teremtsünk csendet (Urobme si ticho) című műsorát, amely népzenével foglalkozó és népzenét feldolgozó előadókat mutatott be. Ebbe a műsorba hívta meg a Ghymest, amely akkor szerepelt először a szlovák tévében, ezzel vált népszerűvé szlovák körökben is. „Szívesen idézem fel azokat az élményeket is, amikor a szlovák tévés szereplést követően Budapestre és számos szlovákiai helyszínre hívtak minket koncertezni. Ezt az együttműködést sokéves szünet követte, ezért nagyon örülök, hogy most ismét találkozunk majd a színpadon” - mondta Zuzana Homolová a november 27-i koncertet beharangozó sajtótájékoztatón. Homolová, aki jelenleg a Trojka Z. H. nevű formációjával zenél, elsősorban cseh és szlovák népballadák feldolgozásaival vált ismertté. A repertoárján szereplő dalok nem csak Csehország és Szlovákia területéről származnak, az archaikus nyelvezetű balladák némelyike a Magyarországon és a Vajdaságban élő szlovákok körében maradt fenn. Homolová két évtizede működik együtt a szlovák népzene egyik legfontosabb szakértőjével, Stano Smetanával. Duójuk kilenc évvel ezelőtt Miloš Zelezniak gitárossal bővült, aki az alternatív dzsessz világából érkezett, és a formáció zenéjét az addigitól alapvetően éltérő, izgalmas vonásokkal egészítette ki. A koncerten fellépő harmadik zeÁtadták a Harmónia díjakat Érsekújvár. Szombat este kiosztották a Harmónia - Szlovákiai Magyar Zenei Díjakat. Az év komolyzenei szólistája, kórusa vagy zenekara kategóriában idén a Józsa Mónika vezette Kodály Zoltán Daloskört díjazták. Boczán Ferenc, a Fabotó Ci- terazenekar vezetője az év hagyományőrző népzenésze vagy népi zenekara kategória győztesének járó elismerést vehette át. Az év dala kategóriában Emmer Péter győzött Végtelen út című szerzeményével. Az év könnyűzenei együttese az Ex- pired Passport lett. Takács Bálint dobost választották az év szólistája, zenekara vagy csoportja megzenésítettvers, világzene, musical vagy dzsessz műfajban kategória legjobbjának. Az év fiatal énekese vagy hangszeres muzsikusa (15 -tői 25 A Szarka fivérek nekar a Kapela Zbojnícka lesz, amely elsősorban lengyel népzenét játszik, de dalaiban a Kárpátok teljes vonulatának zenei világából merítenek. A Ghymessel eddig még nem szerepeltek együtt. „Csodálatos, kőkemény, autentikus népzenét játszanak, ami nekem különösen a szívem csücske” - mondta Szarka Tamás, aki szerint óriási jelentősége lehet annak, ha a kultúrák közötti együttműködés a zenében is megvalósul. A zenekarok felváltva játszanak majd, végül pedig egy közös dal is elhangzik. A koncertet élőben sugározza a Pátria, a Bartók és a Devín rádió. A főszervező Magyarország pozsonyi nagykövetsége és a Pozsonyi Magyar Intézet, amely a visegrádi négyek magyar elnöksége okán éves korig) kategória legjobbja Andreas Varady gitáros lett. Életműdíjjal Duka-Zólyomi Emesét jutalmazták. A C semadok naszvadi alapszervezete, a Szlovákiai Magyar Zenészek Egyesülete és Lábszky Olivér énekes-dalszövegíró 2011-ben alapította a Harmónia - Szlovákiai Magyar Zenei Díjat, melyhez csatlakozott a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet és a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága is. (k) Műsorváltozás Rimaszombatban Rimaszombat. A Csemadok rima- szombati területi választmánya értesíti a közönséget, hogy a kassai Thá- lia Színház november 22-re, holnapra meghirdetett Páratlan páros című előadása Benkő Géza színművész tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála miatt elmarad. Helyette Lackfi egyfajta tudatos határátlépésre kérte fel a koncerten közreműködőket. A Ghymes számára ez a fellépés egyben az adventi koncertturné első állomása is. A karácsonyi időszak sűrűnek ígérkezik az együttes életében, hiszen az elkövetkező hetekben tíz különböző helyen játszanak. Magyarországon és Erdélyben is adnak koncertet, továbbá háromszor zenélnek a szlovákiai közönség előtt - a pozsonyi fellépést követően december 16-án Komáromban, december 29-én pedig Galán- tán. A zenekart mindenütt a helyi gyermek- vagy felnőttkórus egészíti ki a színpadon. Karácsonyi fellépéseik jótékony célúak - Galántán a helyi magyar alapiskola számlájára érkezik a bevétel. János Milyenek a magyarok? című kétfelvonásos zenés vígjátékát mutatják be. Az előadást Czajlik József rendezte. (juk) Díjazták a Budapest Noir zenéjét Budapest. Pacsay Attilának ítélte a zsűri a legjobb külföldi filmzene díját a Budapest Noir-ért, a Hollywood Music in Media Awards-on Los Angelesben. Gárdos Éva rendező Kondor Vilmos 1936-ban játszódó bűnügyi regényét dolgozta fel. Kondor műve 2008-ban a magyarországi irodalmi élet egyik legnagyobb meglepetése volt, hatalmas kritikai- és közönségsikert aratott. A könyv azóta számos nyelven jelent meg, Amerikában a nagy presztízsű Har- per Collins kiadásában. A filmet november 2. óta 40 ezren látták a magyar mozikban. (MTI) Nekrológot írni lehetetlen feladat. Helyesbítek: én vagyok képtelen nekrológot írni. Mert mit mondhat (írhat) az ember, ha meghal valaki, akit magához közel állónak érzett? Ha ráadásul hirtelen, váratlanul, még viszonylag fiatalon távozott? Közhelyeket. Mert minden ilyen esetben leírt, elmondott mondatot már sok ezerszer leírtak, elmondtak. A leírtak belső hitele aligha közvetíthető. Akkor sem, ha legbelülről, lelkünk titkos zugaiból jön. Mert persze, hogy „váratlan”, meg „pótolhatatlan veszteség”, meg... Sokszor úgy tűnhet, a búcsúzó önmagáról beszél. De a tragikus veszteséggel csak önmagunkon keresztül vethetünk számot. Benkő Géza közel állt hozzám. Emberileg is. Nem voltunk barátok, még csak közeli ismerősök sem. De emberileg sokszor- gyakran érthetetlennek tűnő konfliktushelyzetekben is - érteni véltem őt. Aligha vonható kétségbe: megosztó személyiség , volt. Ahogy persze valamilyen szinten minden ember az, csak ő „szélesebb skálán mozgott”. Néha úgy látszott, geijeszti a konfliktusokat maga körül. Két kulcsszó jut eszembe vele kapcsolatban: a keresés és a művészi nagyság. Az a bizonyos „formátum”. Mert azt a színművészetet akár csak a legkisebb érzékkel, értéssel figyelők közül soha senki nem vonta, nem vonhatta kétségbe, hogy Benkő nem csupán „istenáldotta tehetség” volt (íme, egy újabb közhely, amelynek az értő fül számára mégis mély értelmű jelentése van), hanem kiemelkedő, nagy formátumú művész. Színpadi megjelenéseinek erőteljes, általános érvényű hatása volt. Sokszor katartikus hatása. A másik Pozsony. A hétvégén érkezett haza Franciaországból az Ifjú Szivek Táncszínház: két helyszínen csaknem 800 néző előtt mutatta be a Finetuning című koncertkoreográfiát. Ezért az előadásért Hégli Dusán koreográfus idén nyáron megkapta az avignoni fesztivál Toumesol díját, Magyarországon pedig az Év alkotója elismerést. Egy pihenőnap után most Romániába indult az együttes, ahol egyhetes turnén négyszer adják elő a Hontalanítást. A darab sikerszériája ötödik éve tart. A Hontalanítás a kirekesztés ma is aktuális témáját feszegeti. A múlt század történelmi eseményei számtalanszor bizonyították, hogy a kirekesztés látszólag egyszerű megoldás, de a valóságban műkulcsszó - a keresés - többértelmű. Vonatkozik egyrészt a művész helykeresésére ebben a művészetnek, szellemi értékeknek nem kedvező, azoktól egyre inkább elforduló világban, ahol a lelke legmélyéből dolgozó, azt feltáró és ezért különlegesen érzékeny és sérülékeny művészt folyamatos traumák érik. Másrészt, itt van a művész helykeresése egy gyakorlati, köznapi szinten működő rendszerben (az adott színházi, illetve filmes világban), ahol művészi elképzeléseit kell megvalósítania, alkotó emberként kell érvényesülnie, de ahol a mindennapi életben meg is kell élnie. Benkő nagy kereső volt. Keresett már akkor, amikor általános meglepetésre a nagy- szombati színházhoz szerződött, de akkor is, amikor honi magyar társulatainkhoz „csapódott”, amikor a szabadúszó művész önállóságát választotta, amikor önálló estjeivel, monodrámáival lépett a közönség elé, amikor magyarországi társulatoknál vendégszerepeit, amikor filmekben játszott... Keresett, és a művészi keresés eredményeit a közönség élvezhette. Mert szinte minden művészi megnyilvánulása élmény volt a közönség számára. A színházi pillanat ugyan tova- száll, az igazi színész azonban mégis maradandó nyomot hagy a közönsége leikébe. És nem tudom eléggé hangsúlyozni, elégszer ismételni: Benkő Géza nagy formátumú, kiemelkedő művész volt. A maradandó - legalábbis a mi múlandó emberi létünk végéig maradandó - élményekért mondok köszönetét a magam és nézőtársaim nevében. Köszönjük művész úr, köszönjük Géza! Hizsnyan Géza ködésképtelen. Ennek ellenére voltak, akik a második világháború után ismételten felmerülő kisebbségi kérdést lakosságcsere, deportálás és kényszertelepítés útján próbálták rendezni. „Nagy öröm, hogy ismét ellátogathatunk Erdélybe, és olyan darabbal mehetünk, amely amellett, hogy a felvidéki magyarság hagyományos tánc- és zenekultúráját dolgozza fel, témájában is rólunk, felvidéki magyarokról szól ”- mondta Bar- tusz Réka, a társulat szervezője. Az Ifjú Szivek a következő napokban Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Kolozsváron tart előadást. A Hontalanítás mellett délelőttönként A Felföld tánchagyományai című ismerettelj esztő darabot adja elő. (k) Négy helyszínen mutatják be a Hontalanítást (Fotó: ifjú Szivek) RÖVIDEN Erdélybe tart a Szivek
