Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-21 / 267. szám, kedd
www.ujszo.com | 2017. november 21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Segéd vagy rivális? Robotok kora: nem fáj a hátuk, viszont rengeteg túlórát vállalnak SÁNTA SZILÁRD 7 létünknek és kultúránknak E egyre fontosabb és nélkülözhetetlenebb része lett a technológia. Nem egyik napról a másikra történt a változás, természetesnek vettük az átmenetet. Egyre okosabb rendszerek vesznek körül, szolgálnak és irányítanak. A háztartásokat mosogatógépek és robotporszívók tehermentesítik, a sajátos nevelési igényre szorulókat oktatórobotok segítik, a katonaságot katonai robotok szolgálják, az orvosi diagnosztizálást szintén robotok pontosítják, a gyógyításban apró na- norobotok tevékenykednek, a tőzsdén pedig szoftverek és algoritmusok igyekeznek még több pénzt keresni. A gyártelepeken és raktárakban robotok ezrei serénykednek fáradhatatlanul olyan munkahelyeken, ahol korábban emberek güriztek. Nem fáj a hátuk, nem mennek nyaralni, nem kémek cafeteriát, nem tömörülnek szakszervezetbe, viszont rengeteg túlórát vállalnak. A hatékonyság, az optimalizálás, a termelékenység, a profitmaximalizálás, úgy tűnik, minden más szempontot felülír. Robotok, intelligens rendszerek lettek a társaink, és nem váltunk géprombolókká (ludditákká), azzal együtt sem, hogy a robotoknak többnyire rossz a marketingjük a tudományos-fantasztikus filmekben és irodalomban. Minden bizonnyal rácsodálkozunk az automatizációra egy új területen: amikor először vettünk kávét, csokit, vonatjegyet gépből, akkor az újdonság erejével hatott ránk, később gyorsan alkalmazkodtunk. Ilyenek vagyunk: alkalmazkodó lények. A technológiai változás az egész huszadik században alakította a munkaerőpiacot. A felgyorsult automatizálással, új kihívásokkal kénytelenek szembenézni a munkavállalók. A változás nemcsak a képzetlen, olcsó munkaerőre jelent veszélyt, hanem a diplomások nagy részét is érinti - véli Martin Ford jövőkutató a Robotok kora című könyvében. Kínában 2005 óta évente 25%-kal növekszik az üzembe állított robotok száma. Amerikában viszont az egyre olcsóbb, elérhetőbb robotok verseny- képesek az alacsony fizetésért dolgozó ázsiai munkaerővel, ezért az amerikai vállalatok „futószalagon visszatelepítenek”. Bár új munkahelyek tömegesen nem jönnek létre, lévén minden gépesített, még az ellenőrzési funkció is. Senki sem lehet biztonságban. Első olvasásra talán fura lesz, de még az újságíró kollégák sem. A Narrative Science-nél kifejlesztett Quill nevű mesterségesintelligencia-motorttöbb nagy presztízsű lapnál használják hírgyártásra. Az elődjét sportesemények tudósításain csiszolták. A betáplált adatokat felhasználva értelmes beszámolókat generált. Bármennyire hihetetlen is, de az olvasók nem jöttek rá, hogy nem ember fejében született szöveget olvasnak. A Quillt például a Forbes is használja sport-, üzleti és politikai hírek gyártására, valamint több tucat hírportál is. Egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy az általunk olvasott tartalmat hús-vér újságíró pötyögte a számítógépbe. A Quill munkatársainak komoly ambícióik vannak: jelentéseket és elemzéseket is „gyártanak”. Egyszerre adatgyűjtő és -feldolgozó technológia, miközben értelmes szöveget állít elő. Hatalmas mennyiségű adattal dolgozik, rendszerező munkát végez, és villámgyorsan kidob egy szöveget: egyértelműen ő a hírverseny győztese. LEPTEN-NYOMON ELROMLIK A KORMÁNYGÉP, ÉS MÉG FIZESSEK ÉRTE? (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Soros cáfol, a Fidesz szerint tagad Soros György magyar származású milliárdos a Financial Tí- mesnak adott interjúban azt mondta, a magyar kormány szándékosan félremagyarázza a nézeteit, a cél a választék figyelmének elterelése az oktatás és az egészségügy rossz állapotáról. Soros a brit lapnak adott interjú- ban kifejtette, eddig visszautasította, hogy reagáljon Orbán Viktor támadásaira, de most idejét érezte annak, hogy megszólaljon. Félti ugyanis azokat a civil szervezeteket, amelyeket az alapítványa támogat, Orbán Viktor ugyanis bejelentette, hogy a magyar titkosszolgálatok vizsgálni fogják ezeket a szervezeteket. Orbán tényleg mondott ilyet, októberben a Kossuth rádióban. Ez a vizsgálat végül tényleg megtörténhetett, a kormánypárti Magyar Idők információi szerint az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága ma hallgatja meg Pintér Sándor belügyminisztert, hogy mire jutottak a „Soros-hálózat” működését elemző titkosszolgálati vizsgálatok. Soros a Financial Timesnak azt mondta: „Nem maradhattam többé csendben, mert attól félek, hogy a titkosszolgálati nyomozás azt jelenti, hogy nemcsak a szervezeteket, hanem azok vezetőit egyénileg is üldözni fogják.” Soros az interjúban Orbánról is elmondta a véleményét, akit személyesen is támogatott a 80-as évek végén abban, hogy Oxfordban tanulhasson. „Abban az időben, amikor támogattam őt, egy fiatal csoportnak volt a vezetője, amely a regnáló rezsim ellen szerveződött. Különleges dolgokat tanultak, szóval megérdemelték” - mondta. „Valójában Orbán az, aki megváltozott, egy rend- szerellenes lázadóból egy maffiaállam vezetője lett” - tette hozzá Soros György, és azzal folytatta, az EU intézményeinek sokkal erősebben fel kellene lépnie az ellen, ahogy Orbán a civil szervezeteket kezeli, és ahogy aláássa a jogállamot. „Mindezek azt mutatják, hogy a jelenlegi magyar rezsim túl messzire ment” - mondta. Gulyás Gergely, a Fidesz frakció- vezetője erre úgy reagált, Soros György frontális támadást indított Magyarország ellen, és letagadja a Soros-tervet. (MTI, 444.hu) Miért tartunk itt 28 év után? GÁLZSOLT B ár a kommunizmus megbukott, az emberek többsége továbbra is posztkommunista politikusokra adta, adja a voksát, ezért vagyunk képtelenek ötről hatra jutni. A szocialista rendszer terhes örökségének legfontosabb része az emberek gondolkodásmódjára, nézeteire, értékeire, elveire gyakorolt hatás. Dahrendorftól származó közhely, hogy a politikai intézményeket hetek, hónapok alatt meg lehet(ett) változtatni, a gazdasági átmenethez elég (volt) pár év, de az embereket nem lehet lecserélni, mentalitásuk, gondolkodásuk csak lassan változik, sokszor ez generációs kérdés, és persze semmi garancia arra, hogy a változás stabilan jó irányba történik. Márpedig a demokráciához elsősorban demokratákra van szükség, gondolkodó, mérlegelő, felelősségteljesen dönteni képes, a döntéseinek következményeit viselő polgárokra, akik részvételükkel, a közügyek iránti érdeklődéssel nap mint nap ápolják és védik a törékeny rendszert, és ha kell, hajlandók áldozatokat hozni érte. Nagyjából hasonló a helyzet a piacgazdasággal, de a fentiekhez jönnek még olyan dolgok, mint a kockázat vállalása, az állandó tanulás, a megrázkódtatások, kudarcok elviselése, az újrakezdés képessége, meg persze a becsületesség. A rendszerváltáskor a társadalom többségénél bizony hiányoztak ezek a tulajdonságok, és nagyon úgy tűnik, hogy a kritikus többségnél azóta sem alakultak ki. Sokan úgy vélik, hogy a jelenlegi gazdasági-társadalmi problémák többsége a demokrácia és a piacgazdaság kudarca, amit bevezettünk, de lám, nem működik (jól), „megbukott”, meg az Európai Unióé, ahová beléptünk, de ezzel alig javult valami. Ezek a nézetek már a rendszerváltás kezdetén megjelentek: az akkori válságot az emberek többsége a piaci átmenetnek rótta fel, nem a 40 évig tartó kommunizmus következményének, és nagyon gyorsan újra a (poszt jkommunistákra kezdtek szavazni. Nem csoda, hogy a politikai és gazdasági elitben csak úgy hemzsegtek a volt párttagok, StB-ügynökök, a moszkvai elit diplomataképző, az MGIMO végzősei, meg a kevésbé elit szocialista pártfőiskolák volt diákjai - természetesen többnyire már nem a kommunista eszméket hirdetve, hanem nemzeti köpönyegbe bújva és szociális demagógiával halászva a szavazókra (nagy sikerrel). Azóta is ott vannak, és mintha újratermelnék önmagukat, ezért kár a generáció- váltásban reménykedni. Persze nem egyformán rossz minden területen a helyzet, a médiában például jobb, az igazságszolgáltatásban (ügyészség, bíróságok) meg a legrosszabb. Tény azonban, hogy az elmúlt 28 évből mindössze hatban volt Szlovákiának egyértelműen jobboldali reformkormánya, ez is nagy adag szerencsének köszönhető, mert ajobboldali koalíciókat alkotó pártok soha (sem 2002-ben, sem 2010-ben) nem szerezték meg a szavazatok többségét. 1989-ben tehát áttértünk a demokráciára és a vegyes (piac)gazdaságra (amit túlzás kapitalizmusnak nevezni), de ezek minőségét nagyban lerontotta, hogy a szavazók többnyibe posztkommunista elitekre szavaztak, a régi rendszerből örökölt reflexek alapján rögtön a kezdetekkor visszaemelve ezzel a hatalomba annak képviselőit. Innen egyenes út vezetett a közvagyon szétlopásához (mečiari privatizációval meg Fico-féle közbeszerzésekkel), a hatalmas korrupcióhoz, a maffiaállami praktikák alkalmazásához, a közbeszéd lebutításához stb. Megtehették, mert az emberek kritikus többsége rendszeresen újraválasztotta őket. És teszi ezt máig (még mindig a volt kommunista Fico által vezetett posztkommunista Smer a legerősebb, legnépszerűbb párt). A rendszer, amely kialakult, politikai és gazdasági elitjével csak tükörképe a társadalomnak - és a tükör nem torzít. Ilyenek vagyunk, ennyire tellett, ezért tartunk ott, ahol tartunk. De jobb, mint a kommunizmusban, mert bármikor leválthatjuk őket. FIGYELŐ Sztrájk a menekültek börtönszigetén Üzletek, iskolák és hivatalok maradtak zárva tegnap Leszboszon, a görög szigeten levő menekülttáborban uralkodó állapotok miatt. Az általános sztrájkot Szpírosz Galinosz polgármester hirdette meg. Több százan vonultak utcára, „Tehermentesítsétek a szigetünket, az emberek nyomorúságos körülmények között élnek” - transzparensekkel. „Leszbosz nem börtönsziget. Leszbosz nem egy nyitott börtön. Lehetetlen, hogy a székváros, Mitilíni térségében több mint 8300 migráns éljen két menekült- táborba zsúfolva, amelyek harmadennyi ember befogadására alkalmasak. Sürgősen a szárazföldre kell őket szállítani” - mondta Ga- linosz a sajtónak. A polgármester szerint a migrán- soknak hónapokig kell várakozniuk menedékkérelmi eljárásuk elbírálására, ráadásul folyamatosan jönnek újabbak. A menedékkérőknek a szigeten kell kivárniuk a hatóságok döntését. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint júliusban, augusztusban és szeptemberben 27%-kal több migráns érkezett a török partokról Görögországba a tavalyi év azonos időszakához képest. Októberben 4134 migráns jött, míg 2016 azonos hónapjában csak 2970. A 2015-ös hullámnak, amikor naponta több ezer menekült és migráns érkezett Európába, az uniós-török menekültügyi egyezménnyel és a balkáni útvonal lezárásával sikerült gátat szabni. A tavaly tavasszal létrejött megegyezés értelmében az EU minden olyan migránst visszaküldhet Törökországba, aki illegális úton érkezett valamelyik görög szigetre, és minden visszaküldött Szíriái helyett az unió legálisan befogad egy-egy szíriai menekültet Törökországból. (MTI)
