Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)

2017-11-20 / 266. szám, hétfő

2 | RÖVIDEN Lemond posztjáról a pannonhalmi főapát Pannonhalma. Várszegi Aszt­ák, a Pannonhalmi Bencés Fő­apátság vezetője Szent Márton- napi beszédében jelentette be, hogy főapáti szolgálatával las­san 27 év telik be, a bencés ha­gyomány bölcsessége és az egyházi törvények alapján pedig úgy érezte, itt az ideje, hogy az idősebb átadja a helyét a fiata- labbnak. Azt egyelőre nem tud­ni, hogy ki lesz az utódja, az azonban biztos, hogy január 6- án döntenek az új főapát szemé­lyéről, a beiktatást pedig a Kis­alföld napilap szerint kora ta- vaszrajósolják. (ú, index) Fico: Szlovákia nagyon szabad Pozsony. Robert Fico kor­mányfő hagyományos diáknapi ebéden fogadott 18 egyetemistát a kormányhivatalban. Beszédé­ben kijelentette, Szlovákia az egyik legszabadabb ország, ha a sajtószabadságot és az állam­polgárijogokat nézzük, ezért a jövőben a szociálisjogokra kí­ván koncentrálni. Úgy gondolja, nem ártana gyakrabban emlé­keztetni a fiatalokat, milyen volt, mikor még nem volt szabad az ország. (ú, TASR) KÖZÉLET 2017. november 20. | www.ujszo.com Vihart kavart Danko útja ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Míg Miroslav Lajták külügyminiszter abban nem lát gondot, hogy Andrej Danko (SNS) házelnök meglátogatta az orosz parlamentet - csak abban, hogy Danko nem egyeztetett vele beszédéről -, František Šebej, a parlament külügyi bizottságának hidas elnöke szerint az egész látogatás hiba volt. Šebej minderről az RTVS szom­bati rádiós vitaműsorában beszélt. Véleménye szerint a szlovák látoga­tás - melyen egyébként pártelnöke, Bugár Béla is részt vett - helytelen volt. „Nem tudok más uniós parla­menti delegációról, mely megláto­gatta volna a dumát a Krím félsziget orosz annektálása után” - jelentette ki. Leszögezte: a duma elnöke, Vja- cseszlav Vologyin rajta van az Oroszországgal szembeni uniós szankciós listán. „Nem értem, hogy egy szlovák közjogi méltóság hogy mehet vendégségbe egy ilyen em­berhez” -jelentette ki. Ügy gondol­ja, Danko beszédében is leverte a lé­cet, durva butaságokat mondott. „Miféle szláv kölcsönösségről be­szélt? Arról, ami lehetővé teszi, hogy az oroszok ukránokat öljenek Uk­rajnában, és vice versa?” - kérdezte. Šebej szavai nem maradtak válasz nélkül: az SNS alelnöke, Anton Danko beszédét állótaps fogadta a dumában (Fotó: Facebook) Hmko szerint a hidas politikus - aki véleménye szerint fekete-fehéren látja a külpolitikát - beszállt az „uszító oroszellenes kampányba”, Danko pedig konstruktívan és fele­lősségteljesen politizál azzal, hogy jó kapcsolatot akar ápolni minden nagyhatalommal, beleértve Orosz­országot is. „Csak a történelem mu­tatja meg, mennyire fontos lépés volt ez”—fűzte hozzá Hmko. Andrej Danko vasárnap a TA3 vitaműsorában reagált. Nem szórt hamut a fejére, ellenkezőleg, kije­lentette, hogy a dumában megtisz­teltetés volt beszélni, és oroszorszá­gi látogatása nem megy szembe az EU egységével. Hozzátette: ő maga egy szlovák koalíciós párt elnöke, és ő is formálja a koalíció politikáját. „Nem fogok engedélyt kérni sem Šebejtôl, sem Lajčáktól, ha beszédet akarok tartani” - mondta. Kijelentette, Szlovákia nem lehet képmutató, és tudatosítania kell, hogy a világ nem ignorálja Orosz­országot. Véleménye szerint a né­metek is jó kapcsolatokra töreked­nek Moszkvával, erről tanúskodik az Északi Áramlat 2 gázvezeték pro­jektje. Állítása szerint ráadásul más országok a szankciók ellenére saját szakállukra üzletelnek Oroszor­szággal. „Csak nem akarom, hogy a fekete-fehér világlátás miatt lekés- sük a vonatot”-zárta. (SITA, fm) Matovič kérdőjelei Pozsony. Igor Matovič, az OĽaNO vezetője szorosabbra fűzné az együttműködést az MKP-val, ám korábban megle­hetősen negatívan állt hozzá egyes magyar ügyekhez. Bugár Béla, a Híd elnöke is ez­zel támadta Matovičot abban a véleménycikkben, melyet a Denník N napilapnak írt - vála­szul arra, hogy Matovič kemé­nyen ostorozta a Hidat is az MKP- nak való segítségnyújtást kap­csán. Bugár szerint kár, hogy Matovič csak most regisztrálta a magyarok lojalitását és demok­rácia iránti elkötelezettségét, mi­kor a folyamatos vitái miatt még a saját pártjában is háttérbe kel­lett húzódnia. A Híd vezetője szerint Matovič leginkább úgy segíthet az MKP-nak, ha legközelebb nem vétózza meg a kettős állam- polgárságról szóló törvényt, vagy nem dobja vissza három­szor a kisebbségek nyelvhasz­nálatáról szóló törvényt. Bugár egy dologban ért egyet Matovičcsal, mégpedig abban, hogy a magyar kisebbség kép­viseletének a parlamentben, ideálisan a kormányban a helye. „De nem azért, hogy Matovič új kormányt alakíthasson. Azért, hogy megvédjük a nemzetiségi iskolákat, kultúrát, nyelvhasz­nálatot” - írta. (Denník N, ú) Nem is olyan rosszak matematikából a magyar ötödikesek Bolemant Lilla: A következő évi tesztelés sem lesz könnyű (Somogyi Tibor felvétele) IBOS EMESE Az oktatási tárca először elha­lasztotta az ötödikesek idei tudásfelmérését, majd az új miniszter, Martina Lubyová (SNS-jelölt) közölte, mégis lesz tesztelés. Bolemant Liliét, a Szabványosított Mérések Nemzeti Intézetének (NÚCEM) munkatársát kérdeztük a témáról. Rányomta-e a bélyegét a teszte­lés körüli bizonytalanság az idei tesztek előkészítésére, és egyálta­lán fel tudott-ilyen körülmények között készülni a NÚCEM a Tesz­telés 5 lebonyolítására? Mivel az ötödikesek mérése még nincs törvénybe iktatva, minden év­ben kicsit bizonytalan a helyzet. Az oktatási minisztérium ebben az év­ben sajnos elég későn talált rá anya­gi fedezetet. Az egész évi pénzhiány miatt a teszt előkészítésének a fo­lyamata is megakadt, a próbateszte­ket nem tudtuk olyan formában megvalósítani, mint az előző évek­ben, ezért a következő évi tesztelés sem lesz könnyű. Milyen háttérmunka előzi meg a tesztek összeállítását? Körülbelül két évet vesz igénybe, míg elkészül egy teszt. Először ki­választjuk a tesztfeladatok szerzőit, ők gyakorló pedagógusok. Minden tantárgy tesztelésének van egy ko­ordinátora, ő dolgozik azzal a tanári csapattal, akik a teszteket előkészí­tik. Általában négy szerzővel négy tesztfüzetet dolgozunk ki, melyek összhangban vannak az állami tan­terv követelményeivel. Minimum két próbatesztelést végzünk a fűze­tekkel, és a statisztikai értékelés után, ha szükséges, ezek módosulnak, hogy a különböző képességű gyere­keket a legjobban mérni tudjuk. Az egyes tesztfüzeteket további szak­emberek recenzeálják, tehát több­szörös ellenőrzésen esnek át. így alakul ki az a tesztfüzet, mely a diá­kok elé kerül. Nagyon sokan kifogásolják, hogy bár a Tesztelés 5 az alsó ta­gozaton megszerzett tudást hiva­tott felmérni, mégis az 5. osztály­ban kerül rá sor, ráadásul 5 hó­nappal a negyedik osztály befeje­zését követően. Miért nem koráb­ban tesztelik a diákokat? Ez állandóan visszatérő kérdés, melyről a szakma bevonásával még a tesztelés előkészítésekor nagy vita folyt. Végül ebben a kompro­misszumos megoldásban állapodtak meg. A legfontosabb, hogy a gyere­kek az alsó tagozaton megszerzett tudás birtokában írják a tesztet, és ez nem valósítható meg a negyedik év végén, ugyanis előfordulhatna, hogy a tesztelés időpontjára még nem vennék át az egész tananyagot. Sok pedagógus azt is kifogásol­ja, hogy a Tesztelés 5 eredményeit csak a gyűjtő iskolák kapják meg, az alsó tagozatos iskolák nem, mi­közben az eredményeket ők tud­nák felhasználni, nekik lenne fon­tos. Hozzájuthatnak az eredmé­nyekhez az alsó tagozatos isko­lák? Igen, természetesen hozzájuthat­nak. Még a tesztelés előtt, amikor a mérésben részt vevő iskolák beje­lentik a tanulók számát, arra kérjük őket, hogy tüntessék fel azt is, mely más iskolákból érkeztek hozzájuk tanulók, és a feltüntetett adatok alapján minden esetben ezeknek a kisiskoláknak is elküldjük a tanuló­ik eredményét, tehát mindenkit tá­jékoztatunk arról, hogy milyen eredményt értek el a tanulóik. Hogyan értékeli ki a NÚCEM a megírt teszteket? Nagyon részletes elemzés készül, különböző szempontok alapján dol­gozzuk fel az adatokat, melyek fel­kerülnek a NÚCEM oldalára. Ha az iskolák vagy az iskolaigazgatók je­leznék, hogy a kidolgozott adatokon túl milyen más információkra lenne még szükségük a tesztelés eredmé­nyeiből, nem látom akadályát, hogy az igények és a kérések alapján bő­vüljön az elemzés. Arra is szeretném felhívni az iskolák figyelmét, hogy az adatokat a NÚCEM minden év­ben prezentálja az iskolaigazgatók országos találkozóján. A magyar is­kolákból sajnos nagyon kevesen vesznek részt ezen a találkozón, pe­dig ott nagyon sok információhoz hozzájuthatnának. Jó kezdeménye­zés viszont a magyar iskolák veze­tőinek éves találkozója, amelyen szintén volt alkalmunk rövid tájé­koztatást nyújtani az aktuális méré­sekről, az SZMPSZ országos kon­ferenciáján is foglalkoztunk ezekkel a kérdésekkel. A tavalyi tesztelés során 14,4%- os különbség volt a magyar és a szlovák diákok matematikateszt­jei között. Foglalkozott a NÚCEM ezzel a jelenséggel? A különbséget számos körülmény okozhatta, például a diákok szociális helyzete. Kollégáim vegyesen lakott területeken élő szlovák és magyar diákok eredményeit hasonlították össze. Különbségek ott is voltak, vi­szont mélyebb elemzésre, további kutatásra és további tesztek eredmé­nyeire van szükség ahhoz, hogy a konkrét okok kiderüljenek, hiszen tavaly először volt országos a Tesz­telés 5. Ha összehasonlítjuk a tesztek eredményét az iskolában kapott ér­demjegyekkel, az adatok rendben vannak. Statisztikailag ez a több mint 14%-os különbség sem tekinthető jelentősnek. Megjegyzem, a 9.-esek tesztjeiben is évek óta ilyen különb­ségeket mérünk matematikából. Valószínűleg a szlovák és a magyar diákok száma közötti több tízezres különbség miatt nem lehet összeha­sonlítani a tesztek eredményét. Mutatnak a tesztek ehhez ha­sonló különbségeket? Az ötödikesek tavalyi mérése után sajnos a sajtóban olyan információk jelentek meg, hogy a magyar gyere­kek rosszabbul teljesítettek magyar nyelvből, mint a szlovákok szlovák­ból. Ez az összehasonlítás azonban nem igazán állja meg a helyét, ugyanis a tesztelés célja a diákok tel­jesítményének a mérése, de a két anyanyelvi teszt nem hasonlítható össze. A szlovák teszt átlageredmé­nyessége 63,1% volt, a magyaré pe­dig 55,5%. Tudni kell, hogy éppen az utóbbi eredmény a jobb, mert ezek normatívkompetencia-tesztek, me­lyek nem a diák önmagához mért tel­jesítményét mérik, hanem az átlag­eredményességet, itt pedig a közép­érték meghatározása a fontos. A teszt tehát akkor mér jól, ha az átlagered­ményessége 50-60% között van. A tesztek összeállításakor erre is oda kell figyelnünk. Itt a különbség azt is jelentheti, hogy nem a magyar gye­rekek voltak gyengébbek, hanem a szlovák diákok tesztje volt könnyebb. Korábban a NÚCEM nem ké­szített külön teszteket a tanulási zavarral, illetve a tanulási nehéz­ségekkel küzdő diákok részére. Van változás ezen a téren? A tavalyi évben volt az első or­szágos mérés az ötödikesek köré­ben, és már akkor is készültek tesz­tek e tanulók számára, mint ahogy idén is. Ezek nem külön tesztek, ha­nem a már elkészült teszt modifiká­ciói az egyes eltérő szükségletű ta­nulók számára.

Next

/
Thumbnails
Contents