Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-18 / 265. szám, szombat
2017. november 18., szombat, 11. évfolyam, 46. szám Levél az emberiségnek Az időjárási mérések 1880-as kezdete óta mért három legforróbb év egyike lesz valószínűleg a 2017-es esztendő - figyelmeztetett a Meteorológiai Világszervezet (WMO). Idén a január elejétől szeptember végéig tartó időszakban a globális átlaghőmérséklet nagyjából fél Celsius-fokkal volt magasabb az 1981-2010 közötti 14,31 Celsius-fokos átlagnál. Iskolabuszra várva Újdelhiben rtfoa 3HUVI ' 3HT araNiuo Moszkva 1EF 5969-2 Fehéredő korallok a hawaii Kaneohe parton Tiltakozók menete Bonnban az ENSZ-klímakonferencia idején A világ több mint 15 ezer tudósa írt aggódó levelet a Föld állapotáról - tudósított a The Independent online kiadása. A ~ r M „emberiség- /% M nek szóló leJL m M J vél” egy 25 ével ezelőtti figyelmeztető üzenet frissített változata. Az elsőt a Union of Concerned Scientists (Aggódó Tudósok Szövetsége) küldte, és mintegy 1700-an írták alá. A szakértők szerint a helyzet most sokkal rosszabb, mint 1992-ben volt: szinte minden probléma, amelyet az első levél említett, súlyosbodott azóta. Továbbra is alapvető fenyegetés, hogy a gyorsan növő populáció féktelenül éli fel a korlátozott forrásokat, a tudomány, a média és mások sem tesznek eleget ellene - figyelmeztetnek a levélben. Ha a világ nem cselekszik sürgősen, a biológiai sokszínűséget kaSzudáni földönfutó egy kenyai menekülttábor közelében. Évente 25 millióan kényszerülnek elmenekülni otthonukból az éghajlat változása miatt, a „klímamenekültek" száma így nagyságrendekkel meghaladja a háborús menekültekét - figyelmeztetett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) a tegnap befejeződött bonni nemzetközi klímavédelmi konferencián. (Fotók: tasr/ap, sita/ap) tasztrofölis veszteség, az emberiséget pedig elmondhatadan szenvedés sújtja a tudósok szerint. Egyedül az ózonrétegen keletkezett lyuk javult az első üzenet írása óta, ami a levélírók szerint jó példa arra, hogy mi történhet, ha határozottan cselekszünk. „Hamarosan túl késő lesz, hogy megváltoztassuk a bukás felé vezető út irányát, az időből lassan kifutunk” - írták. A levél kiemeli a környezett csapások sorát, a klímaváltozást, az erdőirtást, a fajok tömeges kihalását, az óceánok „halott zónáit”, az ivóvízhez jutás nehézségeit. A BioSciences című online lapban megjelent levelet író tudósok vezetője, William Ripple amerikai ökológus, az Oregoni Állami Egyetem kutatója szerint az emberiség most kapott egy második figyelmeztetést. ,Az emberiség nem teszi meg a sürgős lépéseket: nem fékezi meg a populáció növekedését, nem csökkenti az üvegházhatású gázokat, nem ösztönzi a megújuló energia- források használatát, nem védelmezi az élőhelyeket, nem állítja meg az állatvilág pusztulását, nem korlátozza az invazív fajokat, hogy megóvja a Föld veszélybe sodort bioszféráját” - mondta Ripple. A első figyelmeztetést aláíró tudósok, köztük a világ Nobel-díjasa- inak többsége amellett érveltek, hogy az emberi tevékenység hatásai valószínűleg „határtalan emberi nyomorúsághoz” vezetnek. A második figyelmeztetést, melyet nyílt levélként, „véleménycikk” formájában tettek közzé, 184 ország 15 364 tudósa támogatta aláírásával. A szerzők állami hivatalok, civil szervezetek és kutatók adatai alapján figyelmeztettek arra, hogy a környezetet érő hatások valószínűleg „lényegi és visszafordíthatatlan” károkat okoznak a Földnek. ,Azt reméljük, levelünk nyilvános vitákat lobbant lángra a világ klímájáról és a természet védelméről” - hangsúlyozta Ripple, aki kollégáival új, fiiggeden szervezetet hozott létre, a Világ Tudósainak Szövetségét (Alliance of World Scientists), hogy hangot adjon aggodalmainak a környezet védelméről és az emberiség sorsáról. Hétfőn a Természetvédelmi Világszövetség is jelentést tett közzé, amely szerint minden negyedik természeti világörökségi helyszínt veszélyeztet a klímaváltozás. A szövetség az első után három évvel készítette el második felmérését, az eltelt időben majdnem megduplázódott a veszélyeztetett helyek száma - írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. Az IUCN az UNESCO természeti yirágörökségi listájának több mint 200 helyszínét vizsgálta meg ismét. 2014-ben 35 helyet sodort veszélybe a klímaváltozás, idén számuk 62-re nőtt a jelentés szerint, melyet a bonni klímatárgyalások idején tettek közzé. „A klímaváltozás gyorsan hat, nem kíméli bolygónk legpompásabb kincseit” - mondta Inger Andersen, az IUCN igazgatója. A jelentés megállapította, hogy a természeti világörökségi helyszínek 29 százalékát „jelentősen”, hét százalékát, köztük az amerikai Everglades nemzeti parkot vagy a kenyai Turkana-tavat „súlyosan” fenyegeti az éghajlat változása. A leginkább veszélyeztetett ökoszisztémák közé sorolják a korallzátonyokat, melyek a víz melegedése és szennyezése miatt „fehérednek”, pusztulnak, valamint az olvadó gleccsereket. Az igazgató hangsúlyozta, a világörökségi helyszínek károsodása hatással van a helyi gazdasági életre és az életkörülményekre is. „A perui Huascarán nemzeti park olvadó gleccserei a fagyott talajból felszabaduló nehézfémekkel szeny- nyezik a vizeket és a földet” — mutatott rá Andersen. A jelentés arra is kitért, hogy a helyszínek védelme is hanyadásnak indult 2014-hez képest, „ami főként a pénzügyi támogatás hiányának számlájára írható”. (MTI)
