Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-16 / 264. szám, csütörtök
161 ISKOLA UTCA 2017. november 16. | www.ujszo.com Tudtad? A szívószál veszélyei Azzal is rengeteget tehetsz a környezeted megóvásáért, ha az üdítődet szívószál nélkül iszod! Az óceánok műanyag-szennyezettsége megdöbbentő méreteket öltött az utóbbi időben. Becsülhetően 8-11 tonna műanyaghulladék kerül a világ óceánjaiba minden évben — ez megegyezik azzal a mennyiséggel, mintha minden egyes percben egy műanyaggal teli kukásautó ürítené szállítmányát az óceánokba. Az Egyesült Államokban 500 millió szívószál fogy el naponta. A legtöbb ezekből az óceánok vizeiben végzi, ahol (a többi hulladékkal együtt) összegyűlnek a partvonalakon, illetve a víz felszínén. Sajnos sok esetben a tengeri élőlények véletlenül élelemnek nézhetik, és ezért elfogyasztják ezeket a szívószálakat, melyek lenyelve sérüléseket, vagy halált is okozhatnak, hiszen elakadhatnak az emésztőrendszerben, száj- és ormyílásokban, ami nagy fájdalmakat okoz a szerenw A magad után hagyott szemét mennyisége messze meghaladja az általad hátrahagyott értékes dolgok mennyiségét. Minden gramm családi ékszerre jut egy tonna hulladék. Adam Sternbergh csétlenül járt állatoknak, jó példa erre az a teknős, melynek videója már körbejárta az internetet. A szívószálak mikroműanyagokká bomlanak le, melyek hatására a vízben toxinok szabadulnak fel, s beborítják a tengerfeneket. A szívószálak minimalizálása tehát hatékonyan elősegítené az óceánok megtisztítását. PÉT PALACK NE DOBD EL, HASZNOSÍTSD! (Fotók: fotolia.com, pinterest) A Tanuljunk az Új Szóval! munkafüzet felső tagozatos diákok számára készült, a projektben ezúttal 25 iskola 1300 diákja vesz részt, országszerte. Reméljük, amellett, hogy a munkafüzetet haszonnal forgatjátok, napilapunkat is megkedvelitek, mely rengeteg hasznos információt, szórakoztató olvasmányt kínál nektek, az öt tematikus oldal anyagával pedig fejleszthetitek tudásotokat. A projekt a Környezetvédelmi Alap és a Petit Academy Alapítvány anyagi támogatásával valósul meg. A következő oldal november 23-án jelenik meg. TANULJUNK AZ ÚJ SZÓVAL! 3. Az a legjobb hulladék, ami nem is keletkezik! Gondoltál már rá, miközben ráléptél a kukapedálra, hogy épp most dobod be az utóbbi év 300. kilogrammnyi szemetét? Csak a sajátodat összeszámolva. Ebben anyuá, apué, a tesódé és a nagyié még nincs benne! Szlovákia évente 1,9 millió tonna kommunélis hulladékot „termel", ez egy főre számítva 380 kilogramm. Akkor sem szívderítő a helyzet, ha ennek egy részét szelektív begyűjtés után újrahasznosítják, hiszen nem lehet mindent százszázalékosan újra feldolgozni. Arról nem is beszélve, mennyire költséges és energiafaló eljárás ez a folyamat is. Előbb-utóbb az újrahasznosított anyagok is a kosarunkba, majd a szemétre kerülnek. Tehát a legfontosabb szem előtt tartani, hogy a szelektív gyűjtés ugyan segít, hogy a hulladék ne azonnal a lerakókban vagy az égetőkben kössön ki, de ettől nem lesz kevesebb a szemét. A rengeteg hulladéknak a nagy része feleslegesen kerül már a kosarunkba is. Esz nélkül vásároljuk a hipermarketekben a csomagolóanyagok tömegét, az újabb és újabb, rövid élettartamú, ám kedvező árú használati cikkeket, amik hamar a szemétben végzik. Könnyen, olcsón hozzá lehet jutni az újhoz, a Ä régi meg mehet a leves- be. Hazaviszünk egy ý m bevásárláskor tucat- “, W nyi nylonszatyrot, sok akciós konzervdobozt, kó- lás palackot, csip- szes zacskót, te- jesdobozt stb. Ezek előállítása is jelentős környezetterheléssel y \ jár, emellett érté- A»» kés nyersanyag kell 1 ’ V” • a gyártásukhoz, és a \ vásárlás végén a fizetni való összegét is a sokkoló irányba befolyásolják. A cél tehát az, hogy a mindennapokban minél kevesebb olyan dolog legyen körülöttünk, amit ki kell dobni. Ha a boltban a családdal a tényleges szükségleteknek, és nem a reklámoknak megfelelve vásárolunk, ha valami feleslegessé válik, elajándékozzuk vagy elcseréljük, ha elromlik, először megjavíttatjuk, a tárgyakat többen és hosszú ideig használjuk, akkor nem csak a családi kasszában marad majd több pénz (akár egy kisebb családi kirándulás árával), de a környezetet is védjük, az ökológiai lábnyomunk is csökken. Ez a legegyszerűbb, legkevésbé idő- és energiaigényes megoldás a szemétkérdésre, hiszen csak kicsit gondolkodni kell hozzá. Ez az igazi hulladékmegelőzés! latos bevásárlótáskákért, mint hogy magukkal vigyék otthonról. Olvasd el, hogyan tudod csökkenteni a csomagolási hulladékot! • Vigyetek magatokkal bevásárlótáskát vagy -kosarat vásárláskor! - Semmi szükség a sok nylonszatyorra, hagyjátok a boltban ezeket! • Boltban kapható, csomagolt készételek helyett készítsétek el együtt, otthon ezeket! - Kevesebbe kerül az alapanyagokat megvenni, kevesebb csomagolóanyagot visztek haza. Nem tartalmaz majd az otthon készült keksz, süti, pizza, befőtt egészségre káros adalékanyagokat, tartósítószereket, viszont finomabb lesz, olyan, ahogyan igazán szeretitek. • Vedd rá a szüléidét, hogy ha lehetséges, csomagolás nélküi li termékeket válasszatok! — ke ' Lassan belepi Földünket a szemét Ne vidd haza a szemetet! A háztartási hulladék és szemét legnagyobb része csomagolási hulladékból keletkezik. A kenyeres zacskó, a tejesdoboz, az új játékautó műanyag csomagolása mind növeli a szeméthalmokat. Ma már nem nyomják a kezünkbe ingyen a boltokban a nylonszatyrokat, mégis sokan vannak, akik inkább fizetnek az egyszer hasznáA csomagolás nélküli kenyér és zöldség-gyümölcs olcsóbb, frissebb. Ha piacon vásároltok, szintén kevesebbet költötök, nagyobb lesz a választék, és csomagolást is kevesebbet kell hazavinni, ha a termékeket saját kosárba, saját dobozba kéritek! • Olyan terméket vegyetek, aminek a csomagolása újrahasználható, újrahasznosítható! - A visszaváltható, újratölthető (többutas) csomagolások környezetbarátok, ráadásul ezeknél a csomagolás díja a termék árában nem bújtatottan van jelen, hanem a betétdíjat visszakaphatjátok. Az üvegpalack ezáltal okosabb megoldás, mint az aludoboz! • Használjátok újra! - A kiürült, nem visszaváltható üvegek például újratölthetőek házi szörppel, házi befőttel, lekvárral, de készülhet belőlük dísztárgy és ajándék is. A tízórai Rengeteg pénzt költünk élelmiszerre. Még több energiába és vízbe kerül az alapanyagaik megtermelése. Mégis hetente akár kilónyi étel kerül a kukákba Megmutatjuk, hogyan vigyázzunk mindannyian jobban a tápláló energiaforrásainkra! • Vigyél hazait! - Vigyél az iskolába házi készítésű kekszet, sütit, otthon összeállított szendvicset, házi szörpöt vagy teát! A bolti készételeknél ezek általában nemcsak finomabbak, de sokkal kevesebb csomagolóanyag jár hozzájuk, így kevesebb szemét keletkezik, ha ezeket eszed-iszod! Büfé vagy menza? - Ha reggel nem volt idő tízórait készíteni, és a büféből kell a reggelit beszerezni, akkor is figyelj a csomagolásra is, és ne csak a csipszre és a csokira fájjon a fogad! Lehet, hogy a közeli gyorsétterem sült krumplija elsőre vonzóbb, mint a menza főzeléke, de gondold végig, mielőtt az ebédpénzt hamburgerre és kólára költöd, hogy a menza étrendje a te egészségedre koncentrálva lett összeállítva, másrészt a gyorsétteremben nemcsak az ételre költöd a zsebpénzed, hanem rengeteg csábító csomagolást is kapsz érte, amit aztán nem lehet szelektíven gyűjteni, és ki kell dobni! • Használj többször használatos csomagolást! - zacskó, fólia, szalvéta és csak aztán a szendvics? Biztos, hogy kell ennyi csomagolás? Ezek rövid idő után a kukában kötnek ki! Kéij a szülinapodra egy sokáig használható kulacsot és uzsonnás dobozt! Az előbbi kiváltja a PÉT palackot, utóbbi rekeszeiben pedig jól elfér a szendvics, a nass és a csümölcs is, viszont szükségtelen benne pluszanyagokba csomagolni! (Forrás: aprólépés) Összeállította: Mislay Edit
