Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-16 / 264. szám, csütörtök
Az ősz UTOLSÓ WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM A JÓTÉKONY HATÁSÚ ZELLER A zeller vízhajtó hatású, magas vitamin- és ásványi- anyag-tartalmú zöldségünk, amit általában még a fagyok előtt betakarítunk. A nálunk termesztett gumós zellernek a levele is fogyasztható. A növénynek nagy a tápanyagigénye, talaját ősszel megszórjuk szerves trágyával. A májusban kiültetett palántákat nem szabad mélyre ültetni, mert akkor nem fejlesztenek gumót. A legtöbb fajta húsa tömör, a hirtelen, gyors növekedés miatt azonban üregessé válhat. A hús színe lehet fehér, krémszínű és sárgásfehér. A gumó alakja lehet gömbölyű, alul kiszélesedő, megnyúlt vagy lapított gömb. A felülete lehet sima, gyűrűzött, dudoros vagy rücskös. A fagyoktól kevésbé kell védeni, mert a talajban, szalmával, száraz lombbal betakarva kibír akár -4-5°C hideget is pár napig. Késő ősszel, szinte utolsóként szedjük fel a kertből, amikor levelétől és gyökerétől is megtisztítjuk. Az egészséges gumókat úgy tárolhatjuk, mint a gyöAZ IGÉNYTELEN CÉKLA A vörös répaként is ismert zöldség gazdag ásványi sókban, vitaminokban, és vérképzést serkentő hatással is rendelkezik. Leggyakrabban nyers salátaként és lé formájában fogyasztjuk. Gömb, hengeres, lapított alakú is lehet, a hús színe lehet fehér, sárga, vörös. A legkedveltebbek az intenzív vörös színűek. A legegészségesebb zöldségfélék egyike. Rövid tenyészideje miatt másodterményként is termeszthetjük. Az első fagyok beköszöntővel ássuk ki, levelét óvatosan csavarjuk le, nehogy megsérüljön. Tisztítása a lomb és a földszennyeződés eltávolítását jelenti. A túl nagy cékla megfásodik. Hűvös, fagymentes helyen pincében, homokban, veremben is tárolhatjuk. Fucsek Margit KERTÉSZMÉRNÖK egyedeket, a második évben fiókhagymákat is nevel. Erős, a vöröshagymától eltérő lapos levél- zete van, amely akár a fél métert is eléri. A termesztés második évében 100-120 cm-es magszárat hoz, virágzata gömb alakú, sok virággal. A rövid tenyészidejű nyári fajták fagyérzékenyek. Helyrevetéssel és palántáról is szaporíthatok. Növekedése közben többször is feltöltögethetjük földdel, így szép hosszú, világos szára lesz, de ügyeljünk rá, hogy föld ne kerüljön a levéllemezek közé. A tartós fagyok előtt betakarítjuk, és homokos-tő- zeges keverékben, ládában tároljuk. kérzöldségeket. A levele sóval tartósítható. őszi hónapokban is nagy a kereslet a zöldségfélék iránt. Kitűnő téli zöldségféle a póréhagyma, a zeller és a cékla is. Novemberre már csak a hideget, fagyot tűrő vetemények maradnak a kertünkben. Ilyenek lehetnek a káposztafélék és némelyik gyökérzöldségünk. tő. Ugyanúgy kéntartalmú, illóolajokban gazdag, enyhén hashajtó hatású, mint a többi hagymaféle. Enyhén fűszeres és édeskés ízű. Nagyon régi zöldségnövény, már az egyiptomiak is termesztették és fogyasztották. A görögök és a rómaiak levélzöldségnek használták. A télálló kétéves póréhagyma vastagabb szárú, kékeszöld levelű, a -10-15°C-ot is elviseli. Egész télen szedhetjük, és frissen fogyaszt- hatjuk. Gyökere dús, erős, bojtos, jól átszövi a talajt. Az első évben külön A MELLŐZÖTT PÓRÉHACYMA Ősi kultúrnövény, amely rendkívül egyszerűen termesztheTalaj forgatás és tápanyag-utánpótlás A növények betakarításán túl még mindig bőven akad tennivaló a kertünkben. Ilyenkor alapozzuk meg a következő év sikeres termesztését. Legfontosabb tennivalónk a letermett növények leta- karítása, a talajforgatás és a tápanyagpótlás. ■ Őszi talajforgatás: A felső, elhasználódott talajréteget ásással leforgatjuk, és az alsó, tápanyagban gazdagabb talajréteget felszínre hozzuk. Egyúttal gyomirtást is végzünk, hiszen a gyommagokat a mélyebb talajrétegekbe juttatjuk. Forgatásra csak évente egyszer, általában ősszel kerül sor. A lazább homoktalajokat szinte bármikor megművelhetjük (fagyban nem), de a kötöttebb talajok forgatása akkor a legmegfelelőbb, ha a nedvességtartalmuk 30% körüli. Magasabb nedvességtartalomnál elkenődik a forgatás, szalonnás lesz a szántás. ■ Tápanyagellátás: Valamennyi agrotechnikai eljárás közül a tápanyagellátás, a trágyázás befolyásolja'legnagyobb mértékben a termésátlag alakulását. A zöldség- termesztésben szerves és műtrágyázásra is sor kerülhet. E két mód kiegészíti, de nem helyettesíti egymást. Szerves trágyák: A zöldségtermesztésben szerves trágyaként számításba jöhet az istállótrágya, különféle komposztok, tőzegek, zöldtrágyák. Az istállótrágya értékét befolyásolja, hogy milyen állatfajtól, milyen korú állattól származik, milyen alomanyagot használtak, hogyan érlelték, és milyen gyorsan dolgozták be a talajba. A szarvasmarha- és sertéstrágya kevesebb nitrogént és könnyen bomló szerves anyagokat tartalmaz, hideg trágyának is nevezzük őket. A juh-, baromfi- és lótrágya nitrogénben gazdagabb, gyorsabban bomlik, ezért meleg trágya. A fiatal állatok trágyája értéktelenebb, mint az idősebb állatoké. Szétterítés után azonnal be kell dolgozni a talajba. ■ Komposzt: Az alapanyagokat rétegezve úgy kell ösz- szerakni, hogy a prizma 2-3 m-nél keskenyebb és alacsonyabb, és legfeljebb 4-5 m hosszú legyen. Elegendő csapadék esetén a hulladékok 2-3 hónap alatt elbomlanak, a komposzt 70°C-ra felmelegszik, a patogén mikroszervezetek elpusztulnak. Bármikor kiszórhatjuk az adott területre, de azonnal forgassuk is be; gyorsan ható trágyaszer. ■ Zöldtrágya: A mélyen gyökerező zöldtrágyanö- vény segítségével a mélyre lemosódott tápanyagokat visszahozzuk a talaj felső rétegébe. A zsenge állapotban leforgatott zöldtrágyák kisebb zöldtömeget adnak, de kedvezőbb hatásúak a talaj termékenységére. A zöldtrágyanövény bomlásakor keletkező gyenge savak oldják és felvehetővé teszik a talaj tápanyagait. ■ Műtrágyák: A növények tápanyagszükségletét elégítjük ki velük. Ezek egy része elveszik, mert a baktériumok beépítik testükbe, a talajkolloidok megkötik őket, vagy a talajvízzel a mélyebb rétegekbe mosódnak. A felesleges, talajból kimosódó műtrágyával növeljük termesztési költségeinket, és környezetünket is szennyezzük. Gyorsan kimosódó nitrogént csak kivételes esetben adjunk ősszel, inkább tavasszal és nyáron. Kivételes esetnek számít, ha nagy mennyiségű növényszárat, lombot dolgozunk a talajba, ilyenkor a gyorsabb lebomlás érdekében adjuk a nitrogén trágyát. A foszfor szükséges mennyiségét a gyökérzónába forgassuk le. Talajaink foszforlekötő mennyisége nagy, kevésbé mosódik majd ki. A szükséges foszfor 10-20%-át érdemes tavasz- szal kijuttatnunk. Fontos a kálium adagolása is, a kálium alaptrágyaként és fejtrágyaként, esetleg indítótrágyaként kerüljön a növény alá. (nw) 4 KERTesUDVAR 2017. november
