Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-14 / 262. szám, kedd
RÖVIDEN Kreml: Trump nem fól Putyintól Moszkva. Elvetette a Kreml szóvivője az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt igazgatójának azt az állítását, miszerint Donald Trump amerikai elnök „megrettent” orosz partnerétől, Vlagyimir Putyintól. „Ez hamis feltételezés”-jelentette Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. John O. Brennan, a CIA volt főnöke vélekedett úgy, hogy Putyin ráijesztett Trumpra. (MTI) Uniós szankciók Venezuela ellen Brüsszel. Célzott szankciókat fogadtak el Venezuela ellen az európai uniós tagállamok külügyminiszterei az emberi jogok súlyos megsértése miatt, a korlátozások egyebek mellett fegyverembargót is magukban foglalnak. A brüsszeli tanácsülésen egyhangú döntéssel jóváhagyott büntetőintézkedésekkel megtiltják az európai vállalatok számára, hogy fegyvereket, valamint olyan berendezéseket szállítsanak a dél-amerikai országba, amelyek a belső elnyomás céljára is felhasználhatók. (MTI) Kína párbeszédet javasol Vietnamnak Hanoi. A Kína és Vietnam közötti magas szintű stratégiai párbeszéd fokozását javasolta Hszi Csin-ping kínai elnök, aki vietnami látogatásán azt ajánlotta, hogy ne bonyolítsák a Dél- kínai-tenger hovatartozása kapcsán meglévő területi vitájukat. Kínának és Vietnamnak nézet- eltérése van azzal kapcsolatban, hogy kinek az ellenőrzése alá tartozzon a Dél-kínai-tengeren húzódó stratégiai fontosságú vízi út, amelyen évente 5 ezer milliárd amerikai dollár értékű áru halad keresztül. Kína a Dél- kínai-tenger nagy részét sajátjának tartja, de a tenger egyes részeire öt másik térségbeli ország js igényt formál. (MTI) Közös európai védelmi dimenzió Brüsszel. Szándéknyilatkozatot írt alá 23 európai uniós tagállam minisztere (Dánia, Írország, Málta, Portugália és Nagy-Bri- tannia kimaradt) az EU védelmi dimenziójának megerősítését célzó, ún. állandó strukturált együttműködés (PESCO) létrehozásáról. Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő kijelentette: az aláírással új fejezet nyílik, ez történelmi nap az európai védelmi együttműködés szempontjából. Sigmar Gabriel német külügyminiszter mérföldkőnek nevezte az aláírást, és úgy vélekedett, ez fontos lépés a közös biztonság- és védelempolitika erősítése felé. A közös fejlesztésekről és beszerzésekről, az európai hadiipar erősítéséről szóló francia-német kezdeményezést várhatóan a decemberi EU-csúcson fogják hivatalosan elfogadni az uniós állam- és kormányfők. (MTI) 8 i ___________________ K ÜLFÖLD 2017. november 14. | www.ujszo.com Trump: csúcsról csúcsra Egységbe forrva. Donald Trump amerikai elnök újabb ázsiai csúcson. (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Manila. Kiváló a kapcsolat az Egyesült Államok és a Fülöp- szigetek között - jelentette ki Donald Trump amerikai elnök azt követően, hogy tárgyalt vendéglátójával, Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki államfővel Manilában, ahol a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) csúcstalálkozója zajlik. A megbeszéléssel kapcsolatban számos emberjogi csoport azt követelte Trumptól, hogy legyen kritikus tárgyalópartnerével szemben a Fülöp-szigeteki drogellenes hadjárattal járó öldöklés miatt, amelyben emberek ezreivel végeztek már. Duterte a múlt héten nagy megbecsüléssel beszélt az amerikai elnökről, egyben előrevetítette: azt mondja majd Trumpnak, ha felveti az emberjogsértésekkel kapcsolatos témát, hogy ne foglalkozzon vele. Az amerikai elnököt idén májusban számos bírálat érte azért, mert egy telefon- beszélgetésben dicsérte Dutertét, mondván, nagy munkát végzett az illegális kábítószer-kereskedelem felszámolása terén. A Fülöp-szigeteki államfő szóvivője, Harry Roque azt mondta, hogy a találkozón egyáltalán nem említették az emberi jogok kérdését vagy a drogellenes hadjáratban elkövetett önkényes gyilkosságokat. A Fülöp-szigeteki elnök tegnap az ASEAN-csúcs megnyitóján arról beszélt, a találkozó remek lehetőséget teremt a régió és a világ szempontjából fontos kérdések megtárgyalására. Ezek között említette a terrorizmust és az erőszakos szélsőségességet, amelyek a békét és a biztonságot veszélyeztetik a délkelet-ázsiai régióban, illetve annak határain túl. Duterte éppen a múlt hónapban jelentette ki, hogy az országban sikerült legyőzni az Iszlám Állam dzsihádista szervezethez köthető lázadókat az ország déli részén fekvő Marawiban. Az öt hónapig tartó ostromban 1131 ember halt meg, köztük 919 feltételezett szélsőséges fegyveres. A Délkelet-ázsiai Országok Szövetségét (ASEAN) 1967-ben hívták életre. A dzsakartai központú regionális szervezetnek teljes jogú tagja a Fülöp-szigetek, Indonézia, Thaiföld, Szingapúr, Brunei, Kambodzsa, Laosz, Malajzia, Mianmar és Vietnam, míg Pápua Új-Guinea és Kelet-Timor megfigyelői státusszal rendelkezik. A mostani találkozón - amelyen az USA immár partnerországként van jelen - az észak-koreai nukleáris és rakétaprogram jelentette fenyegetés, a Dél-kínai-tengeren kialakult területi viták kérdése, továbbá esetleg a mianmari Arakán államban kialakult humanitárius válság témaköre is napirendre kerül. Növelni kellene az unió büdzséjét Berlin. Az eddigi 140 milliárd eurónak a duplájára, 280 milliárd euróra kell emelni az Európai Unió éves költségvetését az Európai Parlament elnöke szerint. Antonio Tajani a Berliner Morgenpost lapban megjelent interjúban kiemelte, a 140 milliárd euró a tagállamok összesített hazai össztermékének (GDP) 1%-át sem éri el, ami nem elég az EU feladatainak ellátásához. A költségvetés megduplázását nem a tagállami befizetések növelésével, hanem új saját források megteremtésével, pl. a tőzsdei tranzakciók megadóztatásával kellene elérni - mondta az olasz politikus. Aláhúzta, a pluszforrást nem a brüsszeli bürokráciára kell fordítani, hanem bevándorlás ellenőrzésére, a terrorizmus elleni harcra, a gazdaságélénkítésre, a védelmi együttműködés fejlesztésére. Az EU-nak az energia- szektorra és a gazdaság digitali- zációjára is több forrást kell összpontosítania, mert csak így tud helytállni a versenyben az ÜSA- val, Kínával, Indiával, vagy éppen Oroszországgal - tette hozzá. Szerinte a britek kilépése (brexit) legalább 60 milliárd eurójába kerül Londonnak, de az összeg elérheti a 100 milliárdot is. A migrációs válságról szólva hangsúlyozta, az EU-nak meg kell akadályoznia egy „afrikai exodust”, ezért több pénzt kell fordítani Afrika fejlesztésére. (MTI, Pr) Szaúdi fogságban lehet a libanoni exkormányfő Szaad Haríri lemondott libanoni miniszterelnök közölte, hogy hamarosan hazatér Szaúd-Arábiából. Időközben kiderült, valósak lehetnek a Rijádot illető vádak Haríri lemondatásáról. Rijád/Bejrút. Az egy hete váratlanul lemondott Szaad Haríri libanoni miniszterelnök Rijádból, élő adásban beszélt a pártjához kötődő Future libanoni televízió stábjával. Az állítólag az életét féltő politikus közölte: azért tér haza, hogy az alkotmánynak megfelelő formában megerősítse lemondását, amely szerinte Libanon érdekét szolgálta. Haríri kijelentette: vissza is vonhatja a lemondását, de csak akkor, ha a Hezbollah szélsőséges síita mozgalom vállalja, hogy kimarad a térség fegyveres konfliktusaiból. Mint mondta, Libanon gazdasági büntetőintézkedések kockázatával néz szembe arab országok részéről, mert a síita Iránnal szoros kapcsolatokat ápoló Hezbollah beavatkozott a polgárháború sújtotta Jemen és a szunnita vezetésű, de síita többségű Bahrein belügyeibe. Haríri hangsúlyozta, országának el kell határolódnia a térségbeli konfliktusoktól. Szaúd-Arábia is Libanon semlegességét támogatja - fogalmazott. A libanoni exkormányfő valóban nem szabad akaratából mondott le, Szaúd-Arábia kényszerítette erre - írta a Reuters hírügynökség a történteket ecsetelő, Harírihez közel álló forrásokra hivatkozó összeállításában. Szaad Haríri mindenre számíthatott, csak arra nem, ami a szaúdi fővárosban, Rijádban várta, miután november 3-án leszállt ott a gépe. A repülőtéren a szokással ellentétben nem fogadták szaúdi tisztség- viselők, elvették a telefonját, és másnap lemondásra kényszerítették, amit ráadásul élőben sugároztak a tévében - mondták a kormányfőhöz közeli források és magas rangú libanoni biztonsági tisztviselők. Rijád arra a következtetésre jutott, hogy Harírinek mennie kell, mert vonakodott szembeszállni a Szaúd- Arábia térségbeli riválisa, Irán által támogatott Hezbollah síita szélsőséges mozgalommal, amely részét képezi Haríri egységkormányának. Libanoni források azon a véleményen vannak, hogy a szaúdiak Haríri helyén a bátyját, Bahaát akarják látni, mint Libanon legbefolyásosabb szunnita politikusát. A testvérek állítólag évek óta rossz viszonyban vannak egymással. Haríri lemondása saját kormányát is meglepte. Michel Aun libanoni elnök, aki állítólag közel áll a Hezbollah- hoz, nem fogadta el a lemondását, és a kormányfő elrablásával vádolta meg Rijádot. (MTI) Borút Pahor hivatalban lévő államfő a szavazatok 52,94%-ával megnyerte a szlovén elnökválasztás 2. fordulóját. Kihívója, a szintén független baloldali Marjan Sarec a voksok 47,06 százalékát szerezte meg. Milan Kucan, a független Szlovénia 1992-ben megválasztott elnöke után Pahor az első államfő, aki elnyerte második mandátumát. Pahor tapasztalt politikus: több ciklusban volt parlamenti képviselő, majd európai parlamenti képviselő is, 2008-tól pedig 4 éven át miniszterelnök. 2012-ben a hivatalban lévő Danilo Türk elnököt utasította maga mögé a 2. választási fordulóban. (sita/ap) Iszlamista ellentámadás Damaszkusz. Az Iszlám Állam visszafoglalta utolsó kelet-szíriai fellegvárát, az iraki határ menti Abu-Kemál városát, súlyos veszteségeket okozva a várost három napig ellenőrző, Irán támogatta síita fegyveres szervezeteknek. A várost múlt szerdán elfoglaló Hezbollah libanoni mozgalmat és az iraki Hasd es-Saabi (Népi Mozgósítási Erők) milíciát meglepetésként érte a város szívében lévő rejtett alagutak- ból kiözönlő dzsihádisták támadása. A szélsőséges szunnita Iszlám Állam először öngyilkos merénylőket és rakétákat vetett be a győzelmi mámorban úszó síita fegyveresek ellen, akik meg voltak győződve arról, hogy megtisztították a várost ellenségeiktől. A város elleni offenzívát vezető Hezbollah és a Hasd es-Saabi az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja emigráns civil szervezet szerint is súlyos veszteségeket szenvedtek. A Szíriái háborúban Irán és a Hezbollah mellett ugyancsak Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányát támogató Oroszország válaszul bombázni kezdte a várost. A helyiek szerint mintegy 50 civil, főként nők és gyerekek vesztették életüket az orosz légierő péntek óta tartó, vasárnap fokozódott csapásaiban. Az Abu- Kemálban elszenvedett vereség megtorlásaként az iráni támogatású síiták tüzérséggel támadták a várostól keletre fekvő falvakat, ahova abu-kemáli lakosok menekültek a harcok elől. Katonai szakértők szerint Oroszország - nem törődve annak árával - a lehető leggyorsabban akarja elérni a győzelmet. Az Iszlám Állam főleg tavaly óta jelentős területeket vesztett Szíriában és Irakban, ahol korábban egy Belgium nagyságú pszeudoállamot tudhatott magáénak. (MTI)
