Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-13 / 261. szám, hétfő
2 I KOZELET 2017. november 13.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Kotleba paranoiás és nagy az egója Besztercebánya. Mindezt a Kotleba-párt egyik bőrfejű parlamenti képviselőjének apja állítja. Az idősebb Mazureket már kidobták az LSNS-ből, még a nyáron tették ki. Azt mondja, azért nem szólalt meg eddig, mert nem akarta rontani Marián Kotleba esélyeit a megyei választáson. Azt most sem árulta el, miért zárták ki, pontosabban azt mondja, fogalma sincs róla, pedig „a legfelsőbb helyen érdeklődött”. „Engem és több derék embert is kizártak. A vezető beteges paranoiájára és rettentő nagy egojára fizettünk rá, képtelen elfogadni bármilyen más véleményt, mint a sajátját” - mondja az idősebb Mazurek, aki azt is állítja, ő előre megjósolta Kotleba néppártjának katasztrofális szereplését a megyei választásokon. (SITA) Drágább lesz a szemét Pozsony. A környezetvédelmi minisztérium emelné a hulladék tárolásának díját, vagyis azt az összeget, amelyért a hulladék- telepek átveszik a kommunális hulladékot. Tomáš Ferenčák, a környezetvédelmi tárca szóvivője megerősítette, hogy a tárca már dolgozik a módosító javaslaton, ugyanakkor az emelés összegéről nem akart beszélni. Állítása szerint a tárca úgy szeretné módosítani a hulladékpolitikát, hogy a lakosságot a hulladék szelektálására ösztönözze. Szlovákiában a hulladék tárolásának díja átlag 5 euró körül mozog, míg más uniós tagországokban 20-100 euró körül. (TASR, le) Kiskának unokája született Poprád. Megszületett az államfő családjában a negyedik Andrej, Kiska első házasságából származó, legidősebb fiának a gyereke. Az elnök tegnap már fel is töltött egy fotót az Instagram-oldalára a kis jövevényről: „IV. Andrej 4,2 kg-mal jött világra, ő is és az anyukája is rendben van”. Kiska legkisebb fia, Martin idénjúliusban született, így az elnök unokája és fia szinte egyidős. (novlny.sk) Tovább ÖSSZEFOGLALÓ drágul a toj ás 15 hétig nevelik a jércéket, utána átkerülnek a tojók közé (Somogyi Tibor felvétele) főbb agrárszakember szerint január végére megszűnik a tojásprobléma: nem drágul tovább és lesz belőle elég a boltokban. „A média most sokat foglalkozik azzal, hogy milyen drága a tojás. Utoljára azonban 2012-ben volt olyan ár, amelyről mi, termelők azt mondtuk, hogy jó, ami azt jelenti, hogy megfelelő nyereségünk volt az eladásnál” - mondta lapunknak Máté Tibor, a Gútai Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke. Azóta nem hogy nyereségük nem volt, sokszor nullára sem tudták kihozni az értékesítést. • Dupla ár „Akkor lenne nyereség, ha a tojás darabját 6,1-6,2 centért tudnánk eladni, de ez az érték is szinte állandóan változó, függ a búza, a kukorica, a szója, az áram és a gáz árától is. A jércenevelés úgy 15 hét, mintegy 20 hetes korukban kezdenek el tojni a tyúkok, nagyjából egy éven át, majd kiselejtezzük az állományt. Az éves átlag egy tojótól 320 tojás, ami kiváló. Az üzletláncok nyáron 3,8-4 centért vették darabját, most viszont 8-9 cent alatt nem adták” - mondta el Máté Tibor, aki szerint húsvétig tarthat tojásválság. Drága lesz az átállás Szlovákiában jelenleg csaknem 90 százalékban a ketreces tojótyúktenyésztési technológiát alkalmazzák, a szakemberek szerint ez a legkedvezőtlenebb állattartási forma. Brüsszel 2012-ben fogadott el rendeletet a ketreces technológia korszerűsítéséről, néhány nemzetközi üzletlánc azonban már korábban a tenyésztők tudtára adta, hogy 2025- től kizárólag az alternatív állattartási technológiában nevelt tyúkok tojását vásárolja fel. Az áttérés komoly kiadásokat jelent a tenyésztők számára. (sb) Nem okoz kiesést az ünnep (TASR-feivétei) Nem érezték meg a zárva tartást Az élelmiszerboltok forgalma nem csökkent az ünnepi zárva tartás miatt, állítja a Kereskedelmi Szövetség elnöke. „Az élelmiszerek eladására semmilyen hatással nem volt, hogy ünnepnap már zárva tartanak a boltok. Végignéztem júliustól szeptemberig a statisztikákat, nem volt semmiféle csökkenés” - jelentette ki Martin Katriak. Azt elismerte, hogy a műszaki cikkek vásárlásában történt visszaesés, de ott is csak csak 1 -2 százalékos. Egy közelebbről nem részletezett felmérésre hivatkozva Katriak azt mondta, a vásárlók körülbelül 60 százaléka elfogadta az ünnepi zárva tartást, egyáltalán nem tartja problémának. Ügy 30-35 százalék jobban örülne, ha nyitva lennének a boltok, a többieknek pedig mindegy. Az ünnepi zárva tartás miatt 15 és fél napot vannak zárva a boltok egy évben. (TASR) Ma befut Pozsonyba az első kínai tehervonat Kéthetes út után ma érkezik meg a pozsonyi kikötőhöz a 41 konténerből álló első kínai teherszállítmány - tájékoztatta lapunkat a közlekedési tárca. Pozsony. A szerelvény két hete indult a kínai Dalian kikötővárosból. Mivel a széles nyomtávú vasút a szlovák-ukrán határon véget ér, a konténereket a kisdobrai (Dobrá) átrakodó állomáson átrakták egy másik szerelvényre. A vonat nemcsak Szlovákiába, hanem Magyarországra és Németországba is hoz árut, tehervonatok vagy kamionok szállítják tovább. „A kínai Dalian kikötővárosból 2018 második felétől heti két alkalommal érkezik majd tehervonat Pozsonyba. Ez az út a klasszikus tengeri szállításnál hat nappal rövidebb” — állítja a minisztérium. Évente 240 millió tonna kínai áru érkezik Európába, ezt a mennyiséget akaija Peking a jövőben vasúton szállítani. 2018-ban becslések szerint 500 kínai tehervonat halad át Szlovákián, útban a különböző európai célállomásokra. 2020-ra Kína már évi 5000 tehervo- natot akar Európába küldeni, ebből kétezret Szlovákián át, a szerelvények nagy részének a pozsonyi kikötőben lesz végállomása, ahonnan hajóval, vonattal vagy kamionokkal szállíthatják tovább az árut. Ha a tervek megvalósulnak, Szlovákia kibővíti az ukrán határnál levő átrakodó- állomásait. A kínai vasúti teherszállítás részleteiről november 28-án tárgyal Budapesten a kínai miniszterelnök 16 kelet- és közép-európai ország miniszterelnökével. (dp) A legégetőbb problémák a Kerékasztalon Az oktatásügy aktuális kérdései, a déli régiók gazdasági helyzete, valamint a kisebbségi kulturális támogatások témája kapta a főszerepet a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának éves konferenciáján, melyre a hétvégén került sor. Érsekújvár. A kétnapos konferencia első napján az oktatásügy aktuális kérdései kerültek terítékre. Markovics Tímea, a Comenius Pedagógiai Intézet munkatársa az óvodákkal kapcsolatos kérdésekről számolt be. Szőköl István, a komáromi Módszertani Pedagógiai Központ vezetője az újszerű szlováknyelvtanítással kapcsolatos gyakorlati problémákról tartott előadást. Az újszerű szlovák módszertant immár négy évfolyamban teszteli az Állami Pedagógiai Intézet három alapiskola bevonásával. Mózes Szabolcs a Pozsonyi Magyar Szakkollégiumról, illetve a szakkollégiumok szerepéről adott elő. Urbán Péter, a Tandem vezetője pedig a Beszéljünk iskoláink jövőjéről elnevezésű felmérés eredményeit ismertette. A Tandem országos felmérése arra kereste a választ, hogyan kellene kinéznie a 21. század modem iskolájának a szülők, a diákok és a pedagógusok szerint. „A workshopok visszatérő témaköre volt az iskolai környezet, az osztálytermek berendezése, az iskolák felszereltsége. A felmérés alapján változtatni kell »a tanár diktál, a diák körmöl« gyakorlaton, ahogyan a pedagógus szerepének is át kell alakulnia. Már nem a pedagógus a tudás forrása, inkább közvetítő a tudáshoz vezető úton” — mondta lapunknak Urbán Péter. A gazdasági témák között szó volt a kisvállalkozók számára meghirdetett pályázatokról, a munkanélküliség és a bérezés szintjén fennálló regionális különbségekről, és élénk vita alakult ki arról, hogyan lehet helyben tartani a munkaképes fiatalokat. Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője összegzésében elmondta, a Kerekasztal az utóbbi időszakban eredményesebben működött szakmai szervezetként, mint társadalmimozgósító erőként, és ez mindenképpen kihívást jelent a szervezet számára a jövőre nézve. Terítékre kerültek a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA), az újonnan felállított kisebbségi kulturális finanszírozással foglalkozó testület hatáskörei, erényei és az esetleges buktatók. A KKA-val kapcsolatos aktualitásokról, a pályázatok jövőbeni működéséről több szakmai tanácstag is beszámolt. (ie)
