Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-11 / 260. szám, szombat
o N OD Louvre múzeumot nyitottak Abu-Dzabiban 2017. november 11., szombat, 11. évfolyam, 45. szám Született médium vagyok, de egy különleges ajándékkal áldott meg a sors: kapcsolatba tudok lépni a halottakkal. Bárhová megyek, eljönnek utánam a szellemek” - így mutatkozik be Theresa minden rész elején. Long Islanden, egy szép, fehérre meszelt házban él családjával, férjével, a nyugdíjas Larryvel, lányával, Victoriával, fiával, Larry juniorral és pár kutyával. Vidám nő, tele energiával, bármit csinál, azt száz százalékkal teszi. Szeret bulizni, shoppingolni a barátnőivel, gyakran átrendezni a lakást, de nem szívesen ül fel férje mögé a motorbiciklire. Ugyanolyan gondjai vannak, mint bárki másnak, csak neki „kísérői” is vannak Bárhová megy, a szellemek mindenhol jelen vannak, olyanok, mint a rádióhullámok. Mindig közvetít valakinek, mert ha a szellemek kommunikálni akarnak, nem hagyhatja őket figyelmen kívül, olykor nagyon is követelődzők, át kell adnia az üzeneteket. Néha csak megérez dolgokat, máskor az elhunyt energiáját érzi, vagy árnyakat lát, szófoszlányokat hall.- Semmit sem tudok a kliensről, aki eljön hozzám, vagy akihez én megyek, annak csak a keresztnevét és a telefonszámát ismerem - állítja Theresa. D. J. Grothe amerikai író sarlatánnak tartja Theresát, James Randi kanadai-amerikai bűvész, illuzionista, aki a paranormális jelenségek megkérdőjelezéséről ismert, úgy gondolja, hogy Mrs. Caputo állításai hamisak. Ron Tebónak, a szélhámosok és csalók leleplezésére szakosodott nyomozónak sincs más véleménye róla. - Vagy egy évig figyeltem, mit csinál, és bizonyítékaim vannak arról, hogy csapata bizalmas információkat gyűjt az egyes kliensekről, és Theresa aztán ezekre alapozza a szeánszokat” - nyilatkozta Tebo. Több más látnok és mentalista is hevesen bírálja a szellemekkel értekező nőt, a neten azzal vádolták meg őt, hogy pszichológiai trükköket alkalmaz, és manipulálja az embereket. Theresa Caputót azonban nem lehet kizökkenteni a nyugalmából. Követőinek azt üzente, hogy ne hagyják magukat befolyásolni, „ne hagyják, hogy a negatív emberek megmérgezzék az életüket”. Egyszer egy New York-i klinikán EEG-vizsgálatnak vetették alá Theresa Caputo agyát, és megállapították, hogy amikor a szellemekkel kommunikál, az agy aktivitása olyan szintre csökken, mint amikor egy ember mélyen alszik. Ezt a vizsgálatot is sokan megkérdőjelezték, így valószínűleg az embereken múlik, hisznek-e neki vagy sem. Theresa a visszajelzésekből tudja: sok ember életét változtatta meg csak azzal, hogy nézik a tévéshow-t. Urbán Gabriella Először a hosszú körmei, a furcsa, magasra tupírozott frizurája, a szokatlan mozgása tűnt fel, és az, ahogy idegesen rágja az ajkát. Ki ez a nő? (Fotók: mohegansun/newsroom, bc.com/credit: DCL) V égignéztem félórás valóságshow-ját, amelyből kiderült, hogy médium, aki - mint maga állítja - kapcsolatba tud lépni a hátrahagyott rokonaiknak, barátaiknak üzenő halottakkal. A műsor érdekes, pergős, egy percig sem unalmas, mert az egyes szeánszok mellett a médium izgalmas mindennapjaiba is betekinthetünk. Theresa Caputo nem ismeretien, legalábbis Amerikában nem. Öt éve van állandó műsora a TLC csatornán, a Facebookon 3 490 688 ember követi, önálló show- műsoraira, csoportos szeánszaira szinte lehetetlen jegyet kapni, és akár két évig is várni kell egy privát szeánszra. Ilyenkor Theresa otthonában fogadja kliensét. Nincs sem üveggolyója, sem más félelmet keltő kelléke. Harsány hangon, nevetve fogadja az általában kicsit megszeppent embereket, leülteti őket az asztalhoz, bekapcsolja öreg kazettás magnóját, és kezdődik a szeánsz, avagy az olvasás, ahogy ő mondja. Általában valamit firkálni kezd a jegyzetfüzetébe, leír egy számot vagy egy betűt, nagyon koncentrál, látszik, hogy ideges, az ajkát rágja... „Csupa piros sil- des sapkát látok” - mondja az egyik szeánszon, meghökkentve a könnyekkel küszködő kliensét, aki el is sírja magát, és megerősíti, hogy elhunyt bátyja ilyen sapkákat gyűjtött. Egy másik alkalommal szalutáló férfit lát, a szemben ülő pedig bólogat. „Igen, katona volt” - mondja. Néha Theresa is meglepődik, csodálkozva kerekre nyitja a szemét, ha pontosan eltalálja az elhunyt halálának okát vagy a nevét. Soha nem mond semmi rosszat, csak bátorít, megnyugtat. Theresa négyéves volt, amikor egy állandóan visszatérő álom kerítette hatalmába: házuk előtt valaki föl- alá járkált, és hívta őt, „Theresa Brigandi, gyere ki...” Ekkor észlelte, érezte először a szellemeket, de csak később, úgy húszévesen tanult meg kommunikálni velük - állítja. Rhonda is személyes szeánszra érkezik Theresa házába, kíváncsi, megjelenik-e a fia. Amióta meghalt, semmi sem érdekű, de tudni akarja, hogy ő jól van-e ott, ahol van.- Ki az a fiatalember, aki meghalt? A fia volt? - kérdezi Theresa. Valamit ír a füzetbe, majd felmutatja a 243-as számot. — Jesszus, így kezdődik a fiam telefonszáma. Mindennap felhívom, csak hogy hallhassam a hangját - mondja az anya, aki úgy érzi, teljeAzt is elárulta, hogy hirtelen rózsaillat ütötte meg az orrát. John pedig csak a fejét rázta: „ez nem lehet igaz, a rózsa volt a nagymama kedvenc virága”. Minden nagyon meggyőzőnek tűnik. Vagy csak átverés, egy nagy humbug egész? Egy sikeres show, egy tehetséges színésznővel? „Tipikus Long Island-i családanya sen érthetetlen a fiú halála.- Mindig taxit fogadott, ha későn indult haza, azon a végzetes estén azonban, ki tudja, miért, a metrót választotta, és egy szerelvény elgázolta.- Véletlen volt a halála - közvetít Theresa. - Senkinek sem állt szándékában megölni, csak ki akarták rabolni. Veszekedés, dulakodás közben a metrósínekre lökték. Ám hogy nem találták meg a tetteseket, hogy senkit sem tudnak felelősségre vonni, nem azt jelenti, hogy a fia lelke nem talált békességre - nyugtatja meg Theresa a zaklatott anyát, és átadja neki a magnószalagot, amelyre felvette az egész szeánszot. Rhonda megköszöni a közvetítést, boldog, hogy fia üzent neki. Egyáltalán nem kételkedik. Theresa még a legnagyobb szkeptikusokat is meg tudja győzni, holott, mint mondja, ez egyáltalán nem célja. Ilyen szkeptikus volt például John, Theresa barátnőjének a férje, aki mindig kinevette őt, nem hitt adottságaiban, abban, amit csinál. De igencsak meglepődött, amikor Theresa „kitalálta”, hogy a nyakláncán lógó kereszt a halott nagyanyjáé volt, és megemlítette a garázsban levő, rég elfelejtett öreg bögréjét. w ... boldog, hogy fia üzent neki.
