Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)

2017-11-08 / 257. szám, szerda

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2017. november 8. I 7 Mulasztás Megoldódnának a gondok, ha a lakosság el lenne látva kadarkával VERES ISTVÁN B andika egész nap őrjön­gött. Ervin próbálta az aktuális társadalmi ese­ményekre terelni a szót, silány eredménnyel. A baj az, ked­ves kuzin, megmondjam, mi a baj? A baj az - hadarta Bandika -, hogy a Teszkóban vasárnap délelőtt nem volt kitéve a polcra Mészáros Pál 2015-ös szekszárdi kadarkájából egyetlen palack sem. Holott az ille­tő árucikk akciós volt, ezerhétszáz- valamennyi helyett ezerhárom­százvalamennyi forintért volt en­gedélyezve a hazavitel. Vittem is volna, legalább kettővel, de nem tudtam, mert tátongott a polc. Nem töltötték fel az árufeltöltők. A helyzetet súlyosbítja, kedves kuzin, hogy 2016-ban Mészáros Pált az év bortermelőjének választották. Meg az is, hogy a háromezres határ alatt kapható, izgalmasnak mondható módfelett kevés kadarka közül ez az egyik. Szegény ember kadarkája, mondhatnánk, ám a savanyú hely­zet az, kedves kuzin, hogy Ma­gyarországon (na jó, mondjunk Kárpát-medencét) ma a kadarka nem éppen a szegény ember itókája. Ötven-száz éve ez még másképp volt, hiszen ez a fajta volt a 20. szá­zad közepéig Magyarország legel­terjedtebb vörösborszőlő-fajtája. A szövetkezetesítés meg a tömegter­melésre való átállás miatt viszont nem telepítették már, hiszen rotha­dásra és fagyra érzékeny, és még terméskorlátozás mellett is tíz­évente talán kétszer ad kiemelkedő bor készítésére alkalmas alapanya­got. Mára töredékére csökkent a korábbi termesztési területe, de a 21. században újrafelfedezésének lehetünk a tanúi: régi szekszárdi ültetvényekből próbálnak a telepí­téséhez kiónt szelektálni, az emlí­tett borvidéken kis túlzással minden bortermelőnek saját kadarkaklónja van (például a fent említett Mészá­ros Pálnak is). Egyébként a Bal­kánról származik, a rácok hozták a középkor végén. Az Aradhoz közeli ménesi borvidéken van még komo­lyabb kultusza, bár időnként villá­nyi, egri és alföldi példányaival is találkozhatunk, továbbá visszatért Muzslára és Kürtre is. Könnyed, fűszeres, szamócás bor készéül be­lőle. Fanatikusoknak való. Érdekes adalék, kedves kuzin, hogy Hamvas Béla A bor filozófiájában mézédes kadarkát emleget. Hát ilyenért ma­napság nemigen adna pénzt senki (bár a Lidiiben kapni pár euróért édes szerb kadarkát, Vranaccal há­zasítva). Mellesleg a biatorbágyi viaduktot az 1930-as években fel­robbantó Matuska Szilveszter is kereskedett édes kadarkával, még­hozzá Bécsben. Tigrisvér fantázia­néven forgalmazta, és be is csődölt (talán ezért, talán egyéb ügyletei miatt). Szóval a Teszkóban vasárnap nem volt. Ez a tragédia kedves ku­zin, nem azok a dolgok, melyeket ön sorolgat, ha meg nem sértem. Azok a problémák mind nem is lennének, pontosabban megoldód­nának maguktól, ha a lakosság el lenne látva megfelelő mennyiségű és minőségű kadarkával. Pont. (Ľubomír Kötrha karikatúrája) Az 1917-es forradalom helyett a világháborúra emlékeztek Moszkvában Korhű egyenruhákban ás had­felszereléssel rekonstruálták a moszkvai Vörös téren az 1941-es szovjet katonai dísz­szemlét, amelynek résztvevői a főváros szívéből egyenesen a frontra vonultak a náci német birodalom Moszkva kapujában áliá erői ellen. A katonai egységeket, csakúgy, mint a veteránokat, akik részt vettek a 76 évvel ezelőtti, eredeti parádén, Szergej Szobjanyin, Moszkva pol­gármestere köszöntötte. Mint azt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, Vlagyimir Putyin elnök megjelenése az eseményen nem sze­repelt a tervek között. Arra, hogy a díszszemlét a bolse­vik hatalomátvétel 100. évforduló­ján rendezték meg, nem történt egyértelmű utalás. Igaz, az orosz hadtörténelem évszázadainak neve­zetes eseményeit felidéző élő ké­pekben a forradalmi Vörös Hadse­reg katonáiról is megemlékeztek a középkori vitézek, a lengyelek elleni 1612-es felkelés és a Napóleon elle­ni 1812-es háború harcosai mellett. A fő hangsúlyt a második világ­háborúban - orosz szóhasználatban a nagy honvédő háborúban - aratott győzelemhez vezető díszszemlére történő emlékezés kapta. A Vörös téren mintegy 5 ezer katona és diák mellett korabeli tankokat és nehéz- fegyvereket is felvonultattak, ame­lyeket később a nagyközönség meg­tekinthetett. November 7-e 1995 óta a katonai dicsőség napja Oroszországban, fel­váltotta a korábbi, a bolsevik forra­dalomról történő megemlékezést. Szergej Lavrov orosz külügymi­niszter „az összes európai érték el­leni, elfogadhatatlan gyalázatnak” nevezte, hogy ismeretlen elkövetők cementtel leöntötték és eloltották a második világháborúban elesett szovjet katonák emlékére létesített örök lángot a kijevi Dicsőség park­ban. Mint mondta, a hasonló esetek nem mennek ritkaságszámba, ami szerinte annak a jele, hogy az ukrán vezetés képtelen megfékezni az szélsőségeseket. Az ukrán fővárost egyébként a Vörös Hadsereg 1943. november 6- án szabadította fel. Tegnap az orosz kommunisták több orosz nagyvárosban is tartottak megemlékezést. (MTI) A miniszter félrenéz MARIÁN LEŠKO A közélet egyik legnagyobb rejtélye, hogy vajon hogyan kere­kedik egy ügyből országra szóló botrány, és miért marad tel­jesen visszhangtalan egy ugyanolyan (vagy még rosszabb) ügy. Az elmúlt hetekben az egyik leggyakrabban emlegetett ember lett Radomír Bžán, pedig „csak” annyi történt, hogy ügyvédi szol­gálataiért cserébe kiállított egy 12 és fél millió eurós számlát a gazdasági minisztériumhoz tartozó MH Manažmentnek. Bžán kissé érdemtelenül ekkora „botrányhős”, mert az ügy medializálása miatt még nem is fizettek neki, nem úgy, mint a hajszálra ugyanilyen ügyben egy másik ügyvédnek. Abból viszont nem lett botrány, hogy az állam idén februárban a Dvorecký és társa ügyvédi irodának ténylegesen kifizetett egy 7,9 millió eurós siker­díjat. Mintha a sajtónak és a nyilvánosságnak már nem lenne energiája mindenen felháborodni, pedig helyesebben tenné, ha előkapama még né­mi erőtartalékot. A két ügyvédi iroda ugyanis egyforma recept szerint járt el - egy előzetes keretszerződéssel biztosította magának a részesedést, még azelőtt, hogy megkezdte volna az állam képviseletét a konkrét ügyben és kiderült volna, hogy a perben mekkora összeg a tét. Nem mindegyik ügyvédi irodának volt ám ekkora „szerencséje”, a gaz­dasági minisztériumhoz tartozó szervezetek közül csak az MH Manažment adott előre ilyen szerződéseket. Joggal feltételezzük, hogy ha az MH ilyen sajátos szerződéseket írt, akkor ennek sajátos okai voltak. Azt kell kideríteni, hogy mik ezek a sajátos okok, az messze nem elég, hogy leváltják az MH igazgatótanácsát meg a felügyelő tanácsot. Peter Žiga smeres miniszter tárcájának feljelentést kellett volna tennie, hogy a rendőrség kinyomozza, az MH vezetése elkövette-e például az ál­lami vagyon hűtlen kezelésének bűncselekményét. Persze feljelentés nem íródott. A gazdasági tárca szóvivője azt közölte, hogy a „felelősség teljes mértékben az MH Manažment volt vezetőségét terheli, amely 2015-ben írta alá a szerződést”. Rendben, viszont a vezetőség eljárásáért teljes mér­tékben a Smert terheli a politikai felelősség. És nem csak a politikai. Fel kell tenni a kérdést, miért hunyt szép csendben szemet Peter Žiga miniszter idén februárban afelett, hogy az MH részesedés gyanánt közel még 8 mil­liós sikerdíjat is kifizet egy ügyvédi irodának, holott a munkáját már ko- rábbán megfizette. Az sem felmentő körülmény, ha a miniszter esetleg nem tudott a sikerdíj kifizetéséről - ami felettébb valószínűtlen mert mindenképpen ő felel a minisztériuma alá tartozó szervezetekért, így az MH Manažmentért is. Az MH annyi pénzt fizetett ki Dvoreckýéknak - mint ahogy azt Jozef Viskupič az ÓEaNO-ból kiszámolta -, hogy abból 267játszóteret vagy 80 kilométer kerékpárutat vagy 123 kétszobás szoci­ális lakást lehetett volna építeni. Túl nagy kárt okoztak a miniszter beosz­tottjai ahhoz, hogy a miniszter a helyén maradhasson. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ Alma az adóparadicsomban A világ legnyereségesebb cége, az amerikai informatikai óriásvállalat is adóparadicsomban működik. Az Apple titokban Jersey szigetére te­lepítette át kulcsfontosságú gaz­dálkodási egységeit az adó mini­malizálása végett - ez derült ki azokból a dokumentumokból, amelyek az offshore adóparadi­csomok után csak Paradise-ira- tokként (Paradise Papers) emle­getnek és legújabb kiszivárogta­tással kerültek nyilvánosságra. A 13,4 millió aktából álló adattömeg feldolgozásában világszerte 96 médiacég vesz részt, köztük a brit BBC. Az Apple más adóparadi­csomok felkutatásába kezdett, mi­után az ír hatóságok 2013-ban el­kezdték bezárni azokat a kiskapu­kat, amelyek lehetővé tették az Apple adóminimalizálási manőve­reit. Az Apple struktúrái a BBC vizsgálata szerint az ír reformig gyakorlatilag,hontalanná” tették a céget, és így az amerikai konglo­merátum a külföldön realizált nye­reségek után ritkán fizetett 5 szá­zaléknál magasabb adót, de egyes években a 2 százalékot sem érte el külföldi adóterhe. Az Európai Bi­zottság számításai szerint volt olyan év, amelyben az egyik íror­szági Apple-érdekeltség csak 0,005 százalék adót fizetett. 2014-ben az Apple jogtanácsosai kérdőívet küldtek a Bermuda­szigetcsoporton bejegyzett, offshore pénzügyekre szakosodott Appleby ügyvédi irodának - ahonnan a most kiszivárogtatott dokumentumok zöme származik -, hogy egyes offshore-helyszínektől milyen adóelőnyök remélhetők. A Brit Virgin-szigetek, Bermuda, a Kajmán-szigetek, Mauritius, a Man-sziget, valamint Jersey és Guemsey érdekelte őket. A vállalat végül Jersey-t választotta. A nor­mandiai partvidéknél fekvő, széles önigazgatási jogkörökkel bíró szi­get nem része az Egyesült Király­ságnak, de a brit korona külső füg­gő területe, saját adómegállapítási jogokkal. Jersey-n a társasági adó a külföldi cégek számára 0 százalék. A Paradise-dokuméntumok szerint az Apple két kulcsfontosságú íror­szági érdekeltsége, az Apple Ope- rations International - amely a cég külföldön tartott 252 milliárd dol­lárnyi készpénztartalékának nagy részét kezeli és a nemzetközi ér­tékesítésért felelős Apple Sales In­ternational 2015 elején az Appleby Jersey-n működő irodájába telepí­tette vállalatvezetésének központ­ját, és ez a helyzet legalább 2016 elejéig fennállt. Az Apple idei el­számolásai is azt mutatják, hogy a cég az Egyesült Államokon kívüli piacokon elért 44,7 milliárd dollár eredmény után csak 1,65 milliárd dollár adót fizetett külföldi kormá­nyoknak. Ez 3,7 százalék körüli adóráta, ami nem egészen a hatoda a globálisan számolt átlagos társa­sági adónak. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents