Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-08 / 257. szám, szerda
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2017. november 8. I 7 Mulasztás Megoldódnának a gondok, ha a lakosság el lenne látva kadarkával VERES ISTVÁN B andika egész nap őrjöngött. Ervin próbálta az aktuális társadalmi eseményekre terelni a szót, silány eredménnyel. A baj az, kedves kuzin, megmondjam, mi a baj? A baj az - hadarta Bandika -, hogy a Teszkóban vasárnap délelőtt nem volt kitéve a polcra Mészáros Pál 2015-ös szekszárdi kadarkájából egyetlen palack sem. Holott az illető árucikk akciós volt, ezerhétszáz- valamennyi helyett ezerháromszázvalamennyi forintért volt engedélyezve a hazavitel. Vittem is volna, legalább kettővel, de nem tudtam, mert tátongott a polc. Nem töltötték fel az árufeltöltők. A helyzetet súlyosbítja, kedves kuzin, hogy 2016-ban Mészáros Pált az év bortermelőjének választották. Meg az is, hogy a háromezres határ alatt kapható, izgalmasnak mondható módfelett kevés kadarka közül ez az egyik. Szegény ember kadarkája, mondhatnánk, ám a savanyú helyzet az, kedves kuzin, hogy Magyarországon (na jó, mondjunk Kárpát-medencét) ma a kadarka nem éppen a szegény ember itókája. Ötven-száz éve ez még másképp volt, hiszen ez a fajta volt a 20. század közepéig Magyarország legelterjedtebb vörösborszőlő-fajtája. A szövetkezetesítés meg a tömegtermelésre való átállás miatt viszont nem telepítették már, hiszen rothadásra és fagyra érzékeny, és még terméskorlátozás mellett is tízévente talán kétszer ad kiemelkedő bor készítésére alkalmas alapanyagot. Mára töredékére csökkent a korábbi termesztési területe, de a 21. században újrafelfedezésének lehetünk a tanúi: régi szekszárdi ültetvényekből próbálnak a telepítéséhez kiónt szelektálni, az említett borvidéken kis túlzással minden bortermelőnek saját kadarkaklónja van (például a fent említett Mészáros Pálnak is). Egyébként a Balkánról származik, a rácok hozták a középkor végén. Az Aradhoz közeli ménesi borvidéken van még komolyabb kultusza, bár időnként villányi, egri és alföldi példányaival is találkozhatunk, továbbá visszatért Muzslára és Kürtre is. Könnyed, fűszeres, szamócás bor készéül belőle. Fanatikusoknak való. Érdekes adalék, kedves kuzin, hogy Hamvas Béla A bor filozófiájában mézédes kadarkát emleget. Hát ilyenért manapság nemigen adna pénzt senki (bár a Lidiiben kapni pár euróért édes szerb kadarkát, Vranaccal házasítva). Mellesleg a biatorbágyi viaduktot az 1930-as években felrobbantó Matuska Szilveszter is kereskedett édes kadarkával, méghozzá Bécsben. Tigrisvér fantázianéven forgalmazta, és be is csődölt (talán ezért, talán egyéb ügyletei miatt). Szóval a Teszkóban vasárnap nem volt. Ez a tragédia kedves kuzin, nem azok a dolgok, melyeket ön sorolgat, ha meg nem sértem. Azok a problémák mind nem is lennének, pontosabban megoldódnának maguktól, ha a lakosság el lenne látva megfelelő mennyiségű és minőségű kadarkával. Pont. (Ľubomír Kötrha karikatúrája) Az 1917-es forradalom helyett a világháborúra emlékeztek Moszkvában Korhű egyenruhákban ás hadfelszereléssel rekonstruálták a moszkvai Vörös téren az 1941-es szovjet katonai díszszemlét, amelynek résztvevői a főváros szívéből egyenesen a frontra vonultak a náci német birodalom Moszkva kapujában áliá erői ellen. A katonai egységeket, csakúgy, mint a veteránokat, akik részt vettek a 76 évvel ezelőtti, eredeti parádén, Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere köszöntötte. Mint azt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, Vlagyimir Putyin elnök megjelenése az eseményen nem szerepelt a tervek között. Arra, hogy a díszszemlét a bolsevik hatalomátvétel 100. évfordulóján rendezték meg, nem történt egyértelmű utalás. Igaz, az orosz hadtörténelem évszázadainak nevezetes eseményeit felidéző élő képekben a forradalmi Vörös Hadsereg katonáiról is megemlékeztek a középkori vitézek, a lengyelek elleni 1612-es felkelés és a Napóleon elleni 1812-es háború harcosai mellett. A fő hangsúlyt a második világháborúban - orosz szóhasználatban a nagy honvédő háborúban - aratott győzelemhez vezető díszszemlére történő emlékezés kapta. A Vörös téren mintegy 5 ezer katona és diák mellett korabeli tankokat és nehéz- fegyvereket is felvonultattak, amelyeket később a nagyközönség megtekinthetett. November 7-e 1995 óta a katonai dicsőség napja Oroszországban, felváltotta a korábbi, a bolsevik forradalomról történő megemlékezést. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter „az összes európai érték elleni, elfogadhatatlan gyalázatnak” nevezte, hogy ismeretlen elkövetők cementtel leöntötték és eloltották a második világháborúban elesett szovjet katonák emlékére létesített örök lángot a kijevi Dicsőség parkban. Mint mondta, a hasonló esetek nem mennek ritkaságszámba, ami szerinte annak a jele, hogy az ukrán vezetés képtelen megfékezni az szélsőségeseket. Az ukrán fővárost egyébként a Vörös Hadsereg 1943. november 6- án szabadította fel. Tegnap az orosz kommunisták több orosz nagyvárosban is tartottak megemlékezést. (MTI) A miniszter félrenéz MARIÁN LEŠKO A közélet egyik legnagyobb rejtélye, hogy vajon hogyan kerekedik egy ügyből országra szóló botrány, és miért marad teljesen visszhangtalan egy ugyanolyan (vagy még rosszabb) ügy. Az elmúlt hetekben az egyik leggyakrabban emlegetett ember lett Radomír Bžán, pedig „csak” annyi történt, hogy ügyvédi szolgálataiért cserébe kiállított egy 12 és fél millió eurós számlát a gazdasági minisztériumhoz tartozó MH Manažmentnek. Bžán kissé érdemtelenül ekkora „botrányhős”, mert az ügy medializálása miatt még nem is fizettek neki, nem úgy, mint a hajszálra ugyanilyen ügyben egy másik ügyvédnek. Abból viszont nem lett botrány, hogy az állam idén februárban a Dvorecký és társa ügyvédi irodának ténylegesen kifizetett egy 7,9 millió eurós sikerdíjat. Mintha a sajtónak és a nyilvánosságnak már nem lenne energiája mindenen felháborodni, pedig helyesebben tenné, ha előkapama még némi erőtartalékot. A két ügyvédi iroda ugyanis egyforma recept szerint járt el - egy előzetes keretszerződéssel biztosította magának a részesedést, még azelőtt, hogy megkezdte volna az állam képviseletét a konkrét ügyben és kiderült volna, hogy a perben mekkora összeg a tét. Nem mindegyik ügyvédi irodának volt ám ekkora „szerencséje”, a gazdasági minisztériumhoz tartozó szervezetek közül csak az MH Manažment adott előre ilyen szerződéseket. Joggal feltételezzük, hogy ha az MH ilyen sajátos szerződéseket írt, akkor ennek sajátos okai voltak. Azt kell kideríteni, hogy mik ezek a sajátos okok, az messze nem elég, hogy leváltják az MH igazgatótanácsát meg a felügyelő tanácsot. Peter Žiga smeres miniszter tárcájának feljelentést kellett volna tennie, hogy a rendőrség kinyomozza, az MH vezetése elkövette-e például az állami vagyon hűtlen kezelésének bűncselekményét. Persze feljelentés nem íródott. A gazdasági tárca szóvivője azt közölte, hogy a „felelősség teljes mértékben az MH Manažment volt vezetőségét terheli, amely 2015-ben írta alá a szerződést”. Rendben, viszont a vezetőség eljárásáért teljes mértékben a Smert terheli a politikai felelősség. És nem csak a politikai. Fel kell tenni a kérdést, miért hunyt szép csendben szemet Peter Žiga miniszter idén februárban afelett, hogy az MH részesedés gyanánt közel még 8 milliós sikerdíjat is kifizet egy ügyvédi irodának, holott a munkáját már ko- rábbán megfizette. Az sem felmentő körülmény, ha a miniszter esetleg nem tudott a sikerdíj kifizetéséről - ami felettébb valószínűtlen mert mindenképpen ő felel a minisztériuma alá tartozó szervezetekért, így az MH Manažmentért is. Az MH annyi pénzt fizetett ki Dvoreckýéknak - mint ahogy azt Jozef Viskupič az ÓEaNO-ból kiszámolta -, hogy abból 267játszóteret vagy 80 kilométer kerékpárutat vagy 123 kétszobás szociális lakást lehetett volna építeni. Túl nagy kárt okoztak a miniszter beosztottjai ahhoz, hogy a miniszter a helyén maradhasson. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ Alma az adóparadicsomban A világ legnyereségesebb cége, az amerikai informatikai óriásvállalat is adóparadicsomban működik. Az Apple titokban Jersey szigetére telepítette át kulcsfontosságú gazdálkodási egységeit az adó minimalizálása végett - ez derült ki azokból a dokumentumokból, amelyek az offshore adóparadicsomok után csak Paradise-ira- tokként (Paradise Papers) emlegetnek és legújabb kiszivárogtatással kerültek nyilvánosságra. A 13,4 millió aktából álló adattömeg feldolgozásában világszerte 96 médiacég vesz részt, köztük a brit BBC. Az Apple más adóparadicsomok felkutatásába kezdett, miután az ír hatóságok 2013-ban elkezdték bezárni azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé tették az Apple adóminimalizálási manővereit. Az Apple struktúrái a BBC vizsgálata szerint az ír reformig gyakorlatilag,hontalanná” tették a céget, és így az amerikai konglomerátum a külföldön realizált nyereségek után ritkán fizetett 5 százaléknál magasabb adót, de egyes években a 2 százalékot sem érte el külföldi adóterhe. Az Európai Bizottság számításai szerint volt olyan év, amelyben az egyik írországi Apple-érdekeltség csak 0,005 százalék adót fizetett. 2014-ben az Apple jogtanácsosai kérdőívet küldtek a Bermudaszigetcsoporton bejegyzett, offshore pénzügyekre szakosodott Appleby ügyvédi irodának - ahonnan a most kiszivárogtatott dokumentumok zöme származik -, hogy egyes offshore-helyszínektől milyen adóelőnyök remélhetők. A Brit Virgin-szigetek, Bermuda, a Kajmán-szigetek, Mauritius, a Man-sziget, valamint Jersey és Guemsey érdekelte őket. A vállalat végül Jersey-t választotta. A normandiai partvidéknél fekvő, széles önigazgatási jogkörökkel bíró sziget nem része az Egyesült Királyságnak, de a brit korona külső függő területe, saját adómegállapítási jogokkal. Jersey-n a társasági adó a külföldi cégek számára 0 százalék. A Paradise-dokuméntumok szerint az Apple két kulcsfontosságú írországi érdekeltsége, az Apple Ope- rations International - amely a cég külföldön tartott 252 milliárd dollárnyi készpénztartalékának nagy részét kezeli és a nemzetközi értékesítésért felelős Apple Sales International 2015 elején az Appleby Jersey-n működő irodájába telepítette vállalatvezetésének központját, és ez a helyzet legalább 2016 elejéig fennállt. Az Apple idei elszámolásai is azt mutatják, hogy a cég az Egyesült Államokon kívüli piacokon elért 44,7 milliárd dollár eredmény után csak 1,65 milliárd dollár adót fizetett külföldi kormányoknak. Ez 3,7 százalék körüli adóráta, ami nem egészen a hatoda a globálisan számolt átlagos társasági adónak. (MTI)
