Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)

2017-11-07 / 256. szám, kedd

8 I KÜLFÖLD 2017. november 7. | www.ujszo.com RÖVIDEN Dzsihádisták ádeni túszejtő akciója Aden. Véget ért az Iszlám Állam dzsihádistáinak ádeni támadása és túszejtő akciója, amelyben 23 rendőrtiszt vesztette életét. A dzsihádisták vasárnap megtá­madták az ádeni rendőrkapi­tányságot, és két öngyilkos me­rénylő segítségével utat törtek az épület belsejébe. Ezt követően tüzet nyitottak az ott tartózko­dókra, és túszokat ejtettek. A biztonsági erők háromszor indí­tottak ostromot a rendőrkapi­tányság visszavételéért az éj­szaka folyamán, de mindannyi­szor egy öngyilkos merénylő tartóztatta fel őket - tegnap egy negyedik támadó is a levegőbe röpítette magát, de ennek elle­nére sikerült véget vetni a dzsi­hádisták akciójának. (MTI) Charlie Hebdo: új halálos fenyegetés Párizs. Feljelentést tett a Char­lie Hebdo című francia szatiri­kus hetilap, amely újabb halálos fenyegetéseket kapott, miután múlt heti számának címlapján a szexuális zaklatással megvádolt Tariq Ramadan iszlamológusról közölt karikatúrát. A címlapon az egyik legismertebb iszlám­szakértő erekcióban lévő nemi szervvel látható, felette „az isz­lám hatodik pillére” felirattal. Riss lapigazgató elmondta, hogy a szerkesztőség ellen 2015. ja­nuár 7-én elkövetett, 12 áldoza­tot követelő iszlamista merény­let óta - amelyet az al-Kaida terrorszervezet magára vállalt - nem szűntek meg a halálos fe­nyegetések a lap ellen. (MTI) Libanoni válság: volt figyelmeztetés? Bejrút. Nyugati hírszerző ügy­nökségek figyelmeztették Szaad Haríri leköszönő libanoni mi­niszterelnököt egy meggyilko­lására szőtt összeesküvésről, ezért távozott az országból Szaúd-Arábiába. Abbász Ibra­him vezérőrnagy, a libanoni biz­tonsági szolgálat feje és a hadse­reg forrásai ugyanakkor azt kö­zölték, hogy nem volt értesülé­sük libanoni politikusok meg­gyilkolását célzó összeesküvés­ről. Haríri váratlanul jelentette be lemondását szombaton, arra hi­vatkozva, hogy összeesküvést szőttek a meggyilkolására. (MTI) Mirek Topolánek is államfő lenne Prága. Mirek Topolánek volt cseh kormányfő az utolsó pilla­natban megkapta a kellő számú szenátortól a támogatást, ezért indulhat ajövő januári cseh el­nökválasztáson. Az ODS volt miniszterelnöke ma tesz beje­lentést a részletekről, miután be­nyújtotta az elnökjelöléshez szükséges jelentkezést. Miloš Zemanjelenlegi államfő szintén indul, emellett Pavel Fischer volt franciaországi nagykövet, Vrati- slav Kulhánek, a Skoda Auto volt első embere, Jiri Hynek, a cseh hadiipari szövetség elnöke is megpályázza a posztot, (et24.cz) Milliókat eltitkoló milliomosok Offshore-botrány: 120 állam- és kormányfő és egyéb politikus neve bukkant fel a listán II. Erzsébet királynőt is kínosan érinti, hogy a monarchia ősi magánvagyon- kezeiő intézménye offshore befektetési ügyletekbe keveredett (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ London. A brit korona vagyon- portfólióját kezelő, a minden­kori uralkodó független jövedelemforrásaként szolgá­ló ősi hitbizomány is órintett a most kirobbant újabb nemzet­közi offshore-botrányban. Az is kiderült, hogy az amerikai kereskedelmi miniszternek Putyin családtagjaival vannak közös érdekeltségei. Újabb nagyszabású adatbázis szi­várgott ki offshore cégekről a Süd­deutsche Zeitung című német laphoz, amely a Panama-iratok néven is is­mert dokumentumok esete után ismét az Oknyomozó Újságírók Nemzet­közi Konzorciumával (ICIJ) együtt dolgozta fel az anyagot. A munka eredményeinek ismertetését most kezdték meg. A Paradise-iratok (Pa- radise Papers) nevű adatbázis két offshore-specialistától, a Bermuda- szigetcsoporton bejegyzett Appleby ügyvédi irodától és a szingapúri Asi- aciti Trust vagyonkezelő cégtől tar­talmaz iratokat, és szerepel benne 19, adóparadicsomként számon tartott terület, köztük Málta cégnyilvántar­tása is. A 13,4 millió dokumentum­ból álló adatbázis feldolgozásában 96 szerkesztőség vett részt kb. 400 új­ságíróval, a munka egy éve kezdő­dött. A dokumentumokban 47 or­szágból 120 állam-, illetve kormány­fő és egyéb politikus nevét találták meg, és találtak bennük adatokat él­sportolókról, híres művészekről és nemzetközi óriáscégekről is. Bono és Hamilton Az offshore gazdasági társasági forma önmagában nem törvényelle­nes, de alkalmas lehet adókerülésre, vagyon, jövedelem elrejtésére vagy tranzakciókban részt vevő személyek vagy szervezetek leplezésére. Az el­ső írások többek között Justin Tru- deau kanadai kormányfő egyik kö­zeli barátjáról és támogatójáról, Stephen Bronfrnanról szólnak. A montreali üzletember a Paradise- iratok szerint érintett egy offshore cé­gekből álló hálózatban, amelynek működése révén a kanadai állam valószínűleg elesett több millió dol­lár adóbevételtől. Két amerikai óri­áscég, a Nike és az Apple is szerepel az iratokban. A Nike a Bermuda- szigetcsoporton, majd Hollandiában épített ki egy céghálózatot, amelynek révén elkerülte több milliárd euró adó befizetését, az Apple pedig olyan or­szágot vagy területet keresett cég­székhelynek, ahol garantáltan men­tesülhet az adófizetés alól. A U2 ír popzenekar frontembere, Bono pedig egy litvániai bevásárlóközpontban szerzett tulajdonrészt offshore cégek révén. Lewis Hamiltonnak, a Forma-1 négyszeres világbajnoká­nak neve is felbukkan a Paradise Pa- persként emlegetett iratokban. Az iratok szerint Hamilton több cégen keresztül 3,7 millió eurónyi adó be­fizetését kerülte el a repülőgépe meg­vásárlásakor. A Bombardier gépet 2013 óta használja a brit versenyző. Az érintett politikusok, hírességek és vállalkozások jellemzően elismerték, hogy a feltárt adatok helytállóak, de hangsúlyozták, hogy nem követtek el törvénytelenséget. Érintett a királynő A BBC és a The Guardian brit lap közös vizsgálata szerint a mindenko­ri brit uralkodó független jövedelem- forrásaként szolgáló hitbizomány is érintett az offshore-botrányban. A több évszázadra visszanyúló tör- ténetű királyi vagyonkezelővel szemben azonban semmiféle tör­vénysértés gyanúja nem merült fel. Az ősi birtok után jelenleg is a Lan­caster hercegségének (Duchy of Lan­caster) nevét viselő, 1265-ben létre­jött és jelenlegi feladatait különböző formákban 1399 óta ellátó vagyon­kezelő 2004-ben 5 millió fontot fek­tetett a Jubilee Absolute Retum Fund Ltd.nevű alapba, amelynek központ­ja a brit korona fennhatósága alá tar­tozó Bermudán működik. Ez a be­fektetés 2010-ben megszűnt. II. Er­zsébet királynő személyesen semmi­féle módon nem vesz részt a Duchy of Lancaster befektetési döntéseiben, és a hitbizománytól eredő jövedelme után - bár erre az uralkodói mentes­ség alapján nem lenne köteles -1993 óta személyi jövedelemadót fizet. A BBC és a The Guardian hangsúlyoz­za, a korona vagyonkezelőjével szemben semmiféle törvénysértés gyanúja nem merült fel a kiszivárgott dokumentumtömegben. A megszó­laltatott szakértők és kommentátorok egybehangzó véleménye szerint azonban a 91 esztendős II. Erzsébet királynőt minden bizonnyal kínosan érinti, hogy a monarchia ősi magán- vagyon-kezelő intézménye offshore befektetési ügyletekbe keveredett. Van magyar szál is A milliárdos Wilbur Ross amerikai kereskedelmi miniszternek közös üzleti érdekeltségei vannak Vlagyi­mir Putyin orosz elnök közvetlen családtagjaival - közölte az NBC te­levízió. Az NBC egy bermudai ügy­védi irodától kiszivárgott dokumen­tumokra hivatkozva számolt be Ross orosz üzleti kapcsolatairól, azt állít­va, kinevezése előtti kongresszusi meghallgatásán Ross ugyan említést tett róluk, de elmulasztotta részlete­sen feltárni az üzleti kapcsolatokat. Több magyar érintett ügyeit is fel­tárták: Andy Vájná filmügyi biztos­ról, Nagy István svájci magyar nagy­követről és Demján Sándor nagyvál­lalkozóról is írtak. (MTI. hvg.hu, napl.hu) Japán szintén bekeményít Az USA összefog japán szövetségesével az észak­koreai fenyegetéssel szemben - közölte a tokiói látogatáson tartózkodó Donald Trump amerikai elnök Abe Sindzó japán miniszterelnökkel közös sajtóórtekezletén. Tokió. Trump ismét elmondta, hogy Észak-Korea atomprogramja és tömegpusztító fegyverek birtoklására való törekvése „az egész civilizált vi­lágot fenyegeti”, valamint a Phenjan- nal szembeni „stratégiai türelem ide­je lejárt”. Trump ezzel a korábban már többször mondott mondattal az előző amerikai elnöknek, Barack Obamá- nak a hozzáállására utalt. Obama nem volt hajlandó tárgyalni Phenjannal, és addig akarta bővíteni a szankciókat ellene, amíg Észak-Korea jóakaratról nem tesz tanúbizonyságot. „Egyesek azt mondják, hogy túl erős a retori­kám, de nézzék meg, hogy milyen hatása volt a gyenge retorikának az elmúlt 25 évben” - mondta Trump. Abe Sindzó bejelentette, az Észak- Korea elleni egyoldalú japán bünte­tőintézkedések szigorításaként Tokió befagyasztja 35 észak-koreai szerve­zet, illetve személyiség javait. Tokió már eddig is büntette Phenjant nuk­leáris és rakétaprogramja miatt és azért, mert Phenjan évtizedekkel ez­előtt több embert elrabolt Japánból. Donald Trump pohárköszöntőjében segítséget ígért Japánnak (TASR/AP) Trump megígérte Japánnak, hogy az Egyesült Államok az Észak-Koreára gyakorolt nyomás növelésével segít elérni az elrabolt japánok visszatéré­sét hazájukba. A Pentagon értékelése szerint csak szárazföldi invázióval lehet biztosan megsemmisíteni az észak-koreai nukleáris programot - derült ki a vé­delmi tárcának amerikai kongresszu­si képviselőkhöz küldött leveléből. Michael Dumont, az amerikai vezér­kari főnökök egyesített bizottságának igazgatóhelyettese hangsúlyozta, az észak-koreai nukleáris fegyvereket mélyen a fold alá rejtették el, és Phen­jan biológiai és vegyi fegyverekkel mérhet válaszcsapást. (MTI) Szabadlábon Madrid/ Brüsszel. A spanyol kormány tiszteletben tartja a belga igazságszolgáltatás döntését - kö­zölte a spanyol miniszterelnök­helyettes. „Mivel egy olyan de­mokratikus rendszerről beszélünk, mint a spanyol, maximális tisztelet jár a bírói döntéseknek Spanyol- országban, Belgiumban és minden államban, amelyben tiszteletben tartjuk a hatalmi ágak szétválasz­tását, a bírói függetlenséget” - mondta Soraya Sáenz de Santama- ria. A miniszterelnök-helyettes ar­ra reagált, hogy egy belgiumi vizs­gálóbíró feltételesen szabadlábra helyezte Carles Puigdemont volt katalán elnököt és feloszlatott ka­binetjének Belgiumban tartózkodó 4 tagját, akik ellen európai elfoga­tó parancsot adtak ki Spanyolor­szágban. Az illetékes bíróság még nem döntött arról, hogy kiadhatók- e a spanyol hatóságoknak. Bírósá­gi engedély nélkül nem hagyhatják el az országot, és 15 napon belül meg kell jelenniük a bíróságon. Tájékoztatniuk kell a hatóságokat a hollétükről, és eleget kell tenniük a rendőrségi vagy bírósági idézé­seknek. Az európai elfogatópa­rancs szabályainak értelmében az elfogás helye szerinti állam az el­fogás után legfeljebb 60 napon be­lül köteles az illetőt visszajuttatni abba az államba, ahol az elfogató­parancsot kibocsátották. Puidgemont A dél-európai országban egye­bek mellett lázadás, zendülés és hűtlen kezelés miatt indítottak el­lenük büntetőeljárást. A volt kata­lán kormány nyolc tagját múlt csü­törtökön előzetes letartóztatásba helyezte a spanyol központi bün­tetőbíróság. Rafael Catalá spanyol igazságügyi miniszter egy bilbaói fórumon arról beszélt, hogy a Spa­nyolországban, illetve a Belgium­ban zajló eljárásokat nem lehet összehasonlítani, és így a bírák ál­tal hozott korlátozó intézkedéseket sem, mivel a belga hatóságoknak a kiadatásról kell dönteniük. „Szabadon és óvadék nélkül” - kommentálta Carles Puigdemont a belga vizsgálóbíró döntését, hoz­zátéve, hogy gondolatban társaik­kal vannak, akiket „igazságtala­nul” bebörtönzött a „demokrati­kus gyakorlattól” távol álló állam. Meritxell Serret volt agrártaná­csos hozzátette: Belgiumban óva­dék nélkül szabadon engedték őket, míg Spanyolországban bör­tönben lennének. Tegnap forga­lomlassító demonstrációval tilta­koztak több katalán város beveze­tő útjain, például Barcelonában és Sabadellben a katalán politikusok fogva tartása ellen, és követelték a „politikai foglyok” szabadon en­gedését. Az elmúlt napokban több helyen is erről szóló plakátokat ra­gasztottak ki Katalóniában. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents