Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-05 / 229. szám, csütörtök

Interjú WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM ■ VASARNAP(®VASARNAP.COM ■ WWW.VASARNAP.COM zelve, és nem tudja magát el­látni, intézménybe kerül. Ám gyakran nem azért van ott, mert nem akarnak róla gon­doskodni, hanem azért, mert a családtagnak például jelzá­loghitele van, nem engedheti meg magának, hogy otthon maradjon, és a lakás sem al­kalmas a beteg ápolására. A világban az a trend, hogy az idős embernek addig kellene házi környezetben maradnia, amíg csak lehet. Ha elkerül­hetetlen az intézmény, akkor az legyen lakhelyéhez közel, és ne legyen túl nagy. Az in­tézetben elhelyezett idősek még törékenyebbek, gyakran nem tudnak alkalmazkod­ni, ami ronthatja általános egészségi állapotukat. Nem véletlen, hogy az első hóna­pokban magas a halandóság. Állítólag 2050-ben az idős emberek részaránya 25 százalék lesz. Az országok felkészültek erre a hely­zetre? Ez minden fejlett ország problémája. Szlovákia azon országok közé tartozik, ame­lyek gyorsan öregszenek, és az idős emberek aránya egyre magasabb lesz. Óriási gazdasági probléma ez, mert az aktív munkaerőnek egyre több emberre kell keresnie. Gondot jelent az aktív lakos­ság külföldre távozása. Ezrek dolgoznak külföldön, és ide­haza hiányoznak. Az Európai Unió érzékeli ezt, és vannak bizonyos kezdeményezések, hogyan oldják meg a kérdést. Ausztria és Németország pél­dáját említeném meg. Ott az aktív korban lévő emberek jövedelmük bizonyos hánya­dát speciális alapba fizetik, amiből - a rászorultság mér­téke szerint - a gondozást fizetik. Azért járnak olyan so­kan Szlovákiából Ausztriába és Németországba időseket gondozni. Előnye, hogy a be­teg otthon van, gondoskod­nak róla, és olcsóbban jön ki, mintha intézményben lenne. Egyre gyakrabban hall­juk, hogy sokáig fogunk élni. Milyen jó is lenne, ha magas kort érnénk meg egészségesen és hódolhat­nánk kedvteléseinknek. Valójában meddig élhe­tünk egészségesen? Új fogalom az egészség­ben eltöltött élet hossza. Sajnos az Európai Uni­ón belül a közép-európai emberek rövidebb ideig élnek egészségben. Ez azt jelenti, hogy a krónikus betegségek - ortopédiai, reumatikus, gerincprob­lémák - már az ötvenes években megjelennek, és a betegeket fájdalom gyöt- ri. Mi viszonylag rövidebb ideig élünk egészségben, mint a fejlett országokban, és hosszú az az idő, amit valamilyen betegséggel kell leélnünk. Ezt csak úgy kerülhetjük el, ha eljárunk a szűrővizsgálatokra. In­dokolt a kérdés: mikor kell megtenni az első lépést afelé, hogy egészségesen öregedjünk meg? Erre már gyermekkorban gondol­nunk kell. Például vegyük a csontritkulást. 17-18 éves korig a lehető legnagyobb csonttömegünknek kell lennie, mert később már csak csökkenni fog. Ez azt jelenti, hogy egészsége­sen kell táplálkoznunk és rendszeresen mozognunk kell. Főleg a fiatal lányok tartanak különféle diétákat, kevés kalciumot fogyaszta­nak, így nem képződik elég csonttömegük. Amikor el­érik a 60-70 évet, sokkal súlyosabb csontritkulásuk lesz minden szövődmény­nyel együtt, mint annak, aki rendesen táplálkozott. Másik példaként említe­ném a magas vérnyomást, mint az érelmeszesedés legnagyobb kockázati té­nyezőjét. Előfordulása a korral nő. Ez összefügg az erek, valamint a szív- és érrendszer öregedésével. Jelszavunk: minél előbb kezdjük el a magas vérnyo­más helyes kezelését, mert ezzel meg tudjuk előzni az érelmeszesedést. Hatal­mas a gyógyszerkínálat a magas vérnyomás kezelé­sére, és csodákra is képe­sek vagyunk. Amikor fiatal orvosként dolgozni kezd­tem, nem voltak ilyen lehe­tőségek. Ma az ateroszkle- rózis regressziójának korát élünk. Ha nincsenek me­szes elváltozások, képesek vagyunk - népiesen szólva - kitisztítani az ereket. Vala­mikor ez elképzelhetetlen lett volna. Régen az ate- roszklerózist progresszív degeneratív, visszafordít­hatatlan betegségnek tar­tották. Ma már nemcsak megállítani, hanem vissza is tudjuk fordítani a folya­matot. Ez nagyszerű do­log, és az egyik oka annak, miért élünk olyan hosszú ideig. A természetes öregedési folyamatot bizonyos mértékig lehet lassítani, de megállítani sajnos nem. A krónikus fáradtság, gyengeség e folyamat tör­vényszerű velejárója? Az öregedés a génje­inkben van kódolva. A lét bizonyos korlátozott hosz- szára vagyunk beállítva. Ol­vastam, hogy ez 115 évet jelent, korábban 140 évről beszéltek. Ha az embernek semmilyen betegsége nem lenne és jó genetikai adott­ságokkal rendelkezne, úgy tűnik, a 115 év a reális ha­tár. Az említett gyengeség kéz a kézben halad azzal, hogy a szervrendszerek megváltoznak. Az élet vé­gén a nagyon magas korú ember már olyan fáradt, hogy a nap nagyobbik ré­szét át is aludhatja. Ennek szív- és érrendszeri beteg­ség, a pajzsmirigy, a vese csökkent funkciója lehet az oka. A kilencvenéves ember viszont - feltéve, ha egészséges - normálisan élhet. Az a legfontosabb, hogy az ember minél to­vább maradjon aktív. Ha bír járni, járjon, ha képes magát ellátni, lássa el ma­gát. Létezik egy kifejezés: tanult tehetetlenség, ami azt jelenti, hogy a család­tagok mindent elvégeznek az idős ember helyett. Ké­pes lenne egyedül is enni, de ők megetetik, s ezzel lényegében leszoktatják az önálló táplálkozásról. Ha még tud járni, mozogjon rendszeresen. Lehet, hogy tovább fog neki tartani, de sétáljon. Ha mindent elvég­zőnk helyette, kiépítjük a tehetetlenségét. Az idős ember táplálko­zása mindig kétes, mert az étvágy is gyengül... Rendkívül fontos témáról van szó. Ha a táplálkozás nem jó, ez ronthatja az ál­lapotát. Nem igaz, hogy az idős embernek már nincs szüksége jó minőségű étel­re. Az ellenkezője igaz. Pél­dául egy felnőtt embernek testkilogrammra számítva 0,8 g fehérjére van szüksé­ge, ám az idős embernek 1-1,2 g-ra. Bizonyos hely­zetekben - például beteg­ség után - 1,5 g-ra is. Mi­nőségi és ízletes legyen az étrend. Ellenkező esetben megjelenik a szarkopénia vagy izomvesztés. Ha az idős embernek gyengék az izmai, nem fog járni. Ezt az­zal lehet megelőzni, hogy minőségi fehérjét fogyaszt és rendszeresen mozog. Ha nagyon gyenge, és nem képes az étellel kellő meny- nyiségű energiát bevinni, orális ételkiegészítő után kell nyúlnunk, amiben pon­tosan annyi fehérje, nyom­elem, vitamin és más fon­tos anyag van, amennyire szüksége van. A demenciáról, a szelle­mi leépülésről szomorú és vicces történetek is keringenek a köztudat­ban. Nyolcvan felett tör­vényszerű az agyműködés gyengülése? Az aggyal ugyanaz a hely­zet, mint a többi szervvel. Ha nem használják, tel­jesítőképessége gyorsan romlik, ami azt jelenti, hogy FOLYTATÁS A KÖVETKEZŐ OLDALON ► ►► Ml VISZONYLAG RÖVIDEBB IDEIG ÉLÜNK EGÉSZSÉGESEN, MINTA FEJLETT ORSZÁGOKBAN, ÉS HOSSZÚ AZ IDŐ, AMIT VALAMILYEN BETEGSÉGGEL ÉLÜNK. wmmmmmmmm Egészség EXTRA 2017. Október

Next

/
Thumbnails
Contents