Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-05 / 229. szám, csütörtök
101 KULTÚRA 2017. október 5. | www.ujszo.com RÖVIDEN Ma Aranykor lesz A Testről és létekről a fővárosban a Be2Can fesztiválon Irodalmi Nobel-tippek Stockholmban ma jelentik be, ki kapja az irodalmi Nobel-díjat Pozsony. Egész napos rendezvénnyel ünnepli ma Arany János születésének 200. évfordulóját a Pozsonyi Magyar Intézet. Délelőtt 10 órakor, Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő bevezetőjével felolvasómaraton kezdődik az intézet könyvtárában, a Duna utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium diákjai, a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének hallgatói, valamint az Arany János munkásságát kedvelő irodalombarátok olvassák fel kedvenc verseiket. 13 órakor az Arany János költészete által ihletett 24 karát című kortárs versantológiát mutatja be a szerkesztő, Visy Beatrix irodalomtörténész. A felolvasómaraton 14.30-kor folytatódik, 18 órától pedig Szörényi László irodalomtörténész, kritikus, az MTA Irodalomtudományi Intézete igazgatója beszél Arany Jánosról. 18.45-kor a Tetemre hívás című kamaraszínházi összeállítás zárja a rendezvényt. Tóth Tibor színművész Arany balladáiból és kései lírájából ad elő, Fambauer Péter, Kováts Marcell és Madarász András zenei kíséretével. (juk) Pozsony. Tegnap nyitották meg és a fővárosban október 10-ig tart a Be2Can fesztivált, mely a legnagyobb európai filmfesztiválok, a cannes-i, a berlini és a velencei mustra díjnyertes alkotásai közül kínál válogatást. A Be2Can programjába bekerült Enyedi Ildikó Testről és lélekről című mozgóképe, melyet az idei Berlinalén Aranymedve díjjal jutalmaztak. A magyar film mától látható a szemle valamennyi pozsonyi helyszínén, vagyis a Film Europe, a Lumiere, a Mladosť és a ligetfalui Artkino za zrkadlom moziban. A Be2Can vendégeként a bemutatóra Pozsonyba látogat Borbély Alexandra, a Testről és lélekről női főszereplője. Az idei Be2Can programján 13 film szerepel. Egy kivételes alkotás is helyet kapott köztük, Terrence Malick The Voyage of Time című festői munkája, amely látványos időutazás. A film káprázatos képekkel az élet születését és fejlődését villantja fel. A szemle filmjeiből vidéki városokban is levetítenek néhányat. A Be2Can fesztiválnak köszönhetően Kassán, Érsekújvárban, Rimaszombatban és Nyitrán is láthatják a Testről és lélekrőlt. (tb) PENGE Mese, mese, felnőttem Boldizsár Ildikó író és meseterapeuta jól megválogatja a szavait, a meséit. Nem mesél mellé. Legújabb gyűjteményében a felnőtté válás nehéz útja, a felnőtté érés körülményessége, a küzdelmek sok apró állomása a téma, a tét. AYHAN GÖKHAN KRITIKAI ROVATA A felnőttkor tartománya nehezen adja meg magát, nehezen enged bebocsátást, ki ott belép, felad minden reményt, ha nem vigyáz. Ha nem vigyáz rá a benne élő gyermek. Mesékből indulunk ki, tehát az egy és oszthatatlan valóságból. A magyar igazság három, míg a mesék igazsága Egy- igazság. Megismerés, önelfogadás, a jó és rossz együtthatása, a jó kárán tanuló rossz és a rossz kárán tanuló jó. Érzékeny kéz kellett ahhoz, hogy a szerző ne nyúljon mellé, ne tévessze össze a valótlant a valóval. A könyvben szereplő kínaijapán, mongol, afrikai, török és egyéb izgalmas területekről hozott sok-sok mese összetartozást ígér. A kötet apjuktól elszakadó és függetlenedő fiúkról, próbát kiálló hétköznapi hősökről, méltó jutalmat elnyerőkről ad hírt. Erényről, bátorságról, morálról. Soha nem lehetne aktuálisabb, soha nem lehetne maibb. A gyűjteményben fellelhető legrégibb mesére is érvényes, hogy kortárs. Tradíció, hagyomány, önállóság - csak néhány fogalom, amely manapság veszélyesen sérülni látszik, fájóan eltűnőben van. A mamahotel anyatejmeleg kényelmében ten- gődőknek, a nagykorúságtól rette- gőknek, úgy, ahogy van, mindenkinek szól ez a kötet. Azért is a mese a legnagyszerűbb műfaj, mert ódzkodik az ítélettől, soha nincs benne lesújtó vélemény, a mese a legkifinomultabb pedagógia. A mese egy merő pedagógiai aktus. Ha akad olyan, akit a meseterápia hatékonysága és a mesébe vetett magabiztos hit felett elfog a kétely, talán a legalapvetőbb dologgal, a mese közösség-összetartó erejével nincs tisztában. Előtte nem látszik a látszatvalóságtól tisztán a mese, atényvalóság alkotóeleme. A kötetben útmutatást, szerzői instrukciókat is találni: ha a történet megfejtése nem sikerülne valamiért, Boldizsár Ildikó a segítségünkre siet, el ne tévedjünk, félre ne értsünk. És a mese olyan, hogy soha nem árt meg belőle a sok, épp ellenkezőleg. Gyógyít. Boldizsár Ildikó: Mesék a felnőtté válásról. Magvető Kiadó, 2017.408 oldal. Értékelés: 8/10 A kenyai NgügT wa Thiong'o egyike a nagy esélyeseknek (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ Krasznahorkai László és Nádas Páter is évek éta szerepel az esélyesek listáján, amelyet a fogadóirodák állítanak össze. Természetesen az irodalmi Nobel-díj a „legmeg- foghatébb" kategória, ezért sokan fogadnak a befutóra. Nézzük, kiknek volt jé szorzójuk a bejelentés előtti napon. NgügT wa Thiong'o A Ladbrokes fogadóiroda szerint a díjra Ngűgl wa Thiong’o kenyai író a legesélyesebb, aki szinte minden művében hazája múltjával és jelenével foglalkozik. Bemutatkozó regénye, az 1964-ben megjelent Weep not, child (magyarul Búcsú az éjtől címmel jelent meg 1971-ben) volt az első, amelyet angol nyelven írt egy kelet-afrikai szerző. Második regénye, a The River Between (1965) a kenyai társadalmon belüli ellentétekre fókuszál. A Grain Of Wheat (Egy szem búza) középpontjában a kenyai felszabadító mozgalom áll. A négyszereplős történet az ország függetlenné válásának előestéjén játszódik. Az író az idősíkok váltogatásával mutatja be az egyéni sorsok alakulását és a függetlenségi mozgalom lefolyását. Regényírói munkássága mellett 1976- ban segített a kamiriithui közösség kulturális központjának felállításában, amely hozzájárult a térség színházi életének kialakulásához. 1977- ben Will Marry When I Want (Akkor házasodom, amikor akarok) című darabjának politikai üzenete miatt letartóztatták. A börtönben töltött idő alatt írt először regényt az anyanyelvén, jobb híján vécépapírra. Szabadulása után már nem foglalhatta el helyét a Nairobi Egyetem katedráján, és a kormányt bíráló írásai miatt családjával 22 éves száműzetésbe kényszerűik csak 2004-ben térhetett vissza hazájába. Ma már főképp kikuyu nyelven publikál, regények mellett drámákat, novellákat és esszéket is jegy ez. Murakami Haruki A japán író évek óta az irodalmi Nobel-díj egyik favoritja. A Ladb- rokesnál lapzártánkkor ő volt a második legesélyesebb. Ugyanakkor tavaly azt nyilatkozta, hogy a Nobel-díj csak teher számára, és akkor sem hinné el, hogy esélyes, ha a világon mindenki ezt állítaná. Az 1987-ben megjelent Norvég erdő című, ötödik regénye hozta meg számára a nemzetközi ismertséget. A könyvből Japánban egy év alatt több mint 3,5 millió példány fogyott. A művet a Zabhegyező japán változatának szokták titulálni, ami nem meglepő, hiszen Murakami fordította japánra Salinger híres regényét. Több műve táplálkozik önéletrajzi elemekből. A Miről beszélek, amikor futásról beszélek? című regényében naplószerűen vall a dohányzásról való leszokásról és azt követően az egészséges életmódra való átállásról. Gyakran használja a mágikus realizmus eszköztárát, visszatérő témája az elidegenedés és a magány. Többen a populáris irodalomba sorolják a műveit, de sokan érvelnek amellett, hogy kevés olyan szerző van manapság, aki ennyire beavatná az olvasót magánéletébe. Eddig tizennégy kötete jelent meg magyar fordításban. Margaret Atwood A kanadai irodalom nagyasszonya ötvennél több regény, vers- és esszékötet szerzője. írásai nemcsak műfajilag, hanem témájukban is szerteágazók: Kanada nemzeti identitása, az Amerikai Egyesült Államok és Európa kapcsolata, az emberi jogok, környezetvédelmi problémák, a női- ség társadalmi felfogása is felbukkan a müveiben. Az utóbbival kapcsolatban a női test művészi megjelenítéséről, a nők társadalmi és gazdasági kihasználtságáról, a nők és a férfiak közötti kapcsolatokról is ír. Első verskötetét 19 évesen írta, és rögtön nyert is vele egy díjat, második kötetéért pedig megkapta a kanadai fokormányzó díját. Azóta elismerései csak gyarapodnak, hosszú évek óta szerepel az irodalmi Nobel- díjra esélyesek listáján. Számos műve jelent meg magyarul. A világhírt Ä szolgálólány meséje (The Handmaid's Tale) hozta meg számára. Ez az orwelli ihletésű disz- tópia egy jövőbeli, a nőket elnyomó társadalomról fest hátborzongató képet. A kötet magyarul 2006-ban jelent meg először, új fordításban idén látott ismét napvilágot. Az HBO a regényből sikeres tévésorozatot is készített. Ámosz Oz Napjaink legjelentősebb izraeli írója a Ladbrokes szorzói alapján a harmadik legesélyesebb az idei Nobel-díjra. Apja elleni lázadásból fiatalon hosszú időre hátat fordított az irodalomnak, harminc évig élt egy kibucban, ahol földművesként dolgozott. Még akkor is felszolgáló volt egy kibucbeli kávéházban, amikor cikkeit már a New York Times közölte. Első önálló kötete egy novellagyűjtemény volt 1965-ben, első regénye 1966-ban jelent meg. Műveiben empátiával, kíváncsian és humorral kutatja az emberi természetet. Hite szerint íróként nem a tanítás, hanem a történetmesélés a feladata. Könyvei a legtöbbször mégis morális kérdéseket firtatnak, fókuszukban gyakran boldogtalan családok sorsa áll. Szeretetről és sötétségről című önéletrajzi kötetében családja európai gyökereinek keresése mellett saját sorstörténetét köti össze Izrael államéval. A könyvből 2015- ben Natalie Portman rendezésében és főszereplésével film is készült. Aktívan részt vesz hazája politikai életében, évtizedek óta sürgeti a megegyezést Izrael és a palesztinok között. Nézetei miatt gyakran kiáltják ki hazaárulónak. Művei folyamatosan jelennek meg magyar fordításban. Javier Marias Az egyik legfontosabb kortárs spanyol elbeszélő, tucatnyi regény, két novelláskötet és számos esszé szerzője. Gyermekkorában családja az USA-ba költözött, ahol egy ideig közös házban éltek Vladimir Nabo- kowal és Jorge Guillén költővel. Tizenéves korában vált szenvedélyévé az irodalom, 1986-ban megjelent Az érzelmes ember című regényével alapozta meg írói pályáját. A Holnap a csatában gondolj rám című 1994-es regényért - mely egyébként Marias kedvence - megkapta a nívós délamerikai Enrique Larreta-díjat. Azóta több nemzetközi díjjal kitüntették, nagy port kavart azonban, hogy 2012-ben visszautasította a neki ítélt, 20 ezer euróval járó elismerést, Spanyolország egyik legrangosabb szépirodalmi díját. Marias régóta hevesen bírálja, ahogyan a spanyol kormány az állami elismeréseket osztogatja. Szerinte több remek szerzőt méltatlanul elhanyagolnak - köztük az író édesapját, Julián Marias filozófust is. Akik hosszabb ideje figyelik a nagy fogadóirodák szorzóit, tudják, hogy elég ritkán jönnek be a tippek, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia általában meglepi a bukmékereket. Tavaly például az a Bob Dylan kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, aki évek óta ott volt ugyan a listán, de általában valahol a 20. hely környékén tanyázott. (juk)
