Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-31 / 251. szám, kedd
www.ujszo.com I 2017. október 31. KULTÚRA I 5 Kezdődik a Fotóhónap TALLÓSI BÉLA Pozsony. Ma kezdődik ós november végéig tart a 27. Pozsonyi Fotéhónap. A rendezvény harminc kiállításon a világ - kiemelten a közóp-kelet-európai régió - fotóművészetének legjavából kínál különféle válogatásokat. Bemutatkoznak világklasszis fotóművészek, több kortárs anyagot láthat a közönség, és a fotótörténet fejezeteibe is betekinthetünk. A művészfotó és a dokumentumfotó képviselői egyaránt jelen lesznek a nemzetközi mustrán. A Fotóhónap két húzóneve az amerikai Bruce Gilden és a japán No- buyoshi Araki. Az előbbi a külső terek és a járókelők fotósa. Elsősorban a New Yorkban készített fekete-fehér utcafotói tették ismertté. A szépséges katasztrófa című kiállítása - mely az Sznf téri Művészetek Háza második emeletén kap átmeneti otthont - az utcákon ellesett karaktereket, bohém, különc figurákat megörökítő munkákat vonultatja fel. A japán fotós felvételein az intimitás, a szerelem, az erotika, a szexualitás, a szokatlan pózokba állított nő kap főszerepet olyan formában, hogy a képek gyakran váltanak ki botrányokat, bárhol mutatják be őket. Várhatóan nálunk sem lesz ez másképp - a tegnapi sajtótájékoztatón elhangzott, nagy várakozással tekintenek a kiállítás elébe, hogy az anyag milyen reakciókat vált ki Pozsonyban. Araki Eroreál című tárlata ugyancsak az Sznf téri Művészetek Házában látható. Az idei Fotóhónapra négy szekcióba csoportosították a kiállításokat. Az egyik a fotóművészet története. A Fotográfia Közép-Európai Házában három kiállítás is visszavezet a múltba: az egyik Matz Gusztáv Divald Károlytól 1890-ben megvásárolt ig- lói fotómütermébe kalauzol el, a másik régi, archaikus fototechnikákkal ismertet meg, ilyen - kézműves - eljárásokkal készült, korabeli felvételek révén. A harmadik pedig, A misztikus montázs a fotográfia ipari érvényesítésének korai időszakából, a huszadik század elejéről származó színezett, valamiféle misztikus elemet ábrázoló képeslapokból válogat. A Nagyvilágból szekcióban a már említett japán művész mellett az olasz Paola Di Bello, az Indiában élő Waswo X. Waswo, a spanyol Max Esteban, az argentin származású Mariela Sancari és a német Andrej Pirrwitz munkásságából mutat be ízelítőt egy-egy tárlat. A Fotográfia Közép-Európai Házában Waswo X. Waswo kiállítása igazi csemege, amely India különös világát hozza el. A művész finom érzékenységgel, a részletekre figyelő aprólékossággal a népi hagyományokat dokumentáló fotók stilizált, kézzel színezett variánsait alkotta meg. Képei szépséges modelleket, virágárusokat, vidéki gyerekeket ábrázolnak berendezett, csodásán díszített háttér előtt. Waswo X. Waswo - ahogy mondja - eszközként használja az alkotásban a nosztalgiát. A Közép- és Kelet-Európa képe elnevezésű kategóriában egy-egy szlovén, bolgár, cseh, román fotós kiállítása látható. A lengyel Dominika Gesicka Ez nem a valós élet című tárlata (a Klarisszák kiállító- termében) egzotikus különlegességet kínál a Spitzbergákon, messze fent északon, Longyearbyenben készült misztikus felvételeivel. Elek Judit Katalin ME MY SELF & I című kiállítását november 3-án 16.30-kor nyitják meg a Pozsonyi Magyar Intézetben. A magyar fotográfirs felvételei, „valóság-kép-kockái” már hosszú idő óta önmaga megismerésének eszközei. A kultúrák sokszínűsége szekció művész- és dokumentumfotókon mutat be egy kicsit más szemszögből városokat, embereket, élethelyzeteket, a közelmúlt eseményeit. A cseh Vladimír Birgus Olyan sok, olyan kevés című kiállítása az Egyetemi Könyvtárban azt a kort, a nor- malizáció időszakát idézi meg fekete-fehér felvételeken, amikor annyi mindent kellett tenni, de olyan keveset lehetett elérni. A török Mustafa Dedeoglu az időtlen Isztambul arcait mutatja be líraian szép képekkel a Zoya Galériában. A görög John Demos az albán életet megörökítő dokumentumfotóival mutatkozik be a Pozsonyi Városi Galériában (Pálfíy-palota) A változás határán 1990—91 című kiállításon. A dzsessz magasiskolája „Jegyet veszek bármennyiért!”- írta valaki Marcus Miller pozsonyi koncertjének Facebook-oldalára aznap, vagyis múlt vasárnap. Nem tudom, sikerült-e bejutnia, annyi bizonyos, hogy hetekkel előre mindenjegy elkelt a Pozsonyi Dzsessz- napok bónuszkoncertjére, az In- chebához mérten nem túl nagy Babylon klubba. A szervezők kiiktatták a székeket, hiszen „állós” koncerten többen fémek el. A tömeg úgy prése- lődött össze, mint a tokiói metrón, már csak a fehér kesztyűs nyomóemberek hiányoztak, hogy záródhassanak az ajtók. Fél órán belül szaunaélményt is kaptunk a zenés kényeztetés mellé. Marcus Miller bemutatására az egész oldal kevés lenne. A világ legjobb basszusgitárosai között tartja számon a szakma, immár három évtizede. Sokáig Miles Davis mellett serénykedett, aztán saját zenekarának élén szólóhangszerré nemesítette a basszusgitárt, melyen virtuóz módon, mégis szórakoztatóan, funkos lazasággal játszik. Nem veti meg a popzenét sem, olyanok lemezein játszott, mint Mariah Carey, Elton John, Paul Simon vagy Billy Idol, és abból is megélne, ha csak producerkedne. O viszont imád zenélni, Pozsonyban például már negyedszer játszott. Ezúttal négy fiatal, igyekvő zenésszel érkezett, akiket az est folyamán ötször-hatszor is bemutatott, mint egy büszke tanár. Erezni lehetett, hogy nem régóta játszanak RÖVIDEN Meghalt Som Lajos rockzenósz Budapest. 70 éves korában meghalt Som Lajos, basszusgitáros, a Piramis együttes alapítója. Az évek óta alkoholizmussal és más betegségekkel küzdő zenész halálhírét Gallai Péter, a Piramis billentyűse erősítette meg. Som a 60-as évek közepén kezdett zenélni, tagja volt a Tűzkerék, a Neoton és a Taurus együtteseknek együtt, és hogy az európai turnénak Pozsony az első állomása, mert a főnök néha fejmozdulatokkal mutatta a ritmusváltásokat a dobosnak, kezével óvatosan vezényelt a fúvósoknak, és önmagához képest keveset improvizált. A többiek szólóit viszont élvezettel és finoman színezte ki, bolondította meg virtuóz futamokkal, ha kevésnek érzett valamit. A város összes basszusgitárosa ott tátotta a száját az első sorokban, hátha sikerül ellesniük ezt-azt. Végig lehetett videózni, senki sem szólt rájuk. Mintha a mester azt üzente volna: tessék, csinálja utánam, aki tudja! Miller zenéje azonban nem a technikai kunsztok prezentálásáról szól, hanem elsősorban a fiiingről. Ezért jobb élőben, mint CD-n. Az említett rajongó ezért lett volna hajlandó bármennyiért jegyet venni rá. fiuk) MarCUS Miller (Fotó: Zdenko Hanout) is. A magyar rock egyik sztárzenekarát, a Piramist 1974-ben alapította és kilenc éven át vezette. Dallamokat és szövegeket egyaránt írt nekik, olyan slágerek születésénél működött közre, mint a Ha volna két életem, a Mondj egy mesét, A becsület és az Ajándék. A 2006-os Piramis nosztalgiakoncerten egészségi állapota miatt csak a műsor elején és végén állt színpadra. Idén nyáron már arról szóltak a hírek, hogy nem tud lábra állni. (hvg, MTI) FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS 27. RIGÓ Konrád megyeelnökjelölt LEGYEN EZ tel A Ml MEGYÉNK! MOST-HID POLGÁRI PÁRT - OBČIANSKA STRANA MEGYEI VÁLASZTÁS 2017. NOVEMBER 4 Objednávateľ; Most Híd politická strana. Trnavská cesta 37. 83104 Bratislava, IČO: 42171229 Dodávateľ: T BEAR s.r.c.. Dedinský rod 303/16 929 01 Malé Dvorníky, ICO: 47139871 MP170540 Dominika Gesicka: Spitzbergák,2016 (Fotó: Mesiac fotografie)
