Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-30 / 250. szám, hétfő

Szlovákiában sem ismeretlen ez a ritka betegség. Leggyakrabban az 55 évnél időseb­bek körében fordul elő, de családi előforduláskor fiatalabbak is megbetegedhetnek. Jelenleg nem ismert, pontosan mi váltja ki ezt a betegséget, amire a tüdőszövet hegesedése, megvastagodása vagy megkeményedése jellemző. Mindez azért történik, hogy az ismétlődő károsodás okozta sérülés begyógyuljon. Meggyógyítani a beteget nem lehet, de a kóros folyamatot le lehet lassítani. idiopátiás, vagy ismeret­len eredetű tüdőfibrózis- nak hasonló tünetei vannak, mint más légúti vagy szívbetegségnek, ezért diag­nosztizálása nehéz. Leggyakoribb tünetei közé tartozik a megmagya­rázhatatlan krónikus légszomj. A betegség előrehaladott stádiumá­ban lévő betegek már akkor is kap­kodják a levegőt, amikor néhány métert tesznek meg, vagy felmen­nek az első emeletre. Tüdőfibrózisra utalhat a száraz köhögés, a kapko­dás a levegő után, a folyamatos súlyveszteség, a fáradtság, a rossz közérzet, a fájó izmok és ízületek, valamint az ujjak végének kiszéle­sedése (úgynevezett dobverő ujj). Légzéskor furcsa hangokat hall az orvos. Ezek a tünetek azonban zö­mében bármely tüdőbetegség ese­tén felmerülhetnek. Hosszú az út a diagnózisig „Amikor az orvos meghallgatja a beteg tüdejét, jellegzetes hangot hallhat. Valamikor azt mondták, hogy a celofán hangjához hason­lít, de ma már inkább azt mond­juk, hogy a tépőzár hangjához hasonlít. Ilyen hangot hall az or­vos, amikor fonendoszkóppal vizsgálja a beteget” - mondta dr. Bohumil Matula pneumológus. Olyan kivizsgálás nem létezik, ami egyértelműen igazolná a tüdőfibrózist. A pneumológus munkáját segítheti a beteg kór­előzménye, kivizsgálása és a tesz­tek. A helyes beazonosítást segíti a mellkasi röntgen, illetve a CT, a vérvizsgálat, a különböző terhelé­ses és tüdőfunkciós tesztek, vagy akár tüdőbiopszia. Egy-két év is eltelhet, míg beigazolódik a diag­nózis. Pedig a korai felismerés lét- fontosságú, mert a megfelelő or­vosi beavatkozás nélkül nem lehet lelassítani a kóros folyamatot. Be­igazolódott, hogy minél előbb si­kerül felismerni a fibrózist, annál nagyobb esélye van a betegnek a túlélésre. 2014 óta már van gyógyszer A betegség következtében egyre ne­hezebbé válik a szervek oxigénnel történő ellátása, és nehézlégzés ala­kul ki, amely körülményesebbé teszi a betegek számára a mindennapi fi­zikai tevékenységekben való részvé­telt. Klinikai tanulmányok igazol­ták, hogy kezelés nélkül a beteg tü­dő nem képes ellátni feladatát, sőt akkor sem, ha késői stádiumba ke­rült a betegség. A kezelés lehetőségei még korlátozottak, 2014-ig például egyeden gyógyszer sem volt ellene. Olyan preparátumokat alkalmaz­tak, amelyek csak a tüneteket enyhí­tették, ilyenek a kortikoszteroidok, az acetilcisztein és a bron- chodilatitárok. Ma már szerencsére vannak antofibrotikumok, amelyek közvedenül beavatkoznak a hegese- dési folyamatba. A heges szöveteket ugyan nem gyógyítja meg, de meg­akadályozza vagy lassítja az egészsé­ges tüdőrészek károsodását. Jelenleg két antifibrotikumról bi­zonyosodott be, hogy lassítja a be­tegség előrehaladását. A legújabb tanulmányok megmutatták, hogy a rosszabb tüdőfúnkcióval rendel­kező és az enyhébb betegeknek is előnyösek ezek a szerek. „Valójá­ban minden tüdőfibrózisban szenvedőnek ezt a gyógyszert kel­lene szednie - mondta dr. Róbert Slivka pneumológus, majd hozzá­tette, hogy a szlovákiai betegek rendelkezésére is áll, bár az egész­ségbiztosítók csak kivételes esetek­» Okai ben térítik meg a költségeit. A be­tegek gyakran oxigénterápiát kap­nak, s az utolsó lehetőség a tüdő­átültetés, aminek egy nagy akadálya van: kevés a donor. Félelem és reménytelenség Világszerte 3 millióra, Szlovákiá­ban 149-re tehető a betegek száma. Az élet ilyen súlyos betegséggel nem egyszerű. Normális, ha a bete­gek félnek, ugyanakkor reményte­lenek. A betegszervezetek, mint amilyen a 2016-ban alakult Re­mény a tüdőnek polgári társulás, nagy segítségére lehet a betegek­nek. (kovács) A betegség egyik kiváltó oka lehet szálló por belégzése (tipiku­san ilyen a bányászok, kőcsiszolók, fogtechnikusok foglalkozási betegsége, az antrakózis és a szilikózis). Emellett okozhatnak tüdőfibrózist egyes gyógyszerek (ilyen a szívritmus-szabályozók egyik fejtája, vagy bizonyos kemoterápiás szer), de járhat ilyen következménnyel a tüdőt ért sugárzás is. A tüdőfibrózis lehet au­toimmun betegség vagy szarkoidózis tüdőszövődménye. Kiváltó oka gyakran kideríthetetlen. Az mindenesetre ismert, hogy a do­hányzás mindig rontja a beteg állapotát. TÖBBSZÖR HÍVTAK MAGAS VÉRNYOMÁS MIATT A MENTŐKET Legsúlyosabb a másodlagos magas vérnyomás, ami azért alakul ki, mert valamelyik szerv nem jól működik. 10. oldal ÍGY ERŐSÍTSÜK A GYERMEK IMMUNRENDSZERÉT! Szervezzünk kirándulást vagy legalább iktassunk be naponta egy kiadós sétát. 11. oldal let egyttzjegsgetwjutaima, bogy midben agemkfmásofam segít, egjkn önmagán is segít. ” (%ifj)ß Waßo Smefson) í, Ritka betegség— drámai kilátásommal

Next

/
Thumbnails
Contents