Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-30 / 250. szám, hétfő
4 I VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 2017. október 30.1 www.ujszo.com Választási déjá vu SZALAY ZOLTÁN N incs kire szavazni. Ön is hallotta már ezt valamelyik ismerősétől? Vagy épp ön is így érzi? Az idei megyei választások legnagyobb vesztese a szlovákiai magyarság lehet, pedig ennek nem kellett volna így lennie. Többen is hangsúlyozták korábban, a kétfordulós rendszer azt hivatott biztosítani, hogy még véletlenül se nyerhessen el egyetlen megyében sem megyeelnöki posztot magyar nemzetiségű jelölt. Ez a nacionalista, fajvédő szlovák hozzáállás tulajdonképpen egy szimbolikus vereségtől óvta a szlovákságot, hiszen a megyeelnök egymagában, a képviselő-testület nélkül képtelen lenne bármiféle „magyarosító” fordulatra. A szimbólumok ereje azonban nem lebecsülendő. Persze ez már a második számú biztosíték, hiszen az elsőt, a legerősebbet, a megyék határainak megrajzolásakor építették be a rendszerbe, így aztán még egyfordulós választás esetén is komoly magyar összefogásra és szlovák széthúzásra lenne szükség, hogy magyar megyeelnökjelölt valós esélyekkel indulhasson neki a választásnak. Az egyfordulós rendszer megszavazásakor a szlovák kormánykoalíció pártjai mintha biztosra mentek volna abban a témában, lesz-e magyar összefogás. Nem akarunk spekulálni, hogy erről vajon az egyik kormánypárt biztosíthatta-e a másik kettőt, ám tény - ahogy azt az egyeztetések után is megírtuk -, hogy a megyei választási együttműködésre mintha sem a Híd, sem az MKP részéről nem lett volna őszinte szándék. Történt mindez olyan időszakban, amikor a két párt összesített támogatottsága és a szlovákiai magyar szavazókedv is történelmi mélyponton van. Azt, hogy történelmi lehetőséget szalasztottak el az együttműködésre, Bugár Béla is elmondta, elfelejtette viszont hozzátenni, hogy ebben a Hidat is komoly felelősség terheli. Miután a Híd egyszer már képes volt támogatni Berényi Józsefet - aki akkor ráadásul még az MKP elnökeként indult - Nagyszombat megyében, most vajon miért zárta ki ezt a lehetőséget már a tárgyalások kezdetén? Tényleg azért, hogy kipróbálja, ha fiatal jelöltje megmutatja arrogáns, pökhendi arcát, és az MKP legsötétebb propagandaportáljainak stílusában mocsoklavinát zúdít ellenfelére, ezzel mennyi választó szimpátiáját nyerheti el egy évvel a dunaszerdahelyi polgármester-választás előtt? Érthetetlen, miért támogatja a Híd Milan BelicátNyitra megyében, ha van magyar jelölt is -jóllehet a karizmatikusnak igazán nem mondható Farkas Iván nem vág neki túl nagy esélyekkel a választásnak, de személye legalább nem annyira megosztó a szlovákiai magyarság körében, mint mondjuk Belicáé. Érthetetlen, hogy az MKP miért nem támogatja Kassa megyében a magyar jelöltet (miközben a hidas Pataky Károlyról nagyjából ugyanaz mondható el, mint Farkasról, azzal, hogy egy még ismeretlenebb névről van szó), ha egyszer tényleg annyira fontosnak tartja az etnikai politizálást. Persze, amikor azt újuk, érthetetlen, tudjuk, ezek mögött a döntések mögött nagyon is pragmatikus megfontolások húzódnak meg (elsősorban a már működő regionális együttműködéseket szeretnék folytatni a pártok), ám a magyar szavazatok tömbösítésével minden pragmatikus megfontolás mögé sokkal nagyobb erőt lehetne becsatomázni. Ez pedig idén sehol sem történt meg, így a választások egyfordulóssá tétele szlovákiai magyar szempontból a Híd és az MKP vezetésének köszönhetően borítékolható csőd. Persze a döntést szombaton a választópolgárok hozzák meg. Kíváncsian váijuk, milyen következtetéseket vonnak majd le a választói viselkedésből a vezető magyar politikusok. Mert az elszalasztható lehetőségek egyszer csak elfogynak - lehet, hogy elég hamarosan. FIGYELŐ Biztonsági titkok a londoni utcán A Heathrow repülőtér biztonsági intézkedéseinek legféltettebb titkait tartalmazta az az USB-kulcs, amelyet egy londoni utcán találtak. Az adathordozót a Sunday Mirror című lapnak adta át a megtaláló. A tárolón 76 dossziényi titkos adat volt, például pontos térképek arról, hogy D. Erzsébet királynő és más állami vezetők milyen útvonalon közlekednek, ha utaznak és ha megérkeznek, s milyen biztonsági intézkedések lépnek életbe a repülőtéren. Szerepelt rajta a repülőteret terrortámadásoktól védő biztonsági egységek járőrözési menetrendje, és az is, hogy milyen személyazonosítókra van szükség a bejutáshoz a zárt körzetekbe. Térképeken bejelölve szerepelt a repülőtéren és környékén telepített biztonsági kamerák helye, a London belvárosa és Heathrow között negyedóránként közlekedő expressz alagúthá- lózata, valamint ultrahangos radarrendszerének leírása. A Heathrow szóvivője közölte, hogy a repülőtér felülvizsgálta biztonsági intézkedéseit, és vizsgálat indult annak kiderítésére, hogy az adatok miként kerülhettek ki egy nem védett tárolón. A Heathrow a legforgalmasabb európai repülőtér, tavaly 75,7 millió utasa volt. Nem ez az első ilyen eset, néhány éve „Top secret” jelölésű, vagyis szupertitkos kormány iratokat hagyott a vonaton egy tisztviselő. A borítékba csomagolt hétoldalas jelentés az al-Kaida terrorszervezetről, valamint az iraki biztonsági erők felkészültségéről készített friss brit hírszerzési értékeléseket tartalmazta. A hírszerzési és elhárítási szolgálatok, valamint a Scotland Yard terrorellenes osztályának tanulmánya mindegyik oldalán külön titkosító pecsét volt, és csak kijelölt titkosszolgálati illetékesek kezébe kerülhetett volna. A borítékot azonban a londoni Waterloo pályaudvaron, egy vonatfülke ülésén fedezte fel egy utas, aki volt olyan becsületes, hogy beszolgáltatta a rendkívül kényes hírszerzési anyagot a BBC-nek, amely a dossziét tartalmának ismertetése nélkül átadta a Yardnak. (MTI) Fico-show Hiába nagyobb nálunk az átlagbér, ha magasabb az árak K evés olyan kiszámítható embert találunk ma Szlovákiában, mint amilyen Robert Fico. Hogy megtudjuk, mire számíthatunk a részéről, elég figyelnünk a pártok népszerűségi adatait: minél többet veszít népszerűségéből az általa vezetett Smer, a kormányfő annál nagyobb sebességre kapcsol a népámításban. Fico már az olyan banális, évente megismétlődő eseményekből is képes populista show-müsort kerekíteni, mint amilyen a minimálbér emelése. Évről évre megismétlődik az ismert forgatókönyv: a szakszervezetek és a munkáltatók képtelenek megegyezni a minimálbér emelésének mértékében, így rendre a munkaügyi tárcáé a végső szó. Az pedig ezúttal úgy döntött, hogy a jövő év elejétől az idei 435-ről 480- ra nő a bruttó minimálbér. Fico ennek a bejelentésére a múlt héten külön sajtótájékoztatót hívott össze, azt sugallva, hogy az egész az ő érdeme. „Ha rajtam múlna, akár most rögtön 750 euróra növelném a minimálbért” - árulta el a kormányfő a választóinak, hozzátéve azonban, hogy sajnos ez nem csak tőle függ. Bezzeg, ha teljhatalma lenne, Szlovákiát egy csapásra tejjel-mézzel folyó Kánaánná varázsolná. Ez utóbbit ugyan már nem mondta ki, de a választóinak naponta azt sugallja, hogy ha a Smer elbukik, a szociális biztonságnak is búcsút inthetünk. A rossz hír, hogy Szlovákiában még mindig vannak olyanok, akik bedőlnek ennek a maszlagnak. Ok azok, akik általában büszkén vallják be, hogy évek óta nem olvasnak napilapokat, és a tévéhíradókat is csak vacsora közben, fél füllel hallgatják. Bennük csak az marad meg, hogy Fico növeli a minimálbért, ezért rá kell szavazni. Aki azonban egy kicsit is tájékozottabb, az tudja, hogy a minimálbér emelése a gazdaságilag aktív lakosság 2,5 milliós táborából csupán 146 ezer embert érint. A mostani emelésnek köszönhetően az ő nettó fizetésük jövőre havi 29 euróval nőhet, ami már csak egy közepes bevásárlásra elegendő. Fico persze ilyen részletekkel nem untatja a hallgatóságát, mint ahogy azzal sem, hogy a vásárlóerőt tekintve a csehek, a magyarok és a lengyelek is lekörözik Szlovákiát. Magyarul: hiába nagyobb nálunk az átlagbér, mint Magyarországon vagy Lengyelországban, a magasabb árak miatt a fizetéseinkből nálunk kevesebbre telik, mint a szomszédos országokban. Az egy kis megszakítással több mint tíz éve regnáló Ficónak azonban nincs oka az aggodalomra. Szlovákiában még mindig rendkívül sok a tájékozatlan, csak a populista nagyotmondásokra reagáló szavazó, ők pedig a következő választásokon is arra szavaznak majd, aki a legnagyobbat lódítja. Fico pedig ebben egyelőre verhetetlen, még ha egyre több is a versenytársa. Ember nem örült még így minimálbérnek. Fico és a szociális miniszter így örvendezett a rendelet aláírása felett. Ha ők kapnák, nem lennének ennyire boldogok. (SiTA-feivétei) KGB-s szál a Kennedy-gyilkosságban Új információkat találtak amerikai elemzők a Kennedy- gyilkosság nyilvánosságra hozott dokumentumaiban. Az iratok között tallózva a Politico című lap több új információt talált. Ezek közé tartozik, hogy Edgar Hoover, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) akkori igazgatója mennyire aggódott azt illetően, hogy sikerüljön meggyőzni az amerikai közvéleményt Lee Harvey Oswald bűnösségéről. Hoover 1963. november 24-én, azon a napon, amikor Jack Ruby agyonlőtte Oswaldot, feljegyzést út arról, hogy a gyilkosság kétségeket ébreszthet az amerikaiakban arról, hogy valóban Oswald ölte meg Kennedy elnököt. Az FBI-igazgató konkrét bizonyítékokat sürgetett. Hoover egy másik feljegyzésében „megbocsáthatatlannak” nevezte, hogy a dallasi rendőrség „lehetővé tette” Oswald meggyilkolását, annak ellenére, hogy a szövetségi kormányzat felhívta a figyelmet az elnök meggyilkolása miatti lehetséges bosszú veszélyeúe. Az Országos Levéltár honlapján közzétett dokumentumok között szerepelnek azok a lehatok, amelyek Oswald és egy KGB-ügynök telefonbeszélgetéseinek lehallgatásai nyomán készültek. Egyértelművé vált, hogy Oswald két hónappal a gyilkosság elkövetése előtt telefonon egyeztetett a mexikói fővárosban lévő szovjet nagykövetség egyik KGB- ügynökével. Oswald a Központi Hír- szerző Ügynökség (CIA) dokumentuma szerint „tört oroszsággal” beszélt. A CIA korabeli feljegyzése hozzáteszi: teljességgel szokatlan volt, hogy a rettegett szovjet titkos- szolgálat ilyen jellegű beszélgetést nagykövetségről bonyolítson. Az hatokban sok szó esik ifj. Martin Luther Kingről is, akit az FBI folyamatosan megfigyelt. Az erről nyilvánosságra hozott dokumentumokat alaposan „megszerkesztve” közölték. 1966-ban keltezett feljegyzések arról tanúskodnak, hogy kapcsolatban állt a kommunista mozgalommal, köztük az olasz kommunista párttal is. Az újonnan ismertté vált egyik dokumentum arról tanúskodik, hogy Jesse Helms, aki a Johnson- kormányzat, majd Nixon elnöksége idején a CIA igazgatója volt, egy 1975 áprilisában kelt feljegyzésében azt rögzítette: Johnson elnöknek az az álláspontja, hogy Kennedyt külföldi ösztökélésre gyilkolták meg, azért, mert megölette a dél-vietnami elnököt, Ngo Dinh Diemet. A délvietnami államfőt 1963-ban tartóztatták le és ölték meg egy, az Egyesült Államok által támogatott puccs során. (MTI)
