Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-30 / 250. szám, hétfő

4 I VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 2017. október 30.1 www.ujszo.com Választási déjá vu SZALAY ZOLTÁN N incs kire szavazni. Ön is hallotta már ezt valamelyik ismerősé­től? Vagy épp ön is így érzi? Az idei megyei választások leg­nagyobb vesztese a szlovákiai magyarság lehet, pedig ennek nem kellett volna így lennie. Többen is hangsúlyozták korábban, a kétfordulós rendszer azt hivatott biztosítani, hogy még véletlenül se nyerhessen el egyetlen megyében sem megyeelnöki posztot magyar nemzetiségű jelölt. Ez a nacionalista, fajvédő szlovák hozzáállás tulajdonképpen egy szimbolikus vereségtől óvta a szlo­vákságot, hiszen a megyeelnök egymagában, a képviselő-testület nélkül képtelen lenne bármiféle „magyarosító” fordulatra. A szimbólumok ereje azonban nem lebecsülendő. Persze ez már a második számú biztosíték, hi­szen az elsőt, a legerősebbet, a megyék határainak megrajzolásakor építet­ték be a rendszerbe, így aztán még egyfordulós választás esetén is komoly magyar összefogásra és szlovák széthúzásra lenne szükség, hogy magyar megyeelnökjelölt valós esélyekkel indulhasson neki a választásnak. Az egyfordulós rendszer megszavazásakor a szlovák kormánykoalíció pártjai mintha biztosra mentek volna abban a témában, lesz-e magyar összefogás. Nem akarunk spekulálni, hogy erről vajon az egyik kormány­párt biztosíthatta-e a másik kettőt, ám tény - ahogy azt az egyeztetések után is megírtuk -, hogy a megyei választási együttműködésre mintha sem a Híd, sem az MKP részéről nem lett volna őszinte szándék. Történt mindez olyan időszakban, amikor a két párt összesített támogatottsága és a szlová­kiai magyar szavazókedv is történelmi mélyponton van. Azt, hogy törté­nelmi lehetőséget szalasztottak el az együttműködésre, Bugár Béla is el­mondta, elfelejtette viszont hozzátenni, hogy ebben a Hidat is komoly fe­lelősség terheli. Miután a Híd egyszer már képes volt támogatni Berényi Józsefet - aki akkor ráadásul még az MKP elnökeként indult - Nagyszom­bat megyében, most vajon miért zárta ki ezt a lehetőséget már a tárgyalások kezdetén? Tényleg azért, hogy kipróbálja, ha fiatal jelöltje megmutatja ar­rogáns, pökhendi arcát, és az MKP legsötétebb propagandaportáljainak stílusában mocsoklavinát zúdít ellenfelére, ezzel mennyi választó szimpá­tiáját nyerheti el egy évvel a dunaszerdahelyi polgármester-választás előtt? Érthetetlen, miért támogatja a Híd Milan BelicátNyitra megyében, ha van magyar jelölt is -jóllehet a karizmatikusnak igazán nem mondható Farkas Iván nem vág neki túl nagy esélyekkel a választásnak, de személye leg­alább nem annyira megosztó a szlovákiai magyarság körében, mint mond­juk Belicáé. Érthetetlen, hogy az MKP miért nem támogatja Kassa me­gyében a magyar jelöltet (miközben a hidas Pataky Károlyról nagyjából ugyanaz mondható el, mint Farkasról, azzal, hogy egy még ismeretlenebb névről van szó), ha egyszer tényleg annyira fontosnak tartja az etnikai po­litizálást. Persze, amikor azt újuk, érthetetlen, tudjuk, ezek mögött a döntések mögött nagyon is pragmatikus megfontolások húzódnak meg (elsősorban a már működő regionális együttműködéseket szeretnék folytatni a pártok), ám a magyar szavazatok tömbösítésével minden pragmatikus megfontolás mögé sokkal nagyobb erőt lehetne becsatomázni. Ez pedig idén sehol sem történt meg, így a választások egyfordulóssá tétele szlovákiai magyar szempontból a Híd és az MKP vezetésének köszönhetően borítékolható csőd. Persze a döntést szombaton a választópolgárok hozzák meg. Kíván­csian váijuk, milyen következtetéseket vonnak majd le a választói viselke­désből a vezető magyar politikusok. Mert az elszalasztható lehetőségek egyszer csak elfogynak - lehet, hogy elég hamarosan. FIGYELŐ Biztonsági titkok a londoni utcán A Heathrow repülőtér biztonsági intézkedéseinek legféltettebb tit­kait tartalmazta az az USB-kulcs, amelyet egy londoni utcán találtak. Az adathordozót a Sunday Mirror című lapnak adta át a megtaláló. A tárolón 76 dossziényi titkos adat volt, például pontos térképek arról, hogy D. Erzsébet királynő és más állami vezetők milyen útvonalon közlekednek, ha utaznak és ha megérkeznek, s milyen biztonsági intézkedések lépnek életbe a repü­lőtéren. Szerepelt rajta a repülőteret terrortámadásoktól védő biztonsági egységek járőrözési menetrendje, és az is, hogy milyen személyazo­nosítókra van szükség a bejutáshoz a zárt körzetekbe. Térképeken be­jelölve szerepelt a repülőtéren és környékén telepített biztonsági ka­merák helye, a London belvárosa és Heathrow között negyedórán­ként közlekedő expressz alagúthá- lózata, valamint ultrahangos ra­darrendszerének leírása. A Heath­row szóvivője közölte, hogy a re­pülőtér felülvizsgálta biztonsági intézkedéseit, és vizsgálat indult annak kiderítésére, hogy az adatok miként kerülhettek ki egy nem vé­dett tárolón. A Heathrow a legfor­galmasabb európai repülőtér, ta­valy 75,7 millió utasa volt. Nem ez az első ilyen eset, néhány éve „Top secret” jelölésű, vagyis szupertitkos kormány iratokat ha­gyott a vonaton egy tisztviselő. A borítékba csomagolt hétoldalas je­lentés az al-Kaida terrorszervezet­ről, valamint az iraki biztonsági erők felkészültségéről készített friss brit hírszerzési értékeléseket tartalmazta. A hírszerzési és elhá­rítási szolgálatok, valamint a Scot­land Yard terrorellenes osztályának tanulmánya mindegyik oldalán külön titkosító pecsét volt, és csak kijelölt titkosszolgálati illetékesek kezébe kerülhetett volna. A boríté­kot azonban a londoni Waterloo pályaudvaron, egy vonatfülke ülé­sén fedezte fel egy utas, aki volt olyan becsületes, hogy beszolgál­tatta a rendkívül kényes hírszerzési anyagot a BBC-nek, amely a dossziét tartalmának ismertetése nélkül átadta a Yardnak. (MTI) Fico-show Hiába nagyobb nálunk az átlagbér, ha magasabb az árak K evés olyan kiszámít­ható embert találunk ma Szlovákiában, mint amilyen Robert Fico. Hogy megtudjuk, mire számítha­tunk a részéről, elég figyelnünk a pártok népszerűségi adatait: minél többet veszít népszerűségéből az általa vezetett Smer, a kormányfő annál nagyobb sebességre kapcsol a népámításban. Fico már az olyan banális, évente megismétlődő eseményekből is ké­pes populista show-müsort kerekí­teni, mint amilyen a minimálbér emelése. Évről évre megismétlődik az ismert forgatókönyv: a szakszer­vezetek és a munkáltatók képtele­nek megegyezni a minimálbér emelésének mértékében, így rendre a munkaügyi tárcáé a végső szó. Az pedig ezúttal úgy döntött, hogy a jövő év elejétől az idei 435-ről 480- ra nő a bruttó minimálbér. Fico en­nek a bejelentésére a múlt héten kü­lön sajtótájékoztatót hívott össze, azt sugallva, hogy az egész az ő ér­deme. „Ha rajtam múlna, akár most rögtön 750 euróra növelném a mi­nimálbért” - árulta el a kormányfő a választóinak, hozzátéve azonban, hogy sajnos ez nem csak tőle függ. Bezzeg, ha teljhatalma lenne, Szlo­vákiát egy csapásra tejjel-mézzel folyó Kánaánná varázsolná. Ez utóbbit ugyan már nem mondta ki, de a választóinak naponta azt su­gallja, hogy ha a Smer elbukik, a szociális biztonságnak is búcsút inthetünk. A rossz hír, hogy Szlovákiában még mindig vannak olyanok, akik bedőlnek ennek a maszlagnak. Ok azok, akik általában büszkén vallják be, hogy évek óta nem olvasnak na­pilapokat, és a tévéhíradókat is csak vacsora közben, fél füllel hallgatják. Bennük csak az marad meg, hogy Fico növeli a minimálbért, ezért rá kell szavazni. Aki azonban egy ki­csit is tájékozottabb, az tudja, hogy a minimálbér emelése a gazdasági­lag aktív lakosság 2,5 milliós tábo­rából csupán 146 ezer embert érint. A mostani emelésnek köszönhetően az ő nettó fizetésük jövőre havi 29 euróval nőhet, ami már csak egy közepes bevásárlásra elegendő. Fi­co persze ilyen részletekkel nem untatja a hallgatóságát, mint ahogy azzal sem, hogy a vásárlóerőt te­kintve a csehek, a magyarok és a lengyelek is lekörözik Szlovákiát. Magyarul: hiába nagyobb nálunk az átlagbér, mint Magyarországon vagy Lengyelországban, a maga­sabb árak miatt a fizetéseinkből ná­lunk kevesebbre telik, mint a szom­szédos országokban. Az egy kis megszakítással több mint tíz éve regnáló Ficónak azon­ban nincs oka az aggodalomra. Szlovákiában még mindig rendkívül sok a tájékozatlan, csak a populista nagyotmondásokra reagáló szavazó, ők pedig a következő választásokon is arra szavaznak majd, aki a legna­gyobbat lódítja. Fico pedig ebben egyelőre verhetetlen, még ha egyre több is a versenytársa. Ember nem örült még így minimálbérnek. Fico és a szociális miniszter így örvendezett a rendelet aláírása felett. Ha ők kapnák, nem lennének ennyire boldogok. (SiTA-feivétei) KGB-s szál a Kennedy-gyilkosságban Új információkat találtak amerikai elemzők a Kennedy- gyilkosság nyilvánosságra hozott dokumentumaiban. Az iratok között tallózva a Politico című lap több új információt talált. Ezek közé tartozik, hogy Edgar Hoo­ver, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) akkori igazgatója mennyire ag­gódott azt illetően, hogy sikerüljön meggyőzni az amerikai közvéle­ményt Lee Harvey Oswald bű­nösségéről. Hoover 1963. november 24-én, azon a napon, amikor Jack Ru­by agyonlőtte Oswaldot, feljegyzést út arról, hogy a gyilkosság kétsége­ket ébreszthet az amerikaiakban ar­ról, hogy valóban Oswald ölte meg Kennedy elnököt. Az FBI-igazgató konkrét bizonyítékokat sürgetett. Hoover egy másik feljegyzésében „megbocsáthatatlannak” nevezte, hogy a dallasi rendőrség „lehetővé tette” Oswald meggyilkolását, annak ellenére, hogy a szövetségi kormány­zat felhívta a figyelmet az elnök meg­gyilkolása miatti lehetséges bosszú veszélyeúe. Az Országos Levéltár honlapján közzétett dokumentumok között sze­repelnek azok a lehatok, amelyek Oswald és egy KGB-ügynök telefon­beszélgetéseinek lehallgatásai nyo­mán készültek. Egyértelművé vált, hogy Oswald két hónappal a gyilkos­ság elkövetése előtt telefonon egyez­tetett a mexikói fővárosban lévő szovjet nagykövetség egyik KGB- ügynökével. Oswald a Központi Hír- szerző Ügynökség (CIA) dokumen­tuma szerint „tört oroszsággal” be­szélt. A CIA korabeli feljegyzése hozzáteszi: teljességgel szokatlan volt, hogy a rettegett szovjet titkos- szolgálat ilyen jellegű beszélgetést nagykövetségről bonyolítson. Az hatokban sok szó esik ifj. Mar­tin Luther Kingről is, akit az FBI fo­lyamatosan megfigyelt. Az erről nyilvánosságra hozott dokumentu­mokat alaposan „megszerkesztve” közölték. 1966-ban keltezett feljegy­zések arról tanúskodnak, hogy kap­csolatban állt a kommunista mozga­lommal, köztük az olasz kommunista párttal is. Az újonnan ismertté vált egyik do­kumentum arról tanúskodik, hogy Jesse Helms, aki a Johnson- kormányzat, majd Nixon elnöksége idején a CIA igazgatója volt, egy 1975 áprilisában kelt feljegyzésében azt rögzítette: Johnson elnöknek az az ál­láspontja, hogy Kennedyt külföldi ösztökélésre gyilkolták meg, azért, mert megölette a dél-vietnami elnö­köt, Ngo Dinh Diemet. A dél­vietnami államfőt 1963-ban tartóz­tatták le és ölték meg egy, az Egye­sült Államok által támogatott puccs során. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents