Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-27 / 248. szám, péntek

16 IZVILAG ■ 2017. OKTOBER 27. www.ujszo.com A világ gazdagabb a kocsmai történetektől Kezdjük a közepén, a számok­kal. Hány kocsmánál, városnál és országnál tartasz most? 1015 kocsma, 86 település, 9 ország van mögöttem. Az összes kocsmá­ból nagyjából 500 volt Budapesten. A kocsmaturista.hu oldalon nemcsak kocsma, hanem min­denféle vendéglátóhely szerepel. Nem egészen... Bizonyos bisztrók és éttermek beleférnek, de csak olyanok, ahova az emberek csak italozás céljából is betérnek, és ahol a vendéglősöket nem zavarja, hogy csak inni jöttek, és nem tolják az arcodba az étlapot, miközben kortyolod a sörödet. Nagyon ritka, hogy bekerülhet olyan hely, ahol nincs kialakított bárpult, bárszékek. Szándékom, hogy ne pejoratívan kezeljük a kocsma szót, és ne csak a szocializmus idejének kocsmaminőségéből eredeztessük ezt a kifejezést. Sőt, a kezdetektől fogva szent küldetése az oldalnak, hogy ezt a szót emeljük fel egy magasabb szintre. Mikor határoztad el, hogy ennek a szenvedélyednek formát adsz, és mi volt vele a célod? Az oldal 2016-ban, a gyűjtés maga 2015-ben indult. Egyedül kezdtem el kocsmatúrázni 2015 októbe­rében, és ezt folytattam, ezért is hívom folytatásos kocsmatúrának. Körülbelül a harmadik alkalom után kíváncsi voltam, hogy hány helyen jártam, így beírtam egy táblázatba. A 44. állomásnál gon­doltam arra, hogy most már annyi minden történt, és nemcsak azt akarom megjegyezni, hol jártam, hanem a sztorikat is. Vettem egy jegyzetfüzetet, és először csak magamnak készítettem jegyzeteket. De ekkor már gondoltam rá, hogy egyszer majd egy blogon összegyűj­töm a hangulatos, marasztaló kis­kocsmákat. A Facebook-oldalamon napra pontosan nyomon követhe­tő, merre járok, míg a weboldalá­mon egy kis késéssel dolgozom fel a történteket. Kaptál már olyan visszajelzése­ket, hogy kimondottan úticélt keresve látogattak el az olda­ladra? Igen, volt már, hogy elindultak a nyomomban. Például két magyar srác Bolognában elment azokba a kocsmákba, ahol én is jártam - sőt, még kedvezményt is kaptak az egyik helyen, amikor megmutatták az arcképemet... Főként egyedül járod a helyeket - de amennyire közveden vagy, gondolom két perc alatt szóba elegyedsz valakivel. Kialakultak így igazán tartósabb barátságok? Igen, abszolút. Az elején volt egy olyan szabályom, hogy csak egyedül megyek. Ez már változott, gyakran van velem valaki, de mindig más. Néha hiányzik az egyedüli kocsmajárás, akkor felveszem a régi jelmezt, és elindulok egyedül. A régi jelmez - a kalap - emble- matikus darab nálad. Ittál már a kalapodból? Jó kérdés... de még nem. 14-15 kalapom van, itt az ideje. Túl van több mint ezer kocsmán. Igazi egyéniség - keveredik benne a reneszánsz ember életöröme, ízesen mesél, de szeret filozofálgatni és lélekbúvárkodni is, mindezt leginkább a jó értelemben vett kocsmai keretek között. Ha tanácstalanok vagyunk, hogy egy ismeretlen helyen hova is menjünk poharazgatni, vagy szeretnénk többet megtudni kedvenc törzshelyünkről, keressük fel Ulu, a Kocsmaturista oldalát. Csanádi Tibor Ulu www.kocsmaturista.hu A kocsmának az iváson túl mi a legfontosabb szerepe? Közösségi hely - ez még fonto­sabb szerepe, mint az ivás. Ahogy Bölöny József barátom mondta: inni bárhol lehet, de a kocsma a közösségről szól. Nekem nagyon tetszik a pub szó eredete, ami public house-t, azaz nyilvános házat jelent. Angliában ez elég szépen működik, de az rajtunk áll, hogy itt is így legyen. Ha idegenként megyünk be egy kocs­mába, nagyon sok múlik azon, mit sugárzunk. Milyen különbségeket látsz Magyarország nyugati és keleti része, meg a főváros között? Az eddigi városok alapján óriási különbségeket nem találtam kelet és nyugat között, de még nem jártam a sűrűjében. Inkább a kis- és a nagyvárosok között vannak eltérések. A kisebb városok, falvak kocsmáiban még mindig megmaradt a társadalmi különbség a kocsmába járók és nem járók között. Még mindig érezhető az elszigetelődés: van, aki nem teszi be a lábát oda, mert az egy bűnös hely, más meg szinte hazajár. Minél nagyobb városban vagyunk, ez a különbség annál inkább felszívó­dik. Nagyvárosban többféle ember jár kocsmába, elfogadóbbak, és jobb értelmet is kap a kocsmai élet. Mennyire befolyásolja a személy­zet, hogy mennyire szeretnek oda járni az emberek? Nagyon! Szerintem az is művészet, ha valaki megteremt egy olyan közösségi teret, ahol mások jól érzik magukat. Nagyon fontos alapeleme ennek a világnak. Fontos, hogy mennyire van benne a kocsmáros, a tulajdonos a hely mindennapi életében. Ha teljesen átadja a helyet egy olyan személyzetnek, amelynek az az érdeke, hogy letudja a vendéget, és minél gyorsabban bezárjon, akkor ott egy idő után elvesznek a lényeges dolgok. A kis helyeken a kocsmáros személye nagyon fontos - ez nemcsak sztereotípia, hanem mindennapi gyakorlat. Két különböző pultossal sem ugyan­olyan a hely. A „pultoshatás” létezik, erről is gyűjtöm a törté­neteket. Például a kÁoSz nevű helyen János a pultos, aki már elsőre csehesen mogorva karakter, de átlátnak az emberek ezen az álcán, és nagyon érzik benne a vendégszeretetet. Nála mindig működik a bár körüli pultélet, az emberek mindig odaülnek, és onnan kezd feltelni a kocsma többi része. Ez egy nagyon jó jel, én ezt hívom „a mágneses pult” jelenségnek. Nem az álnyájasság, ami vendégmegtartó, hanem az igazi karakter, amikor az ember az emberrel emberként bánik. Hogy mit iszol egy kocsmában, azt a hely jellege dönti el? Az útjaimon röviditalt nem iszom, legfeljebb kóstolás szintjén 1 centet. De azt fontosnak tartom, hogy fogalmam legyen például egy olasz régió keserűjéről vagy a helyi mogyoróból készült likőrről. De a rövid nagyon el tudná tor­zítani ezeket az élményeket, főleg nálam, mert nem bírom a piát. A szervezetem alkoholfeldolgozó képessége jobban hasonlít egy ázsiai kislányéhoz, mint egy KOSTOLO európai férfiéhoz. Azt, hogy mit iszom, a hely jellege is eldönti, de legtöbbször hosszúlépést és 20%- ban sört. A helyi söröket szeretem kipróbálni, például egy helyi főzde kocsmájában, és tudatosan kutatom is ezeket. Általában min­denhol jó figurák a sörfőzők, és a sörön kívül is sok mást meg lehet tudni a környék alkohol- és kocs­makultúrájáról. A bor iránt nem sikerült még ekkora szenvedélyt felkorbácsolnom magamban, annak ellenére, hogy gyakrab­ban kortyolgatom. A gyakori fröccsözés gazdasági megfontolás is, és a legkisebb elhajlással lehet megúszni a túrákat. Milyen lenne a te kocsmád? Mindenképpen otthonos. Kényel­mes, barátságos, és mindenképpen hosszú távra szóló személyzettel, amely szinte jelképe a kocsmának. Könnyen és gyorsan elkészíthető sörkorcsolyákkal, elérhető áron, mégis élményt jelentő szinten. Kiszolgálna minden réteget, nem az alapján szeretném eldönteni, ki járjon oda, hogy felsrófolom az árakat, hanem, hogy milyen kö­zönséget tudok megtartatni. Rend­szeres rendezvények, programok lennének, és az ünnepléseknek is teret adnék. Hogyan készülsz a kocsmaláto­gatásokra? Ad hoc jellegűek vagy tervezettek? Szeretem az alkalom szüli a tolvajt eseteket is, de van, hogy megéri el­menni egy kocsmáért akár messzire is. A meghívásoknak igyekszem eleget tenni - a kocsmáénál bizto­sabb egy város meghívása, mert ott kisebb az elfogultság veszélye. Ami nagyon érdekel, az a városok kocs­mai életének felfedezése, amikor több kisebb kocsmából rajzolódik ki az egész. Mi volt a legkellemetlenebb élményed? Egy kocsmában mindenféle sor­sokkal találkozol, az arcokra rá van írva minden. Ez az árnyoldal. Azt a fajta kilátástalanságot látni, hogy nincs mibe kapaszkodni, csak a pohárba, az sokkal kellemetlenebb, 3 kedvenc italod Az IPA sör, a pálinka és a zölddió likőr. 2 kedvenc italhoz fogyasztható ételed A tócsni jellegűek és a pácolt hermelin. 1 jó tanács kezdő kocsmázóknak Ha utaznak, mindenképpen nézzék meg a helyiek kocs­máit, és merjenek beszélget­ni. Nem csak a kocsmákról kapnak majd nagyon jó tippeket - sok helyi dolog szóba kerülhet, amiről az útikönyvekben nem írnak. A kocsmából nagyon sok irányba vezet az út. mint bármi, ami velem eddig történt. Milyen helyeknek vagy szívesen a hangja? Szívesen lennék olyan városoknak, területeknek a hangja, amelyek nem nagyon ismertek, mégis remek he­lyek. Ahol jó lenni, ahol egyszerűen remek a közeg. Azt tapasztalom, hogy egyenes arányosság van a területek és a kocsmáik között. Nagyon ritkán látok olyat, hogy egy fásult lakókkal teli területnek szuper, színvonalas, élettel teli kocsmái lennének. De például az egyik legmenőbb budai kerületnek nincs igazán kocsmai élete. Ez nem feltétlen rossz, lehet egyfajta sznob elhatárolódás is. Nagyon szívesen vagyok a hangja a régimódi kocsmai vendéglátás alapján működő helyeknek Sokkal jobban lekötnek, izgalmasabbak, mint a fütószalagos nagyüzemi turista-vendéglátók. Gyűjtöm a történeteket városi legendákról, személyekről is, már nem létező kocsmákról. Sokkal gazdagabb lesz a világ a kocsmák­ban megismerhető történetektől, és ezeket nem úgy írja le egy útikönyv - ha egyáltalán leírja -, ahogy azt egy kocsmai vendég elmeséli. Haulitus Anikó Tonhalas-túrós szendvicskrém Hozzávalók (partiadaghoz): 3 db 275 grammos aprított ton- halkonzerv, 2 db 250 grammos te­héntúró, 4 db 175 grammos tejföl vagy joghurt, 2 db 340 grammos kukoricakonzerv, 2 közepes fej lila hagyma, só, bors, ízlés szerint zöldfűszer. Elkészítés: A lila hagymát aprítsd fel koc­kákra. Fogj egy jókora tálat, az aprított hagymát jól keverd el a többi hozzávalóval. ízlés szerint fűszerezd. Egyféle zöldfűszert ajánlok hozzá. Nekem a leginkább kaporral vagy oregánóval vált be. Sörkorcsolyaként a legfinomabb barna kenyérből készült pirítóson. Salátaként és mártogatósként is fogyasztható. Feltétek: A tejfölös változatra ajánlok kis mennyiségű vastagon reszelt sajtot. Az oregánós válto­zat jól harmonizál zöld olívabogyó- val. A kukorica helyettesíthető főtt tojással vagy retekkel. Ajánlott ital: testes, barna sör. A mellékletet szerkeszti: Lakatos Krisztina (ízvflág - 02/59233 427). Az Izvilágban használt képek forrása: fotolia.com Levélcím: ÚJ SZÓ, Lazaretská 12,814 64 Bratislava 1, e-mail: izvilag@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents