Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-27 / 248. szám, péntek
8 I ____________Bű A z édes és a mostoha BOTLÓ XÉNIA Pozsony. A Pozsonyi Magyar Intézet adott otthont szerda délután a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelv és irodalom tanszéke által szervezett szimpóziumnak, amely a kisebbségi helyzetben levő magyarság nyelvhasználatának kérdéseit boncolgatta. A szimpóziumot Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos és Prékop Mária, az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának vezetője nyitotta meg, és Hizsnyai Tóth Ildikó, a magyar tanszék oktatója moderálta. A Kontra Miklós Magyar ling- vicizmus - magyar átok című előadásán elhangzottak szerint az intelligenciára vonatkozó előítéletek nagyban függenek a beszédünktől - minél magasabb az iskolázottság szintje, annál előítéletesebben ítéljük meg mások nyelvhasználatát. Lanstyák István professzor a magyar nyelvű oktatás fontossága mellett szállt síkra, Misad Katalin pedig a magyar nyelvtankönyvek hiányosságairól - és általában, a magyar tankönyvek gyenge minőségéről - tartott izgalmas előadást. Az előadók között szerepelt Mészáros András professzor, aki a felső-magyarországi evangélikus líceumok irodalmi diáktársaságainak többnyelvűségéről és ezek későbbi, a nyelvtanoktatásra gyakorolt hatásáról tartott prezentációt. Ľubomír Navrátil előadása Az én bi-lingvizmusom és az én Trianonom címet viselte. Az előadások utáni, Miért bánunk mostohán az édesanyanyelvünkkel? című panelbeszélgetés a nyelvtankönyvek szemléletváltásáról szólt. A tankönyv számít vagy a tanulmányi program? Befolyásolja-e a minőséget a tankönyvírók helyzete és motiváltsága? Tímár Lívia, az Állami Pedagógia Intézet munkatársa, felkért hozzászóló a taneszköz fordításának és írásának nehéz körülményeiről számolt be a hallgatóknak. A szimpózium Forgács Miklós A palóc Portugál című darabjának kommentált vetítésével fejeződött be, a moderátor Czucz Enikő volt. RÖVIDEN Marton László bocsánatot kért Budapest. Tegnap kiadott közleményében Marton László bocsánatot kért mindazoktól, akik szexuális zaklatásként értékelték a közeledését. „Soha nem akartam egy másik embert megalázni. Most megértettem, hogy vannak, akik azt gondolják, úgy érzik, hogy oly módon közeledtem hozzájuk és olyat cselekedtem, amivel megsértettem őket. Ezúton üzenem minden névvel vagy név nélkül megszólaló személynek, hogy bocsánatot kérek, ha olyat tettem vagy úgy viselkedtem, amivel megsértettem, nehéz helyzetbe hoztam őket” - írta. A Vígszínház korábbi igazgatója, főrendezője egy héttel ezelőtti, első közleményében még jogi lépéseket helyezett kilátásba Sárosdi Lilla színésznővel szemben, miután az a Weinstein-botrány hatására közzétette saját, két évtizeddel ezelőtti történetét a „híres rendezőről”, aki visszaélt a helyzetével. „Példaértékűnek és paradigma- váltónak tartom, hogy Marton kiállt és őszintén elismerte tettét, és képes volt bocsánatot kérni” - nyilatkozta a zoom.hu-nak tegnap Sárosdi, aki hozzátette, reméli, ez az eset más esetleges elkövetőket is arra sarkall, hogy őszintén szembenézzenek a múlttal. (ú) Esterházy Póter- emlékkonferencia Budapest. Esterházy Péter (1950-2016) Kossuth-díjas író emlékére kétnapos irodalomtudományi konferencia kezdődött tegnap a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), Budapesten. A „Nincs vége. Ez a befejezés.” című konferencia előadásai Esterházy Péter életművének belső tagolódását, magyar és nemzetközi kontextusát és irodalomtörténeti összefüggéseit vizsgálják, valamint olyan témákra is kitérnek a tavaly elhunyt szerző művészete nyomán, mint a történelmi múlt irodalmi feldolgozása és a testtapasztalat önreflexív megnyilatkozásai. Az előadások szerkesztett változatát a PIM kötetben is megjelenteti. (MTI) KULTÚRA 2017. október 27. | www.ujszo.com David (Adam Mišík), a főhős és a mostohája (Hana Vagnerová) . (Fotó: Contmentaifiim) Tévelygő bringások Martin Kopp Bringások című vígjátéka nem TALLÓSI BÉLA A Bringások alkotói azzal invitálják a moziba a közönséget, hogy a mai, internetfüggő tinédzserekről szélé filmjük olyan típusú vígjáték, amely korosztálytól függetlenül ajánlható mindazoknak, akik szeretik a természetet ós a kerékpározást. És akik hisznek a szerelem erejében. Csehországban, úgy tűnik, jó páran vannak ilyenek: a bemutató utáni első hétvégén csaknem 50 ezren nézték meg a Bringásokat. Valószínűleg abban reménykedtek, hogy valami hasonlót kapnak, mint amit a Snow- boardosok nyújtott. Nem igazán: itt már az indító képsor riasztó közönségessége mellbevágó, és elgondolkoztat, tényleg ezt kell-e lökni minden korosztálynak (de minden bizonnyal inkább a tinik a célközönség). A rekkenő nyárban besötétített szobában megszállottan okostelefonozó David (Adam Misik) náthával küzd, s a használt papír zsebkendőket halomba hullatja maga mellé (allergiás, gondolnánk, de nem, a poén kedvéért taknyos). A fiúra rányit az apja, aki a halomnyi zsepit látva közli, nem helyesen csinálja azt, amit egy kiskamasz szokott egyedül a szobája mélyén megbújva (nevén nevezi a dolgokat, nem ilyen finoman fogalmaz), nem játékfiguráktól „ihletve” kell azt csinálni. Felvilágosítja, milyen felnőtt filmeket nézegessen. Mi van, ez komoly? - hökken meg a kifinomultabb ízlésű néző. Kiderül, a perverzió az egyik melléktéma: az apa a légikisasszonyos videókra indul be. Egy másik felnőtt - aki pofátlanul és skrupulusok nélkül dör- gölődzik a nőkhöz, meg fogdossa őket - a tinilányok használt zoknijára izgul be. És ez még nem minden: az aratógép részeg sofőijét, a gusztus- talanság netovábbját ne is említsük, és mást se! Bizonyára van vevő erre a fajta arcpirító, alantas humorra is. Arra, amelyik a melegek és a más bőrszínűek kontójára humorizál (Irča, a színes bőrű lány is a poén kedvéért babrál a biciklilánccal, hogy olajos kezét dörzsölgetve csattanóként közölhesse, nem akar lemenni róla a fekete). A téma, amit a film érint, jó, és kell vele foglalkozni; megmutatni, igen, felnőtt egy nemzedék, amely jobban eligazodik a virtuális világban, mint a valósban. Három okostelefon-függő srác hosszas rábeszélésre kétszáz kilométeres kerékpártúrára indul egy felnőtt nő (egyikük mostohája) vezetésével, hogy megtapasztalják, milyen szépségeket nyújt a természet, és hogyan kell kapcsolatokat kialakítani lányokkal élőben. A biciklitúra legelején a fiúk útját bringázó lányok csapata keresztezi - a nőkben csak a trófeát látó, faragatlan edző vezeti felhőtlen kacagás őket. Addig tekernek, addig kerekeznek - immár vegyesen - a gyönyörű cseh fennsíkon (remek légi felvételek emelnek néha a bágyadt hangulaton), : míg a csúcsra felérve keresztbe-kasul ; egymásba gabalyodnak (fiúk lá- ; nyokba, lányok fiúkba, lányok lá- i nyokba, fehér feketébe, mostohafiú : mostohájába). A film váza tükröt tart a fiataloknak, hogy felmérhessék, min ; tudnának változtatni, mi az, amit az ; okostelefon-függőség miatt nem : használnak ki és nem élveznek az életből. E vázat kellett volna szellemes fordulatokkal, eredeti ötletekre épülő akciókkal felizmosítani. És érdemes lett volna jobban kiélezni a filmen végighúzódó, kuszán odakent másik vonalat, amelyből azt kellene : megértenünk, hogy a kamaszhősök : őseit, az előző generációt sem lehet : példaként kiemelni, mert szülőként : zátonyra fütottak. Érezhető a szán- : dék, hogy a Bringások a személyiség ilyen-olyan deformációit állította kö- ; zéppontba - finomított, toleránsabb humorral, határozottabb karakterárnyalással, a témában mélyebbre nyúlással a szándék akár jó filmet is szül- i hetett volna. így viszont nem felhőt- ; len kacagás. Bringások (Bajkeri), cseh vígjáték, 2017. Rendező: Martin Kopp. Forgatókönyv: Petr Koleeko. Szereplők: Hana Vagnerová, Adam Misik, Jan Komínek, Vojtech Machuta, Celeste Buckingham, Pavel Nečas, Tomáš Matonoha °0° Környezettudatos termesztés Kézi szedés Gondosan válogatott vetőmagok Évi kétezer óra napsütés Valódi csallóközi íz 2000ÖRA GEOTERMIKUS EütflES NAPSÜTÉS köt fürtön HOtÜGIAl VtOBEM Geotermikus energia CSALLÓKÖZI PARADICSOM MP170537
