Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-04 / 228. szám, szerda
161 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2017. október 4. | www.ujszo.com Korona a kereszt helyén András halálával férfiágon kihalt az uralkodócsalád, az ország feletti hatalmat jelentő koronázási ékszer, a korona is hatalmi játékszerré vált, idegen kézen hányódott. Vencel cseh király, a pápa és Ottó bajor király, valamint Károly Róbert, az Anjou dinasztia tagja vetélkedett a trónért 1301 és 1308 között, s a koronát elhurcolták a székesfővárosból. 1304 augusztusában Vencel az elorzott ékszerrel menekült hazája felé, s egy éjszakán át, 1304. augusztus 14. éjjelére a koronát Ipolybalog templomának szentségtartójában őrizték. Pongrácz Lajos jeles Hont megyei kutató szerint azonban az sem kizárt, hogy Bocskai Gábor és Bethlen Gábor rendi felkeléseinek idején - amikor a koronát fel s alá szállították végig az országon, menekítve azt az ellenség vagy trónbitorlónak tartott idegenek elől - az akkor fő közlekedési útvonalon, az Ipoly völgyén isSZÁSZI ZOLTÁN Szokatlan, hogy római katolikus templom tornyát ne kereszt díszítse, hanem a magyar királyi korona mása. •JOJÓ 11 Ilyen toronydísz Szlovákiában három van csupán, a pozsonyi Szent Márton-székesegyház tornyán, a Nagyszombat melletti Alsódiósd Mária Mennybemenetelének szentelt templomán és Ipolybalog Szent Miklóst tisztelő kis templomának tornyán. Ilyen torony sisak-díszítést csak akkor szokás használni, ha azon a helyen tartották a koronázási ékszert. Ipolybalog koronás esete Amikor 1301-ben letört az utolsó aranyág az Arpád-ház fájáról, és III. mét áthaladt a koronát magával hordozó magas rangú személy, s ekkor is őrizhették Ipolybalogon. Elmer István azt állítja, már 1464-től, Mátyás korától a korona másolata díszíti az ipolybalogi torony csúcsát. Hogy ez helyi legenda-e, nem tudni, Tájoló Ipolybalogra a Nagykürtös és Ipolyság közti 527-es úton leheteljutni. Atemplom GPS- koordinátái 48.078/19.125. hiteles írásos forrás nem található erről. De az tény, hogy a toronysisak dísze 1852 óta bizonyosan ott van a helyén, bár a História Domus a tetőcsere eseményét megörökítve nem említi a sisakdíszt. Az meg egyenesen csodaszámba megy, hogy Ipolybalog templomának 1979-es felújításakor, a legsötétebb kommunista rendszer idején a legfelsőbb szintről érkező nyomás ellenére sem távolították el a toronydíszt. Az akkori plébános, Montskó Tibor kanonok és a helyi hívek nem engedtek, a korona megmaradt toronydíszként. Ma is ott fénylik a falu felett. Falu- és templomtörtónet A több mint nyolcszáz lakosú Ipolybalog község az Ipoly folyó jobb partjának teraszán fekszik, területe már az ősidők óta lakott. A falu határában talált régészeti leletek az újkőkortól datálják mint emberi lakhelyet. A bükki, zselízi, lengyeli és pilinyi kultúra leletei szerint folyamatosan lakott volt már legkevesebb ötezer éve. Stratégiai hely ez, a templom mellől jó időben a Börzsöny magaslataira, a Kékkői hegységre, a Selmeci hegység pereméig, az Ipoly felső folyását övező dombokig be lehet látni. Maga a falu valószínűleg korai honfoglalás kori alapítású lehet, azok közé a falvak közé tartozhat, amelyeknek egyházát még Szent István idejében alapíthatták. A templom román kori, alapításának évét 1100-ra teszi az egyháztörténet. A román kori szakrális épületet később gótikus stílusilyen toronydísz csak három van az országban (A szerző felvételei) ' ■■ ban átépítették valamikor a 13. század utolsó harmadában. 1979-es feltárásakor a barokk átalakítással eltorzított félkörívű záródás nyoCegközefebb Jajógömör kastéíyál mulatjuk be. maira bukkantak a gótikus szögletes záródású szentély alatt, az sem kizárt, hogy eredetileg rotundának - körtemplomnak készült a 11. és a 12. század fordulóján. Ma a déli oldalon lévő román kori befalazott portálja, néhány lőrésszerű ablaka, a szentély feletti gótikus boltívek láthatók jól a felújítás után, mint az átépítési korszakok tanúi. A védőszentet ábrázoló freskó feltárása és restaurálása viszont a jövő kutatóira és mestereire vár. Ipolybalog első írásos említése Bolug néven II. András király idejéből, 1232-ből származik. A templom védőfala a török időkben épült, benne puskaporos fegyverekhez alkalmas lőrések találhatók, kapuja erősített oszlopos, díszesen faragott. Élő templom ez, heti több szentmisét, litániát tartanak itt. Benne őrzik 2005-től a magyar korona hiteles mását is, amelynek tiszteletére évente emlékünnepséget szerveznek. Hurka, kolbász, szalámi A szerző csupa kipróbált receptet közöl könyvében, mégpedig olyan finomságokét, amik egy átlagos konyhában fellelhető eszközökkel elkészíthetők. Az elkészítési módot lépésről lépésre ismerteti. A kezdőknek az egyszerűbbeket ajánljuk, aztán később érdemes kipróbálni a bonyolultabbakat is. Bár a legfontosabb az eljárás ismertetése, ahogyan az étel elkészíthető, sok receptben az ajánlott húsféleségek és adalékanyagok legfontosabb tulajdonságait is megadja. A mennyiségeket érdemes olyan ajánlatnak tekinteni, amitől egyéni ízlésünk szerint bátran eltérhetünk, mert a szerző mindig figyelmeztet azokra az alapelvekre, amiktől nem szabad eltérni. ßendelje meg,nálunk! Az ajánlat 2017. október 7-ig tart. 1304. augusztus 14-én éjszakára az ipolybalogi templom szentségtartójába zárták a koronát
