Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-27 / 248. szám, péntek

2 KOZELET 2017. október 27. | www.ujszo.com Farkas: Vannak eredmények délen is Farkas Iván (Somogyi Tibor felvétele) LAJOS P. JÁNOS Habár ellenzékben voltak, részben elégedett Nyitra megye elmúlt négy évével. Farkas Ivánnal, az MKP Nyitra megyei megyeelnökjelöltjével beszélgettünk. A legutóbbi felmérésen viszony­lag gyengén szerepelt, mindössze 8,8 százalékot mértek önnek a közvélemény-kutatások, amivel csak az 5. volt a jelöltek között. Nem tartja ezt túlságosan gyenge ered­ménynek? Volt más felmérés is, amelyet az egyik jelölt, Ján Greššo rendelt, ez 13,1 százalékot mutatott. Ez alapján is Milan Belica vezetett, de ott hár­man követtük őt nagyságrendileg kö­zel azonos eredménnyel. De Nyitra megyében 24 száza­lék a magyarok aránya. Ehhez ké­pest a 13 százalék is kevés, főleg úgy, hogy gyakorlatilag egyedüli magyar jelöltként indul. Megosztott a magyarság, és arra számítottam, hogy lesz egyezség Nyitra megyében az MKP és a Híd között. Februárban még abban álla­podtunk meg, hogy Nyitra és Nagy­szombat megyében megpróbálunk közös jelöltet állítani. Ez nem jött össze. Tehát a megosztottságot tar­tom az egyik okának, mert a Híd Mi­lan Belicát támogatja. Az is vehet el százalékot, hogy a harmadik magyar párt is indít jelöltet, még ha nincs is akkora támogatottsága. Közrejátsz­hat a közöny, az érdektelenség is, amely a megye déli részén sokkal in­kább érezhető. Ezért a kampány vé­gén erősíteni akarunk. Figyelmez­tetni kell az embereket, hogy ezúttal egyfordulós a választás. Milyen eredménnyel lenne elé­gedett? Szeretnék tisztes eredményt elér­ni, a harmadik hely reális lehet. A számokból adódóan - abból, hogy a megye magyar lakosainak aránya már 25 százalék alá csökkent - három-négy erős szlovák jelölt kel­lene egy magyar ellen ahhoz, hogy esélyünk legyen. Megyei képviselő, az MKP frakciójának vezetője volt az el­múlt négy évben. Hogyan értékeli ezt az időszakot? Vegyesen. A ciklust két részre le­het osztani. Az első felében teljesen ellenzéki szerepbe kényszerültünk, de azzal, hogy a választási időszak fe­lében gyakorlatilag szétesett a szlo­vák, Smer-KDH koalíció, helyzetbe kerültünk. Ennek köszönhetően a vá­lasztási programunk jelentős részét meg tudtuk valósítani. Számos terü­leten elégedettek vagyunk az ered­ményekkel. Az egyik tévévitában kijelentet­te, hogy a déli járásokba kevesebb fejlesztési támogatás érkezett. Mégis elégedett ? Valóban vannak olyan területek, amelyek esetében ez igaz, de vannak olyanok is, ahol komoly eredménye­ket értünk el. A ciklus felében java­soltam például, hogy a megye ne ül­jön a költségvetési többleten, vagyis amit a korábbi években megtakarí­tott, azt ne bankszámlán tartsa, ha­nem stratégiai fejlesztésekre költse. Javasoltam a közutak felújítását, a szociális szférát és az egészségügyet. Mindhárom területre az előre terve­zetthez képest több támogatást tud­tunk elkülöníteni. Az utóbbi két év­ben 220 km-en tudtuk elvégezni az utak felújítását. Ennek a fele a megye déli járásaiban valósult meg. A szo­ciális területen tulajdonképpen min­den megyei szociális intézményben komoly beruházásokat tudtunk vég­rehajtani, épületeket újítottunk fel stb. Az egészségügyi területről kiemel­ném a párkányi rendelőintézetet, ahol közel egymillió eurós beruházást tudtunk megvalósítani. A komáromi kórház belgyógyászati pavilonjának újjáépítése is sikeresen elindult. Viszont a megye egyik leghátrá­nyosabb helyzetben lévő régióját, az Ipoly mentét nem sikerült fej­leszteni, nem épült például egyet­len Ipoly-híd sem, ami javíthatná a régió helyzetét. Miért állt le a híd­építés? 2008-ban én javasoltam három új határátkelőt, a helembai, az ipoly- pásztói híd megépítését és az ipoly- viski hídhoz vezető út felújítását, de ezt a megye vezetése elszabotálta. 2012-ben a megye kiszállt ebből a történetből. 2014-ben javasoltam, hogy indítsuk újra a hídépítési folya­matot, javaslatomat a megye elfo­gadta azzal, hogy csak egy hidat épít­sünk. A magyar féllel való egyeztetés alapján a Helemba—Ipolydamásd közti híd megépítése mellett döntöt­tünk. Most érzem a megye támoga­tását, november elejére elkészülhet a közös uniós pályázat. Mikorra készülhet el a híd? Ha sikerül most elkészíteni a pro­jektet, amire látok esélyt, akkor a jö­vő év második felében elkezdődhet az építkezés. Hamarosan megkezdi a gyár­tást a Jaguar Land Rover nyitrai gyára. Arra lát esélyt, hogy a cég beszállítóit a gazdaságilag fejlet­lenebb régiókban telepítenék le? Már korábban is javasoltam, hogy ahol van fogadókészség - Ipolyság, Zselíz, Párkány, Gúta, Érsekújvár -, tehát ahol vannak ipari parkok, oda kellene irányítani a beszállítókat. Az első fecske már megjelent, Ipolysá­gon egy német autóalkatrész-gyártó már építi a gyárát, és mintegy 500 embernek ad majd munkát. Hason­lókban kellene gondolkodni a többi város esetében is. A következő négy évben mit tart a legfontosabbnak? Mindenképpen folytami kellene a közutak felújítását. A megye straté­giájában benne van az R8-as, vagyis az északi-déli főút, Nagytapolcsány- Nyitra-Ersekújvár-Komárom vona­lon, a városok elkerülő útjainak meg­építése. Ebben azonban a komáromi körgyűrű nem szerepel, vagyis ki kellene egészíteni e fontos beruhá­zással. Folytami kell a szociális in­tézmények transzformációját is, hogy a nyugdíjasnak ne kelljen a lakhelyé­től akár 50 km-re lévő otthonba köl­töznie. Az oktatásban a szakmunkás- képzés színvonalát kell javítani, ott van szükség beruházásokra. Sikerült elérnünk, hogy uniós támogatást kapjon az érsekújvári és a komáromi ipari iskola. Az érsekújvári jövőre 2,4 millió, a komáromi 1,6 millió eurós beruházást indíthat el. (A teljes interjút az ujszo.com-on olvashatják.) Belica: Jól ismerem a déli járásokat LAJOS P. JÁNOS A leghosszabb ideje funkcióban lévő megyeelnök. Korábban a szlovák pártok jelöltje volt, most a Smer és az SNS mellett a Híd is őt támogatja. Milan Belicával, Nyitra megye elnökével, elnökjelölttel beszélgettünk. Ön már a megyerendszer létre­jötte óta áll Nyitra megye élén. Tud valami újat hozni a megyébe? Minden társadalmi rendszer, így a megye is nyitott. Mindig érkeznek új elemek is, de a tapasztalat megma­rad. Visszakérdezhetnék, hogy mi lesz akkor, ha olyan jelölt győz, aki­nek nincs semmi tapasztalata? Viszont az új nézőpont, az új megközelítés új megoldásokat is eredményezhetne. Talán, de ez így csak általános megközelítés, ami nem visz sehová. Konkrét példát tudna mondani, hogy miben lenne szükség új megközelí­tésre? Például a közlekedésben, ahol lassan halad az utak felújítása. A megye eddig 220 km utat újított fel, további 80 km felújítása jelenleg folyik. Az útépítés világos elvek alapján történik. A másodrendű uta­kat uniós forrásokból, a harmadren­dűeket saját forrásból újítjuk fel, mi­vel ezt lehetővé teszi a megye gaz­dasági ereje. A gazdasági értékelé­sünk (az Ineko szerint - szerk. megj.) 5 felett van, egyetlen másik megyé­nek sincs ilyen eredménye. Tehát vannak forrásaink. A gazdasági eredmények jók, a megye bevételei nőnek, négy év alatt 140 millióról mintegy 170 millióra, de hogyan mutatkozik meg ez az emberek életében? Két tényt szeretnék leszögezni. Nem csak a költségvetésről van szó. A bevételeinket javarészt az ország makrogazdasági mutatói határozzák meg, hiszen a jelentős részét a része­sedési adó teszi ki, amelyet az állami költségvetésből kapunk. A másik részt azonban befolyásolhatjuk, ezek a pályázati támogatások. Négy év alatt csaknem 28 millió euró érkezett a megyébe uniós forrásokból. Erre építhetünk. Ezért csökken például a szomszédos Besztercebánya megye vagyonának az értéke, mert nem használ uniós alapokat. Az uniós tá­mogatás segítségével több tíz km utat építettünk. A befektetéseket a lakos­ság száma alapján osztjuk el. Például, ha a Nyitrai járás lakossága 110 ezer, akkor ennek arányában kap a fejlesz­tési forrásokból, a Komáromi járás ugyancsak a lakosság arányának megfelelően részesül ebből. bán például már egy lebontandó há­zat megvettünk, az utat pedig meg­építjük az Ipoly partjáig. Meggyőző­désem, hogy ha lesz akarat a magyar fél oldalán is, akkor hamarosan elin­dulhat az építkezés. Úgy vélem, hogy a magyar fél részéről is őszinte a szándék az építésre. Ipolypásztón pedig azért nem tudtunk hidat építe­ni, mert az Ipoly magyar oldalán ma­dárvédelmi terület van, ezért nem tudják biztosítani a szükséges enge­délyeket. Mikor állhat a helembai híd? A részünkről minden engedélyt biztosítottunk, ha a magyar fél is megteszi ezt, akkor akár egy év alatt is felépíthető a híd. Ez nem egy olyan hatalmas építmény, mint pél­dául a Komáromba tervezett Duna- híd. Teljesítettük a helembaiak ké­rését is, akik közül sokan félnek a hídtól. Az út ugyanis a falu közepén vezet, egy keskeny út, a falu önkor­mányzata is nehezen tudott meg­egyezni. Elfogadtuk a kérésüket, hogy olyan híd épüljön, amelyen nehézjárművek nem hajthatnak át, hogy ne nehezítsék a helyiek életét. A falun átvezető út mellett ugyanis régi házak állnak, amelyeket nem úgy építettek, hogy elviseljék a megsűrűsödő forgalmat. A jelenlegi választásokon a Híd is önt támogatja, ez mire kötelezi? Az együttműködésem nagyon kor­rekt mindhárom támogató párttal. (A teljes interjút az ujszo.com-on olvashatják.) Milan Belica Többek szerint azonban a me­gye déli része lassabban fejlődik. Ennek történelmi okai vannak. Én korábban a Poľnobanka vezérigaz­gatója voltam, jól ismerem a megye déli járásait is. Nagyon dolgos em­berek laknak ott. De vegyük azt, hogy az uniós tagságunkra talán éppen a mezőgazdaság, a kistermelők fizet­tek rá a leginkább, akiknek korábban a háztájiból származott jövedelme. A Komáromi járást sújtotta a hajógyár bezárása, de ugyanilyen csapás volt északon az aranyosmaróti Calex gyár bezárása. Ezek helyrehozatalához szinte egy generáció is kevés. Ezért erőltetjük, hogy a Nagytapolcsány -Nyitra-Érsekújvár-Ógyalla-Ko- márom vonalon mielőbb gyorsfor­(Somogyi Tibor felvétele) galmi út épüljön, ez ugyanis a legsű­rűbben lakott része az országnak. A megye déli részéhez tartozik azonban az Ipoly mente is, de az el­múlt négy évben mégsem sikerült egyetlen Ipoly-hidat sem felépíte­ni, a Helemba és Ipolydamásd köz­ti hidat sem, pedig arra volt uniós támogatás is. Mi akadályozta ezt? Mi azt szerettük volna, hogy Ipolypásztón és Helembán is épüljön híd. Az építkezés vezetője azonban a magyar fél, ő kapott erre uniós tá­mogatást. A megyei önkormányzat­ban senki nem ellenezte a hídépítést, sőt, a megye gazdaságilag olyan erős, hogy saját forrásból tudnánk fedezni a költségek ránk eső részét. Helem-

Next

/
Thumbnails
Contents