Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-26 / 247. szám, csütörtök

www.ujszo.com | 2017. október 26. HASZNOS TANÁCS I 9 Agyász ÖSSZEFOGLALÓ Közeledik mindenszentek ünnepe és a halottak napja, amikor sokan ellátogatnak a temetőkbe. Vannak, akik nehezen viselik ezt az őszi ünnepet. Szakemberek szerint ilyenkor senkit sem lenne szabad magára hagyni, s a halottak napja lehet családi ünnep is. Nemsokára eljön az az ünnep, amikor elhunyt szeretteinkre emlé­kezünk, s ez nagyon sok emberben fájó sebeket téphet fel. Sokan újra át­élik a gyászt, amelyet mindannyian nehezen élünk meg. A gyász mindig egyéni, s minél váratlanabb a vesz­teség, annál hosszabb lehet. A gyász fázisai Pszichológusok szerint a gyásznak több fázisa van. Az elsőt a káosz jel­lemzi, amikor képtelenek vagyunk felfogni és elfogadni, hogy elveszí­tettünk valakit, várjuk, hogy egyszer csak betoppan, felhív minket stb. Szakemberek szerint teljesen nor­mális a gyászoló személy gyakori hangulatváltozása. A második fázisban már tudato­sítjuk, hogy a szeretett ember vég­leg távozott, de igazságtalannak tartjuk, esetleg lelkiismeret- furdalásunk lehet, próbáljuk meg­magyarázni, miért kellett meghal­nia, miért éppen ő távozott az élők sorából. Ebben a fázisban különbö­ző érzések és állapotok váltják egy­mást: magányosság, egyedüllét, harag, szomorúság, bűntudat, fáj­dalom, önsajnálat. Ezek az érzések mindenszentekkor újra ránk törhet­nek, újra átélhetjük a szeretett sze­mély elvesztését. A harmadik fázis a megbékélés. Dana Poláková pszichológus sze­rint normális esetben a temetéstől számított egy év után ennek is be a megbékéléssel ér véget A kisgyerekeket is nyugodtan kivihetjük a temetőbe (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) TÉMA: halottak napja kell következnie. Ugyanakkor a megbékélés és a beletörődés nem felejtést jelent. „Néha csak rettene­tesen erőfeszítés árán képes valaki folytatni a normális életet. Aki megreked a gyászban, betegesen gyötrődik, az már komoly pszichi­kai problémára utál, s tanácsos szakemberhez fordulni” - véli Po­láková. A megbékélés jele például az lehet, hogy már képesek va­gyunk nyugodtan beszélni az el­hunyt személyről anélkül, hogy összeszorulna a torkunk vagy síró­görcsöt kapnánk. Virtuális emlékezés Pszichológusok szerint az a kö­zelgő ünnepeknek nem elsősorban a formális temetőlátogatásról kellene szólniuk: nem az a lényeg, hogy mi­nél díszesebb koszorút vagy minél több gyertyát helyezzünk el a síro­kon, hanem a megemlékezés a fon­tos. Az internet és a számítógépek korában erre otthon is van lehető­ség: egyre terjednek a virtuális te­metők, az online sírhelyeken virtu­ális gyertyákat lehet gyújtani, ko­szorút lehet elhelyezni. Az idősebbek és a konzervatívab­Halottak napja A római katolikus egyház a 10. században vezette be a halottak emlékének szentelt napot, az evangélikusok a múlt század első felétől gyújtanak gyertyát, amely az örök életet jelképezi. A refor­mátusoknál nem egyházi ünnep sem a halottak napja, sem a mindenszentek. Az evangélikusok megtartják a halottak napját, de a min­denszentek ünnepét nem. A reformátusoknál a halottak napi szokások - a gyertya- gyújtás és sírdíszítés - új keletű, katolikus hatásra ki­alakultszokás. (sza) bak ódzkodnak a virtuális temetők­től, egyesek szerint így nem lehet megadni a kellő tiszteletet halotta- inknak. Barbora Mesárošová pszi- cholóus szerint azonban nem sza­bad elhamarkodottan ítélkezni. „Manapság, amikor a fiatalok összevissza utazgatnak, gyakran az otthonuktól távol tanulnak vagy dolgoznak, a virtuális temető kellő­képpen helyettesítheti az igazi sír­helyeket. Egy-egy virtuális gyertya meggyújtásával is legalább ilyen jelképes formában megadhatják a tiszteletet elhunyt hozzátartozóik­nak. Ebben én nem látok semmi rosszat” - magyarázta lapunknak Mesárošová. A temetőlátogatásnál sokkal fon­tosabb, hogy a családtagok segítsék egymásnak átvészelni az ünnepeket, s ha egy mód van rá, senkit sem sza­bad magára hagyni, a halottak nap­jából is lehet igazi családi ünnepet csinálni. (sza) Az összetartozás érzése B.SZENTGÁLI ANIKÓ A halottak napja és mindenszentek ünnepe sok felnőttben depressziót válthat ki, ós a gyerekek is nehezen tudják feldolgozni egy közeli személy távozását. Az őszi ünnep előtt Barbora MesároSová pszichológussal beszélgettünk. Fel lehet készülni a halottak nap­jára, megelőzhető a depresszió? Mindenszentek és a halottak nap­ja nem véletlenül esik a naptárban az őszi napokra, melyek a gyakori esős időjárás miatt egyébként is sokak­ban felidézik a gyászt és az emléke­ket egy-egy elhunyt közeli hozzá­tartozóra. Ez valóban sok emberben depressziót válthat ki. Hogy ez ne uralkodjon el teljesen rajtunk, taná­csos ezt a megemlékezést egyfajta családi ünnepként felfogni. Vagyis a legjobb az, ha ilyenkor a családta­gok találkoznak, közösen elmennek a temetőbe, együtt emlékeznek, olyan fényképeket nézegetnek, me­lyek az egész családról a legboldo­gabb pillanatokban készültek. Az összetartozás élménye és érzése jó módszer a gyász és a szomorúság enyhítésére. A másik hatékony módszer az, hogy a sírokat szépen rendbe tesszük, virággal díszítjük, gyertyát gyújtunk az elhunytak em­lékére. Ha aktívan részt veszünk eb­ben, az lehetőséget ad számunkra, hogy szeretteinkért haláluk után is tegyünk valami pozitívat. Az ünnepeket nehezebben vi­selhetik azok, akik magányosak vagy a közelmúltban veszítették el szeretteiket. Nekik mit tanácsol? A közeli hozzátartozó vagy barát távozását meg kell gyászolni. Ha ez a közelmúltban történt, és a lelki se­bek még nem gyógyultak be, a gyá­szoló kezdetben apatikus, bágyadt; később nagyon intenzív érzések árasztják el, magába fordul, és úgy érzi, az idő máshogy telik, mint egyébként szokott. Nem tudja el­dönteni, egyedül maradjon-e, vagy keresse a hozzátartozói társaságát. Gyakran lehet olyan érzése, hogy senki sem érti meg őt. Miután el­múlik az első sokkhatás, tanácsos pontosan eltervezni, hogyan fogunk enyhítheti a gyászolni, főleg a családi ünnepek alatt. A lakásban ki lehet jelölni egy helyet, ahová kiteszünk fényképe- ; két, ahol gyertyát gyújtunk, virágot helyezünk el, összeállíthatunk fény- képalbumot is. Fontos, hogy halot- : tainkkal egy jelképes megjelenítés formájában egy teljesen új szintű vi­szonyt alakítsunk ki. A magányt a legjobb olyan emberek társaságában átvészelni, akikben megbízunk, akik : közel állnak hozzánk. A gyerekeknek hogyan lehet el­magyarázni, mi a halál és a gyász? Az óvodáskorúak a halált az ; álomhoz szokták hasonlítani, mert ; még nem rendelkeznek kellő bioló- ; giai ismeretekkel. A felnőtteknek ; nagyon oda kell figyelniük, hogy ezt •: a tudatlanságból fakadó magyaráza- ; tot akarva-akaratlanul ne erősítsék meg bennük. Ha a gyászoló gyer­meknek az elhunyt személyről azt mondjuk, hogy, jobb helyre került”, vagy „távozott az Istenhez”, esetleg azt, hogy „a mennyországban jobb élete lesz”, a halál biológiai valósá- : gáról nem mondtunk semmit, ami- : nek később komoly következmé- : nyei lehetnek. A gyermekben ez csak gyászt a halál nem biológiai értelmezését erősíti, és meg lesznek győződve ar­ról, hogy az elhunyt személy valahol : tényleg alszik, és majd felébred, vagy egy másik helyen új életet kez­dett, ami összezavarhatja őket, s : amiatt aggódhatnak, hogy ott boldog-e. Az olyan kifejezések, mint j az „elaludt” vagy „elhagyott min­ket” azt eredményezhetik, hogy a : gyerek várni fogja, az illető mikor ébred fel. A szakemberek azt taná- : csolják, legyünk tárgyilagosak és lényegbe törők, s ne féljünk nyíltan megmagyarázni, mi okozza a halált. Például azt mondhatjuk: „a nagyi ; szíve már nem dobog”, vagy „nagy­apa megbetegedett, és a doktor bácsi ; nem tudta meggyógyítani”. Fontos azt is hozzátenni, hogy ez ez nem feltétlenül fordul elő gyerekekkel is, nehogy valaki azt higgye, ha meg­betegszik, meghal, mint a nagyapja. A temetőlátogatást pedig nyugodtan magyarázhatjuk azzal, hogy a közeli hozzátartozónknak virágot viszünk : és gyertyát gyújtunk, hogy megem- : lékezzünk róla. Persze, ezután a gyerekekben további kérdések fo­galmazódhatnak meg, melyeket nem könnyű megválaszolni. Minden­esetre nem tanácsos a kicsiket azzal traumatizálni, hogy a szeretett csa­ládtag most a sírban fekszik, szá­mukra ez még felfoghatatlan. Egyesek halloweenre is készül­nek. Már az egyház sem utasítja el teljesen, mondván: lényegében ez mindenszentek ünnepe, és néhány templomban saját keresztény hal- loweenpartit szerveznek. Mi erről a véleménye? A halloweennek főleg Ameriká­ban és néhány európai országban van hagyománya. Ha csak az édessé­gekre, a töklámpásokra és a masz­kok készítésére gondolok, nem látok benne semmi rosszat. Más a helyzet, ha hatására a gyerekekben felébred a túlzott misztikus fantázia, elkezde­nek félni a szörnyektől és a rossz szellemektől. Az a magyarázat, hogy a halloween lényegében minden­szentek ünnepe, a kicsik számára érthetetlen. Egészségük fejlődése szempontjából elfogadhatóbb, ha elkülönítjük a keresztény minden­szentek ünnepét a halloweentől, amikor a gyerekek egy pillanatra ki­próbálhatják Harry Potter birodal­mát. JÖVŐ HETI TÉMÁNK: SZENIORSZÁMLA ■ MILYEN LEHETŐSÉGEK KÖZÜL VÁLASZTHATNAK A NYUGDÍJAOK, MIRE FIGYELJENEK A SZÁMLANYITÁSKOR

Next

/
Thumbnails
Contents