Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-04 / 228. szám, szerda
8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2017. október 4. | www.ujszo.com A VW a legnagyobb hazai iparvállalat Pozsony. Szlovákia legnagyobb iparvállalatává idén - a Forbes magazin 50 legnagyobb hazai céget tartalmazó, most közzétett toplistáján - a Volkswagen Slovakia autógyártó lépett elő, lecserélve a tavalyi első Szlovák Villamos Müveket (SE). A Volkswagen az idei elsőségét a több mint 7,5 milliárd eurós bevételeinek és a 150 millió eurós nyereségének köszönheti. Nem elhanyagolható tény azonban az sem, hogy csak az elmúlt öt évben 1,9 milliárd eurót fektetett be Szlovákiában, miközben több mint 12 ezer embernek ad munkát. „Az idei év végéig ráadásul mintegy ezer új alkalmazottat veszünk fel, akiknek a kezdő bruttó átlagbére eléri az 1050 eurót” - nyilatkozta Ralf Sacht, a Volkswagen Slovakia igazgatótanácsának az elnöke. A Szlovák Villamos Művek idén a második helyre szorult. Az energiacég bevételei tavaly elérték a 2 milliárd eurót, a nyeresége pedig álló milliót, miközben 550 millió eurót fektetett be, aminek a nagy részét a mohi atomerőmű 3. és 4. blokkjának az (Somogyi Tibor felvétele) építésére fordította. Idén is sikerült megtartania a már stabilnak számító 3. helyét a zsolnai Kia Motors Slovakia autógyártónak, a negyedik legnagyobb iparvállalat az Eustream gázszolgáltató, az ötödik pedig a pozsonyi Slovnaft kőolaj- finomító. A legnagyobb hazai pénzügyi társaság idén is a Szlovák Takarékpénztár lett, míg a mobiltársaságok között a Slovak Telekom, az üzletláncok között pedig a Lidi és a Tesco dominál, (mi, tasr) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Húszéves csúcson a cseh növekedés Prága. Éves szinten 4,7%-kal nőtt a cseh gazdaság az idei második negyedévben, az előző negyedévhez viszonyítva a bruttó hazai termék (GDP) növekedése 2,5%-os volt - közölte tegnap a Cseh Statisztikai Hivatal. A negyedéves növekedés az utóbbi húsz évben a legnagyobb. A jó eredményekhez a legnagyobb mértékben ajárműipar és az elektromos, finommechanikai műszerek gyártásának erősödése járult hozzá. Egy cseh háztartás egy fore eső átlagos havi bevétele a második negyedévben 24 596 korona (946 euró) volt. Az alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete 30 603 koronát (1177 euró) tett ki, ami éves összehasonlításban 4,4%-os emelkedés. (TASR) Kisebb a magyarok rezsitartozása Budapest. A rezsicsökkentés első üteme, vagyis 2013 óta a földgáz- számlával tartozók száma Magyarországon több mint 300 ezerrel, az összes tartozás pedig 20 milliárd forinttal csökkent. A lakossági villamosenergiafogyasztók esetében 2013 óta a hátralékos fogyasztók száma több mint 260 ezerrel, a be nem fizetett összeg 12,5 milliárd forinttal lett kevesebb. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal szerint a lakossági fogyasztók esetében a földgáz átlagárát tekintve (3,33 eurócent/kWh) Budapest az Európai Unióban a második legolcsóbb főváros Bukarest után. Villamos energia tekintetében Budapesten a lakossági átlagár 2017 augusztusában 12,19 eurócent volt kilowattóránként, amely az európai uniós fővárosok között az ötödik legalacsonyabb árat jelenti. (MTI) AAA Auto: fellendült az autóeladás Pozsony. A használt autók forgalmazására szakosodó cseh AAA Auto idén a visegrádi négyek csoportjában mintegy 76 ezer gépkocsi értékesítésével számol, ami 10%-os növekedésnek számít 2016-hoz képest. Havi szinten átlagosan 6600 autót adnak el, ez az ütem már megközelíti a 2007-ben, a válság előtti utolsó évben felállított csúcsot. Szlovákiában 18 ezer gépkocsi eladásával számolnak-közölte Karolina Topolová, a cég vezérigazgatója. Nálunk leginkább a Škoda, a Kia és a VW modelljei fogynak. (só) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM I VALUTA Árfolyam Angol font 0,8879 1 Lengyel zloty 4,3102 □ Cseh korona 25,932 il Magyar forint 312,05 D Horvát kuna 7,4975 1 Román lej 4,5910 a Japán jen 132,77 j Svájci frank 1,1449 n Kanadai dollár 1,4692 Q USA-dollár 1,1753 n VÉTEL ELADA8 BANK DOLLÁR I CSEH KORONA I FORINT Prívatbanka 1,21-1,15 26,62-25,32 OTP Bank 1,23-1,12 27,13-24,85 324,98-297,58 Poatabank 1,21-1,14 26,74-25,19 • 324,17-299,24 Szí. Takarékpénztár 1,22-1,13 26,67-25,19 325,82-297,75 Tatra banka 1,21-1,14 26,81-25,14 324,47-298,61 ČSOB 1,20-1,14 26,63-25,30 Általános H italbank 1,21-1,14 26,72-25,16 325,89-297,83 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Veszélyben a szlovákiai pékségek többsége A pékségek az ágazat alacsony, 649 eurós bruttó havi átlagbére miatt már most is nehezen találnak új alkalmazottakat (Ján Krošiák felvétele) Pozsony. A szlovák kormánykoalíció pártjainak a napokban bejelentett legújabb szociális csomagja veszélybe sodorhatja a hazai pékségeket - állítják a szlovákiai pékeket tömörítő szakmai szervezetek képviselői. Szlovákiában jelenleg nagyjából 480 pékség működik, amelyek együttesen több mint 8 ezer embernek adnak munkát. Magyarul: minden negyedik élelmiszeripari dolgozót a pékségek alkalmaznak. Az ágazat már hosszabb távon veszteségesen működik, a kormány által elfogadott új szociális csomag azonban tovább ronthat a helyzetükön. A Fico-kabinet által elfogadott javaslat szerint a dolgozók nagyobb összegre számíthatnak majd a hétvégi, az éjszakai és az ünnepnapokon végzett munkáért is. Ez azonban épp a pékségeket sújtja majd a leginkább, amelyeknek a költségei emiatt évente több mint 18 millió euróval nőnek. „Mindez katasztrofális hatással lesz az egyébként is problémákkal küzdő ágazatra” - nyilatkozta Vladislav Baričák, az Ipari Pékek Szövetségének (UPPSR) az alelnöke. Szerinte az ágazatban tapasztalható alacsony, 649 eurós bruttó havi átlagbér miatt már most is egyre nehezebben találnak új alkalmazottakat, miközben a pékségeknek több mint 1700 új alkalmazottra lenne szükségük. „A szlovákiai munka- nélküliek körében végzett toborzás szinte semmilyen eredményre nem vezetett. Az egyedüli megoldás az lenne, ha külföldről hozhatnák be új munkaerőt. Ehhez azonban a kormánynak is enyhítenie kellene az ezzel kapcsolatos szabályokon, a jelenlegiek szerint ugyanis csak rendkívül nehezen találunk vendégmunkásokat” - tette hozzá Baričák, aki szerint a vendégmunkásoknak hasonló feltételeket tudnának biztosítani, mint a hazaiaknak. (mi) Kenyérnek álcázott buci A Szlovákiából Magyarországra rendszeresen átruccanó vásárlók nagy része általában kenyeret is tesz a kosarába, azt vallva, hogy a magyar kenyerek többsége jobb, mint amit a szlovákiai üzletek kínálnak. Nem árt azonban az óvatosság, hiszen Magyarországon is látványos minőségi eltérések vannak az egyes kenyerek között. Budapest. A legújabb visszaélésekre, a fogyasztókat megtévesztő gyakorlatra a magyarországi Pékszövetség tisztségviselői hívták fel a figyelmet. A szakmai szövetség szerint fel kell hívni a vásárlók figyelmét arra, hogy a tisztességtelen vállalkozások, köztük a Magyarországon működő albán pékségek is azzal bújnak ki az idén nyáron életbe lépett új beltartalmi és minőségi előírások alól, hogy más néven — például kenyér helyett buciként - forgalmazzák termékeiket. Septe József, a Pékszövetség elnöke kijelentette: a magyar sütőipari cégek versenyhelyzetét a belföldi piacon rendkívüli mértékben rontják az albán pékségek. Ilyenekből mintegy 500 működik Magyarországon. Az albán pékségek Septe szerint nem tartják be a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait, így költségeik, ebből következően áraik is alacsonyabbak, mint a magyar vállalkozásoké. Ezzel pedig nemcsak versenyelőnybe kerülnek, hanem sok esetben a fogyasztókat is megtévesztik. Nem gond, ha gyenge minőségű a kenyér, ha nem hívják kenyérnek - állítja a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal (Nébih). A Né- bih szerint a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait csak abban az esetben kötelező alkalmazni, ha az adott élelmiszer-előállító az abban foglalt megnevezéseket használja. Az albán pékségek a termékeiket általában nem a Magyar Élelmiszerkönyvben szereplő összetétellel gyártják, ezért a Magyar Élelmiszerkönyvtől eltérő neveket használnak, például nem „albán kenyeret”, hanem „albán bucit” árulnak. Vagyis, ha nem a Magyar Élelmiszerkönyvben foglalt terméknevekkel történik a forgalmazás, az nem tekinthető jogsértésnek. (MTI) Egyre több cég nem fizet adót Ennyi adót fizettek a szlovákiai cégek Befizetett adó Cégek száma (euróbán) 2011-ben [2012-ban I 2013-ban 1 2014-ben I 2015-ben I 2016-ban 0 31748 20097 21802 35379 17 741 20183 0,1-1000 39115 38 925 40 482 106666 100 218 105 152 1000-10 ezer 22 806 23 534 26 473 44 512 46 768 48 069 10 ezer-100 ezer 8721 8433 9471 11353 13 231 13 558 100ezer-l millió 1489 1501 1657 1822 2183 2041 1 millió felett 166 184 201 221 226 220 • Forrás: Bisnode Szlovákiában egyre több az olyan cég, amely egyáltalán nem fizet adót, visszaesett ugyanakkor a nagyobb, évi százezer eurónál többet befizető társaságok száma - derül ki a Bisnode nemzetközi cégminősítő társaság elemzéséből. Pozsony. Szeptember végéig az összes hazai cégnek be kellett nyújtania az adóbevallását az elmúlt évben elkönyvelt bevételei után. „Az idei év egyik legnagyobb meglepetése, hogy újra megugrott azon cégek száma, amelyek egyetlen cent- nyi adót sem fizettek be az államkasszába. Míg a 2014-es adóévben regisztrált 35 ezerről ezek száma 2015-re 18 ezer alá csökkent, idén már újra több mint 20 ezer olyan cég volt, amely egyáltalán nem fizetett társasági adót, vagyis a számuk 13 százalékkal nőtt” - nyilatkozta Petra Štépánová, a Bisnode elemzője, aki szerint az ilyen cégek száma az elkövetkező időszakban tovább nőhet. Ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy a hazai cégek többségének rosszul menne a dolga, épp ellenkezőleg. „Az adót nem fizető cégek számának a 13 százalékos növekedése elsősorban azzal magyarázható, hogy a szlovák gazdaság egyre jobban teljesít, aminek köszönhetően egyre több társaság fektethet be vállalkozásának a bővítésébe, így átmenetileg veszteséget könyvelnek el” - vallja Štépánová. (mi)
