Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-24 / 245. szám, kedd

8 I KÜLFÖLD 2017. október 24. I www.ujszo.com RÖVIDEN A dzsihádisták tömegmészárlása Damaszkusz. Az Iszlám Állam fegyveresei legalább 128 civilt öltek meg a Szíriái el-Kaijatein városban az elmúlt három hét­ben, mielőtt a kormányerők ki­űzték őket onnan - közölte a szír válságot követő Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja ci­vil szervezet. Ä civilek zömét a város visszafoglalása előtti két napban mészároltak le. A kor­mányerők hétvégén jelentették be, kiűzték a Homsz tartomány­beli el-Karjatein településről a terrorszervezet harcosait. A 2011 -ben kirobbant konfliktus előtt a 30 ezres el-Kaijateinben mintegy ezerfős keresztény kö­zösség élt. A sivatagos területen fekvő város egykor a muszlimok és keresztények békés együtt- élésénekjelképe volt. (MTI) Végeztek az utolsó iszlamistával is Manila. Véget értek az öt hó­napja tartó harcok a Fülöp- szigeteki Marawiban, miután a katonák az utolsó iszlamistával is végeztek tegnap az ország déli részén fekvő városban. A harcok végét Delfi Lorenzana védelmi miniszter jelentette be. Eduardo Ano parancsnok szerint a kato­nák 42 holttestet találtak két visszafoglalt épületben és egy mecsetben. Nem kizárt, hogy a sarokba szorított lázadók közül egyesek önkezükkel vetettek vé­get az életüknek. A marawi erő­szakcselekményekben 1131 em­ber halt meg, köztük 919 szélső­séges fegyveres, 165 katona és rendőr, illetve 47 civil. (MTI) Kurd függetlenség: elmarad a választás Erbíl. Jelöltek híján el kell ha­lasztani a november 1-jére terve­zett az elnök- és parlamenti vá­lasztásokat az iraki Kurdisztán- ban - közölte a választási bizott­ság vezetője. Handrean Moham­med szerint a testület a parla­menthez fordul, hogy új dátumot tűzzenek ki. A jelöltállítás határ­ideje a múlt hét végén járt volna le, ám a pártok a határidő lejártá­ig sem ismertették ajelöltjeiket. A választási bizottság már a múlt szerdán közölte, hogy az iraki autonóm régió és a bagdadi köz­ponti vezetés között kialakult konfliktus miatt felfüggesztette a választások előkészítését. (MTI) Észak-koreai válság és a katonai lépés London. A brit külügyminiszter szerint senki a világon nem akarja, hogy az észak-koreai válság fegyveres konfliktussá fajuljon, de legalábbis elviekben nyitva kell tartani a katonai be­avatkozás lehetőségét. Boris Johnson kifejtette: KimDzsong Un észak-koreai vezető csak az idén eddig 19 rakétakísérletet rendelt el, ezért az emberiség ilyen körülmények közepette érthető módon teszi fel azt a kérdést, hogy „nem lebeg-e is­mét a feje felett Damoklész nukleáris kardja”. (MTI) Babiš megpróbál egyezkedni A pártok többsége nem hajlandó koalícióra lépni Babišsal, aki ellen büntetőeljárás indult Babiš utolsó simításai az elnöki találkozó előtt. Megkapta a megbízást, (sita) ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Miloš Zeman cseh államfő a jövő héten kormány­alakítási tárgyalásokkal bízza meg Andrej Babiőt, a hétvégi képviselőházi választásokon győztes ANO mozgalom elnökét, miután a pártelnök egy érán át tárgyalt a köztár­sasági elnökkel a választások után kialakult helyzetről. A cseh államfő már korábban be­jelentette, hogy kihasználja a rendel­kezésére álló maximális időt, és az új képviselőház alakuló ülését novem­ber 20-ra hívja össze. Zeman ez idő alatt találkozni szeretne az új parla­menti pártok elnökeivel, hogy meg­vitassa velük a választások nyomán kialakult politikai helyzetet. Babiš megerősítette azt a korábbi értesü­lést, miszerint mozgalma Radek Vondráčeket, a képviselőház eddigi alelnökét kívánja jelölni a testület ve­zetőjének. Az ÄNO képviselőházi frakciójának továbbra is Jaroslav Faltýnek, a mozgalom első alelnöke lesz a vezetője. A pártok többsége nem hajlandó koalícióra lépni Babišsal, aki ellen az uniós támoga­tásokkal való visszaélés gyanúja mi­att büntetőeljárás volt folyamatban. Az eljárás azonban - miután Babiš képviselői mentességet szerzett - au­tomatikusan megszűnt. Az ANO első embere megismételte hétvégi kije­lentését, hogy a bevándorlásellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalommal, illetve Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjával (KSČM) az általa vezetett mozgalom nem lép kormánykoalícióra. Súlyos kudarcot vallottak a ha­gyományos pártok, előretörtek az új tömörülések, és kiderült, hogy a ké­sőbbi győztes Babišsal való ijesztge­tés nem hatott a választókra - véli a tegnapi cseh sajtó a választások ered­ményét kommentálva. „Szerepcsere zajlik a cseh politikában. A választók radikális módon elfordultak azoktól a tömörülésektől, amelyeknek eddig monopóliumuk volt a hatalomra vagy az ellenzéki szerepre” - állapította meg a Právo baloldali napilap. „A ré­gi politikai rendszer valóban na­gyobb pofont kapott, mint amilyet megérdemelt. Mindezek ellenére a fékek és ellensúlyok rendszere működőképes, és esetleges lebontá­suk még az új felállásban sem lesz egyszerű” - mutatott rá az E15 című gazdasági napilap. (MTI, ú) 56: kőkemény beszédek Csütörtökig kivár a katalán kormány Barcelona. A katalán kor­mány csak csütörtökön reagál a spanyol kabinet lépésére, mi­szerint Madrid átvenné a hatal­mat a tartomány fölött. A bar­celonai parlament csütörtöki ülésén akár újra terítékre kerül­het a függetlenség kikiáltásá­nak témája. A katalán vezető, Carles Puigdemont még a spa­nyol lépés előtt élesítheti a füg­getlenség kikiáltását, és utána arra hivatkozhat, hogy függet­len ország vezetőjeként már nem válthatják őt le a spanyo­lok. Ezért úgy tálalhatja, hogy külföldi támadás éri parlament­jét és kormányát, melyet joga van megvédeni. Előfordulhat, hogy Puigdemont visszafogott marad és csak a feloszlatás után kiáltja ki a függetlenséget, de ebben az esetben hivatkozási alap lehet, hogy immár nem volt pozícióban. (TASR, Portf.) Orbán Viktor miniszterelnök a Terror Háza Múzeum előtt ren­dezett október 23-aiünnepsé­gen azt mondta, míg a 20. szá­zadban katonai birodalmak okozták a bajt, most a globalizáció farvizén pénzügyi birodalmak emelkedtek fel. Budapest. Orbán Viktor kor­mányfő az 1956-os forradalom év­fordulója alkalmából tartott beszé­dében megállapította, most, három évtized után „újra veszély fenyegeti mindazt, amit Magyarországról és a magyar élet rendjéről gondolunk”. A szabadság 1990-es kivívása után most újra történelmünk forduló­pontjához érkeztünk — hangsúlyoz­ta. Orbán szerint a magyarok szá­mára nincs lehetetlen. „Á pénzügyi spekuláns tervét meg lehet lékelni” - mondja, de Soros György neve nem hangzik el. „Márciusban újrakezd­jük, és áprilisban győzni fogunk!” ­adta ki végül a jelszót és a feladatot a miniszterelnök. Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke Nagy Imre mártír miniszterelnök házának kö­zös ellenzéki megkoszorúzását kö­vetően azt mondta: a mai magyar kormány erősen rímel a történelem egy nagyon sötét időszakára, a sztá­lini diktatúrára. Ugyanúgy üldözi a vélemény szabadságát, kontrollálja a sajtót, akadályozza az emberek szer­vezkedését és a civilek életét ma Magyarországon. A szocialista po­litikus azt mondta: a magyarok igazi elnyomói „nem Brüsszelben van­nak, hanem itthon, kormányon”, azok, akik „elveszik a nép vagyo­nát”, elveszik az ország szellemét, egészségét, lerombolják az oktatá­sát. Vona Gábor, a Jobbik elnöke azt hangsúlyozta, „a jelenlegi magyar kormány, élén Orbán Viktorral a szabadság legádázabb ellenfele. Or- bánékat le kell váltani, kíméletlenül el kell számoltatni.” (MTI, index, hvg.hu) Elnökválasztás Szlovéniában Ljubljana. Mégis lesz 2. for­duló a szlovéniai elnökválasztá­son, mert a hivatalban lévő ál­lamfő a vasárnapi 1. fordulóban mégsem szerezte meg a szava­zatok több mint felét. A szlovén választási bizottság által közzé­tett adatok szerint Borút Pahor a voksok 47,09%-át, legfőbb ri­válisa, a szintén függetlenként induló baloldali, komikusként hírnevet szerző Marjan Sarec a szavazatok 24,95%-át szerezte meg. Eszerint ők mérkőznek meg az elnökválasztás 2. fordu­lójában, amelyet november 12- én tartanak. Pahor 2012 óta ál­lamfő, 2000 és 2008 között eu­rópai parlamenti képviselőként dolgozott, 2008-tól 2012-ig pe­dig miniszterelnök volt. A va­sárnapi szavazáson 1,7 millió szlovén állampolgár adhatta le voksát, a teljes részvétel valami­vel 43 százalék felett volt. (MTI) Nagyobb autonómiát akar Lombardia és Veneto Nagytöbbséggel az autonó­mia bővítésére szavazott Olaszország két gazdag észa­ki régiójának lakossága - de­rült ki a vasárnap megtartott lombardiai és venetéi népsza­vazás tegnapi eredményeiből. Milánó/Velence. Lombardiában a résztvevők 95 százaléka voksolt igennel, mintegy 40%-os részvételi arány mellett, míg Venetóban az igenek 98%-os többségét mutatják a részeredmények, közel 60 százalé­kos részvételi arány mellett. A két tartomány mintegy 10 millió válasz­tásra jogosult lakosa vasárnap 23 óráig adhatta le szavazatát. Venetó­ban a tartományi törvények értelmé­ben legalább 50 százalékos részvétel szükséges a népszavazás érvényes­ségéhez. Lombardiában az érvé­nyesség nincs részvételhez kötve. Fölényesen nyerte az igenek (si) a Milánó-központú Lombardiában (sita/ap) Lombardia és Veneto együtt az olasz gazdaság teljesítményének mintegy harmadát adják. A két régiót kor­mányzó, függetlenségpárti Északi Liga célja a nem kötelező érvényű referendummal az volt, hogy az ál­lamkasszába jelenleg befolyó adó­bevételeik legalább felét megtart­hassák maguknak, de nagyobb ön­állóságot szorgalmaznak a migráci­ós politika és a biztonság terén is. Kampánya során az Északi Liga azzal érveit, hogy az Olaszország gazdasági motorjának számító Ve­neto és Lombardia adóterhei elvisel­hetetlenekké váltak. Lombardia éves szinten 57,6 milliárd eurót, Veneto pedig 19,3 milliárd eurót utal át az államháztartásnak Rómába, a pénz csak egy része folyik vissza, a többit az elmaradott déli tartományok kap­ják. Elemzők szerint a népszavazás az Északi Liga választási fogása volt támogatottságának növelésére né­hány hónappal a tavaszi parlamenti választások előtt. Lombardiában a tartományi elnök Roberto Maroni, Venetóban az ugyanezt a tisztséget betöltő Luca Zaia kezdeményezte a referendumot. Mindketten az Északi Liga politikusai. (MTI, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents