Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-24 / 245. szám, kedd
8 I KÜLFÖLD 2017. október 24. I www.ujszo.com RÖVIDEN A dzsihádisták tömegmészárlása Damaszkusz. Az Iszlám Állam fegyveresei legalább 128 civilt öltek meg a Szíriái el-Kaijatein városban az elmúlt három hétben, mielőtt a kormányerők kiűzték őket onnan - közölte a szír válságot követő Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja civil szervezet. Ä civilek zömét a város visszafoglalása előtti két napban mészároltak le. A kormányerők hétvégén jelentették be, kiűzték a Homsz tartománybeli el-Karjatein településről a terrorszervezet harcosait. A 2011 -ben kirobbant konfliktus előtt a 30 ezres el-Kaijateinben mintegy ezerfős keresztény közösség élt. A sivatagos területen fekvő város egykor a muszlimok és keresztények békés együtt- élésénekjelképe volt. (MTI) Végeztek az utolsó iszlamistával is Manila. Véget értek az öt hónapja tartó harcok a Fülöp- szigeteki Marawiban, miután a katonák az utolsó iszlamistával is végeztek tegnap az ország déli részén fekvő városban. A harcok végét Delfi Lorenzana védelmi miniszter jelentette be. Eduardo Ano parancsnok szerint a katonák 42 holttestet találtak két visszafoglalt épületben és egy mecsetben. Nem kizárt, hogy a sarokba szorított lázadók közül egyesek önkezükkel vetettek véget az életüknek. A marawi erőszakcselekményekben 1131 ember halt meg, köztük 919 szélsőséges fegyveres, 165 katona és rendőr, illetve 47 civil. (MTI) Kurd függetlenség: elmarad a választás Erbíl. Jelöltek híján el kell halasztani a november 1-jére tervezett az elnök- és parlamenti választásokat az iraki Kurdisztán- ban - közölte a választási bizottság vezetője. Handrean Mohammed szerint a testület a parlamenthez fordul, hogy új dátumot tűzzenek ki. A jelöltállítás határideje a múlt hét végén járt volna le, ám a pártok a határidő lejártáig sem ismertették ajelöltjeiket. A választási bizottság már a múlt szerdán közölte, hogy az iraki autonóm régió és a bagdadi központi vezetés között kialakult konfliktus miatt felfüggesztette a választások előkészítését. (MTI) Észak-koreai válság és a katonai lépés London. A brit külügyminiszter szerint senki a világon nem akarja, hogy az észak-koreai válság fegyveres konfliktussá fajuljon, de legalábbis elviekben nyitva kell tartani a katonai beavatkozás lehetőségét. Boris Johnson kifejtette: KimDzsong Un észak-koreai vezető csak az idén eddig 19 rakétakísérletet rendelt el, ezért az emberiség ilyen körülmények közepette érthető módon teszi fel azt a kérdést, hogy „nem lebeg-e ismét a feje felett Damoklész nukleáris kardja”. (MTI) Babiš megpróbál egyezkedni A pártok többsége nem hajlandó koalícióra lépni Babišsal, aki ellen büntetőeljárás indult Babiš utolsó simításai az elnöki találkozó előtt. Megkapta a megbízást, (sita) ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Miloš Zeman cseh államfő a jövő héten kormányalakítási tárgyalásokkal bízza meg Andrej Babiőt, a hétvégi képviselőházi választásokon győztes ANO mozgalom elnökét, miután a pártelnök egy érán át tárgyalt a köztársasági elnökkel a választások után kialakult helyzetről. A cseh államfő már korábban bejelentette, hogy kihasználja a rendelkezésére álló maximális időt, és az új képviselőház alakuló ülését november 20-ra hívja össze. Zeman ez idő alatt találkozni szeretne az új parlamenti pártok elnökeivel, hogy megvitassa velük a választások nyomán kialakult politikai helyzetet. Babiš megerősítette azt a korábbi értesülést, miszerint mozgalma Radek Vondráčeket, a képviselőház eddigi alelnökét kívánja jelölni a testület vezetőjének. Az ÄNO képviselőházi frakciójának továbbra is Jaroslav Faltýnek, a mozgalom első alelnöke lesz a vezetője. A pártok többsége nem hajlandó koalícióra lépni Babišsal, aki ellen az uniós támogatásokkal való visszaélés gyanúja miatt büntetőeljárás volt folyamatban. Az eljárás azonban - miután Babiš képviselői mentességet szerzett - automatikusan megszűnt. Az ANO első embere megismételte hétvégi kijelentését, hogy a bevándorlásellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalommal, illetve Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjával (KSČM) az általa vezetett mozgalom nem lép kormánykoalícióra. Súlyos kudarcot vallottak a hagyományos pártok, előretörtek az új tömörülések, és kiderült, hogy a későbbi győztes Babišsal való ijesztgetés nem hatott a választókra - véli a tegnapi cseh sajtó a választások eredményét kommentálva. „Szerepcsere zajlik a cseh politikában. A választók radikális módon elfordultak azoktól a tömörülésektől, amelyeknek eddig monopóliumuk volt a hatalomra vagy az ellenzéki szerepre” - állapította meg a Právo baloldali napilap. „A régi politikai rendszer valóban nagyobb pofont kapott, mint amilyet megérdemelt. Mindezek ellenére a fékek és ellensúlyok rendszere működőképes, és esetleges lebontásuk még az új felállásban sem lesz egyszerű” - mutatott rá az E15 című gazdasági napilap. (MTI, ú) 56: kőkemény beszédek Csütörtökig kivár a katalán kormány Barcelona. A katalán kormány csak csütörtökön reagál a spanyol kabinet lépésére, miszerint Madrid átvenné a hatalmat a tartomány fölött. A barcelonai parlament csütörtöki ülésén akár újra terítékre kerülhet a függetlenség kikiáltásának témája. A katalán vezető, Carles Puigdemont még a spanyol lépés előtt élesítheti a függetlenség kikiáltását, és utána arra hivatkozhat, hogy független ország vezetőjeként már nem válthatják őt le a spanyolok. Ezért úgy tálalhatja, hogy külföldi támadás éri parlamentjét és kormányát, melyet joga van megvédeni. Előfordulhat, hogy Puigdemont visszafogott marad és csak a feloszlatás után kiáltja ki a függetlenséget, de ebben az esetben hivatkozási alap lehet, hogy immár nem volt pozícióban. (TASR, Portf.) Orbán Viktor miniszterelnök a Terror Háza Múzeum előtt rendezett október 23-aiünnepségen azt mondta, míg a 20. században katonai birodalmak okozták a bajt, most a globalizáció farvizén pénzügyi birodalmak emelkedtek fel. Budapest. Orbán Viktor kormányfő az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából tartott beszédében megállapította, most, három évtized után „újra veszély fenyegeti mindazt, amit Magyarországról és a magyar élet rendjéről gondolunk”. A szabadság 1990-es kivívása után most újra történelmünk fordulópontjához érkeztünk — hangsúlyozta. Orbán szerint a magyarok számára nincs lehetetlen. „Á pénzügyi spekuláns tervét meg lehet lékelni” - mondja, de Soros György neve nem hangzik el. „Márciusban újrakezdjük, és áprilisban győzni fogunk!” adta ki végül a jelszót és a feladatot a miniszterelnök. Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke Nagy Imre mártír miniszterelnök házának közös ellenzéki megkoszorúzását követően azt mondta: a mai magyar kormány erősen rímel a történelem egy nagyon sötét időszakára, a sztálini diktatúrára. Ugyanúgy üldözi a vélemény szabadságát, kontrollálja a sajtót, akadályozza az emberek szervezkedését és a civilek életét ma Magyarországon. A szocialista politikus azt mondta: a magyarok igazi elnyomói „nem Brüsszelben vannak, hanem itthon, kormányon”, azok, akik „elveszik a nép vagyonát”, elveszik az ország szellemét, egészségét, lerombolják az oktatását. Vona Gábor, a Jobbik elnöke azt hangsúlyozta, „a jelenlegi magyar kormány, élén Orbán Viktorral a szabadság legádázabb ellenfele. Or- bánékat le kell váltani, kíméletlenül el kell számoltatni.” (MTI, index, hvg.hu) Elnökválasztás Szlovéniában Ljubljana. Mégis lesz 2. forduló a szlovéniai elnökválasztáson, mert a hivatalban lévő államfő a vasárnapi 1. fordulóban mégsem szerezte meg a szavazatok több mint felét. A szlovén választási bizottság által közzétett adatok szerint Borút Pahor a voksok 47,09%-át, legfőbb riválisa, a szintén függetlenként induló baloldali, komikusként hírnevet szerző Marjan Sarec a szavazatok 24,95%-át szerezte meg. Eszerint ők mérkőznek meg az elnökválasztás 2. fordulójában, amelyet november 12- én tartanak. Pahor 2012 óta államfő, 2000 és 2008 között európai parlamenti képviselőként dolgozott, 2008-tól 2012-ig pedig miniszterelnök volt. A vasárnapi szavazáson 1,7 millió szlovén állampolgár adhatta le voksát, a teljes részvétel valamivel 43 százalék felett volt. (MTI) Nagyobb autonómiát akar Lombardia és Veneto Nagytöbbséggel az autonómia bővítésére szavazott Olaszország két gazdag északi régiójának lakossága - derült ki a vasárnap megtartott lombardiai és venetéi népszavazás tegnapi eredményeiből. Milánó/Velence. Lombardiában a résztvevők 95 százaléka voksolt igennel, mintegy 40%-os részvételi arány mellett, míg Venetóban az igenek 98%-os többségét mutatják a részeredmények, közel 60 százalékos részvételi arány mellett. A két tartomány mintegy 10 millió választásra jogosult lakosa vasárnap 23 óráig adhatta le szavazatát. Venetóban a tartományi törvények értelmében legalább 50 százalékos részvétel szükséges a népszavazás érvényességéhez. Lombardiában az érvényesség nincs részvételhez kötve. Fölényesen nyerte az igenek (si) a Milánó-központú Lombardiában (sita/ap) Lombardia és Veneto együtt az olasz gazdaság teljesítményének mintegy harmadát adják. A két régiót kormányzó, függetlenségpárti Északi Liga célja a nem kötelező érvényű referendummal az volt, hogy az államkasszába jelenleg befolyó adóbevételeik legalább felét megtarthassák maguknak, de nagyobb önállóságot szorgalmaznak a migrációs politika és a biztonság terén is. Kampánya során az Északi Liga azzal érveit, hogy az Olaszország gazdasági motorjának számító Veneto és Lombardia adóterhei elviselhetetlenekké váltak. Lombardia éves szinten 57,6 milliárd eurót, Veneto pedig 19,3 milliárd eurót utal át az államháztartásnak Rómába, a pénz csak egy része folyik vissza, a többit az elmaradott déli tartományok kapják. Elemzők szerint a népszavazás az Északi Liga választási fogása volt támogatottságának növelésére néhány hónappal a tavaszi parlamenti választások előtt. Lombardiában a tartományi elnök Roberto Maroni, Venetóban az ugyanezt a tisztséget betöltő Luca Zaia kezdeményezte a referendumot. Mindketten az Északi Liga politikusai. (MTI, ú)
